Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

1. szám - Dr. Vágás István: Adatok az 1876–1975-ös időszak tiszavölgyi árvizeiről. IV. A Tisza fontosabb árhullámai 1912 és 1961 között

Dr. Vágás I.: Adatok az 1876—1975-ös időszak Hidrológiai Közlöny 1979. 1. sz. 29 / a. m. ív. v. vi. v/1, vm. ix. x. XI. xn. /hónap] 5.a ábra. A Tisza vízállása Szegednél, 1924 Abb. 5.a Wasserstand der Tisza bei Szeged, 1924 ami egy nappal később Szegeden 870 cm-es tetőzéshez vezetett. Ez itt magasabbnak bizonyult az 1888. évi 847 cm-nél is, és egy nappal megelőzte a szolnoki tetőzést. A Maros hatása miatt a tetőzési vonal Szolnok alatt függőleges — ez az általános tetőzés jele — lejjebb enyhén visszahajló (5.b ábra). 1932 Ha az 1919. évi árvizet a Tiszán az első igen nagyméretű árvíznek tekintjük, úgy az 1932. évi méltán szolgál rá a második igen nagyméretű árvíz elnevezésre. Szegeden is ismét 900 cm fölé emelkedett a vízállás, még magasabbra, mint 1919-ben. Korbély József az 1919-i és az 1932-i árvíz feltűnő egyezésére utalt [2, 136. o.]. Az 1932. évi nagy tiszai árhullám április folyamán alakult ki, amikor a téli hóolvadások vizét a tavaszi esők vize összegezően megnövelte. A fő árhullám itt is felülmúlt minden további kisebb árhullámot, tetőzései egyedi tetőzési vonalat alkottak, hasonlóan 1919-hez és a 38 évvel későbbi, 1970 májusi, majd júniusi árvizekhez (6.a és b ábra). Vásárosnaményban április 8-án 848 cm-rel tetőzött a Tisza. A Szamos Csengerben egy nappal előbb, 680 cm-rel tetőzött. Szinte cm-re azonos volt az 1932. évi vásárosnaményi tetőzés az 1919. évivel; a Szamos csengeri tetőzése 1932-ben kb. 20 cm-rel alacsonyabbnak adódott az 1919-inél. Tokajban április 11-én 856 cm-es tetőzés volt, ez is szinte cm-re azonos az 1919. évivel. Korbély József értékelése szerint az 1932. évi árvíz tetőzései a Vásárosnamény—Tokaj szakaszon általában néhány cm-rel, maximálisan 10 cm-rel maradtak alatta az 1919. évi tetőzéseknek. A Bodrog 1919-ben is, 1932-ben is a Tisza tetőzése napján tetőzött Sárospatakon, nem sokban különböző, 645 és 666 cm-es vízállással. A továbbiakban is hasonlított a két árvíz egymáshoz. Polgáron az 1919-i 736 cm-rel szemben 1932-ben 706 cm, Tiszafüreden az 1919. évi 765 cm-rel szemben 1932-ben 751 cm volt a tetőzés; Tiszabőn már viszont megint kiegyenlítődött a két tetőzési érték: 919, ill. 920 cm-rel. A Sajó hatásáról nem sokat mondhatunk, hiszen tetőzése 1932-ben volt magasabb és időben közelebbi a Tiszáéhoz, ennek ellenére az általa érintett KözépI ü/ / U , IV Id 1924 MÁRCIUS ÁPRILIS 5.b ábra. Tetőzési vonal, 1924. március-április Abb. 5.b Kulminationslinie, MärzApril 1924 Tisza-i szakaszon 1932-ben voltak némileg kisebbek a tetőző vízállások. Szolnokon már az 1932. évi LNV április 17-én bekövetkező 894 cm-e 12 cm-rel magasabb volt az 1919. évinél. Innen kezdve 1932-ben a tetőző vízállások általában magasabbak az 1919-inél: Tiszaugon 26 cm-rel, Mindszenten 3 cm-rel, Szegeden 7 cm-rel. Csongrádon az 1932-i vízállás volt 5 cm-rel alacsonyabb. A Tokaj—Szolnok közötti levonulás 1932-ben 6 nap volt, 1919-ben 5 nap. Az Alsó-Tisza tetőzésének jellegét ezúttal is a Maros határozta meg. Makón már április 10-én bekövetkezett a tetőzés, amelynek 580 cm-e felülmúlta az addigi, 1877. évi LNV-t is. Szegeden — feltehetőleg a Tisza árhullámának rendkívüli méretei miatt is — mindazonáltal csak április 15-én volt LNV-t jelentő 923 cm-es tetőzés. Ennél az árvíznél Tiszaugon és Csongrádon tetőzött az árhullám a legkésőbb: április 18-án. A Körös szintén rendkívüli árvize már április 5-én tetőzött Gyomán, így ennek hatása a Tiszában csak kis részben érvényesülhetett. Szegeden az 1932. — évi árvíz során végzett vízhozammérések mutatták ki először —, majd az 1970. és 1974. évi mérések ezt megerősítették —, hogy a vízhozam és a vízállás között nincs egyértelmű összefüggés [5]. 1932-ben a Tisza legnagyobb — és azóta sem meghaladott — vízhozamát, 4260 m

3/s-ot április 9-én, 861 cm-es vízállásnál mérték,