Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

7. szám - Dr. Erdélyi Mihály: A Kisalföld hidrogeológiája és hidrodinamikája

Dr. Erdélyi M.: A Kisalföld hidrogeológiája Hidrológiai Közlöny 1979. 7. sz. 299 A mélykarsztból már kevesebb helyen (16. és 17. ábra). A hévízkutak vízhőmérsékleti adataiból, főleg a mélységi hőmérsékletmérési adatokból számított geotermikus gradiens legkisebb értékei ott vannak, ahol a kőzet vízvezető képessége a legjobb s hidrológiai kapcsolatban vannak a felszín kőzeteivel. A geotermikus gradiens legkisebb értékei találhatók a bakonyi perem mentén levő mélykarszt területén és a Győri-medencében, ahol a vastag és jó áteresztő képességű felső-pannóniai rétegek vannak a mélyben (19., 20. és 21. ábra). Ezeknek a törmelékes kőzetű hévíztartóknak anyaga annakidején É—ÉNy felől a Kárpátokból hordódott le. A hegység szegélyén több helyen meleg és langyos karsztforrások törtek fel. Egy részük már elapadt a bányászati vízemelés miatt. Dunaalmás langyosvizű (23—24 °C) forrása törés mentén feltörő karsztvíz. Tatán a törésmenti langyosvizű, nagyhozamú karsztforrások már elapadtak a bányászati víztermelés miatt. Langyosvízű karsztforrások voltak még Tapolcafőn Pápa mellett és Gyepükajánon is. A hegységi perem mély völgyeiben, így főleg Csabrendek és Sümeg környékén, sok karsztvíz jutott a felszínre. Balfon Ny—K irányú törés mentén szulfátos források vannak. Természetes keserűvíz van Igmándon és Banán. Savanyú vizet fúrással Kópházán és Bében tártai fel. Az emberi tevékenység és a Kisalföld hidrogeológiája Az emberi beavatkozás előtt, tehát kb. a XIX. sz. elejéig, a folyók behálózták az egész Győrimedencét és körülötte a széles folyóvölgyeket. Még a kisebb folyók medre is elérte a kavicsothomokot s kapcsolatban volt a talajvízzel, biztosítván annak utánpótlódását is. A felszínalatti víz megcsapolási területe egy széles Ny—K-i sáv, mely a Hanyságon át Győrig terjed (1., 4., 5., 6., 8. és 9. ábra). A hidrodinamikai szelvények szerint igen fontos a Duna részesedése a felszínalatti víz utánpótlódásában (3., 5 , 6., 8. és 9. ábra). A Rábának a Győri-medence K-i peremére való áthelyezése volt az első olyan beavatkozás, mely csökkentette a Rábaközben a kavics talajvizével való kapcsolatot. A Rábaköz a legtermékenyebb talajú folyóvízi hordalék terület és az ország egyik legsűrűbben lakott része, ahol az árvízveszély jóval kisebb volt, mint egyebütt a Győri-medencében. A mai Rába-meder sok helyen gyengén vízvezető vagy vízzáró üledékben van, így kapcsolata a talajvízzel korlátozott. A Rába megcsapolja a Bakonyalja lejtőjének talajvizét, amely korábban jórészt a süllyedék kavicsába jutott. A vízrendezések következménye lett a sok holt meder is. Ezek finomszemcsés hordalékkal feltöltődtek, elmocsarasodtak s kapcsolatuk a kavics talajvizével megszűnt vagy lényegesen csökkent. Legkevésbé csökkent a dunai medreké. A Duna fő medrének sávjában a medrek általában még ma is elérik a kavicsot. 21. ábra. A Kisalföld geotermikus térképe a hévízkutak adataiból szerkesztve Erdélyi 1978 1. hévízküt helye; 2. geotermikus gradiens (C71000m); 3. hidrodinamikai szelvény helye és ábraszáma; 4. a Kisalföld határa Puc. 21. reomepMUHecKaa Kapma KuuiaAtfieAda, nocmpoenHdH no damibiM o mepMüAbHbix cneaotcuHax Fig.

21. Qeothermal map of the Kisalföld Region traced from the data the of thermal wells Lássuk, milyen változás várható a tervezett nagy vízügyi létesítmények elkészülése után. Az 1843—1811 folyamkilométer szakaszon a Duna fő medre elhagyott meder lesz. Ebbe az élővízforgalom biztosítására 50m

3/s vízhozamot engednek. Esetleg ezt is szakaszosan. 50 m

3/s-nál nagyobb vízhozam évenként csak 14 napon át várható (Csoma). Az 1832,5 folyamkilométerig a mederben kis mélyülés, majd ezt követően feltöltődés várható. Az elhagyott mederben az üzemvíz csatorna kapacitásánál nagyobb vízhozam folyik majd le, ezért számolni kell a hosszirányú hordalék szállítással és a meder átrendeződésével is. Szerencsére fenntartják az elhagyott meder jelenlegi vízszállító képességét. A tervezett munkálatok következményeként a főmedernek erősen csökkenni fog a kaviccsal való kapcsolata, a mellékágaké pedig gyakorlatilag meg fog szűnni. A dunai főmeder ezen 32 km-es sávja a Győri-medence vastag durvaszemcsés kitöltésében levő víz utánpótlódásának legfontosabb szakasza (3., 5., 6., 7., 8. és 9. ábra). Ma a talajvíz a Hanyságig terjedő sávban újul meg (4. ábra). A tervezett létesítmények következtében a talajvíz utánpótlódása erősen csökkeni fog s e sáv lényegesen elkeskenyedik. A talajvíz szintje nagy területen leszáll. Sok mai növényi kultúra pusztulhat el, vagy csak öntözéssel tartható fenn. Az öntözés kényszere miatt a műtrágyák okozta víz szennyeződés növekedni fog, mert a Kisalföld egész durvaszemcsés kitöltése teljesen védtelen s benne semleges nyomásállapot van. A nitrát szennyezés veszélye a legnagyobb. A természetes vízmozgás megcsappanásával a talajvíz minősége is megromlik. Ezt a minőségi silányodást a vízügyi létesítményektől függetlenül