Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

6. szám - Dr. Lászlóffy Woldemár: Az 1879. évi szegedi árvíz és a tiszai vízjelző szolgálat kialakulása

282 Hidrológiai Közlöny 1979. 6. sz. Dr. Lászlóffy W.: Az 1879. évi szegedi árvíz [15] Péczely György: Az éghajlatkutatás története Magyarországon (Lásd Országos Meteorológiai Szolgálat: Fejezetek a magyar meteorológia történetéből 1870—1970. Buda-pest, 1970. 23—63. lap) [17] Mazoyer, A. : Note sur le service de prévision des crues de la Loire centrale Annales des Ponts et Chaussées, 1890, II® semestre [18] Péch, Joseph: Prévision des crues (Version franfaise de S. Isoz) Budapest, Ministőre de l'Agriculture, Parties I-II: 1895, parties II-IV: 1897. Péch, Joseph: Wasserstandsprognose, Studie über die Voraussagung der zu erwartenden Wasserstände 2 Bd. Budapest, Ackerbauministerium, 1895— 1897. [19] Ministére de V

Agriculture: Le service National Hydrométrique en Hongrie, Budapest, 1900. (Magyarul: Az Országos Vízjelző Szolgálat Bp, 1902) [20] Hirschfeld Sámuel : Jelentés — miniszteri mérnök 1889. évi párizsi tanulmányútjáról. A földművelésügyi minisztérium Vízrajzi Osztályának Évkönyvei, IV. kötet, Budapest, 1891. 13—40. lap. [21] Bitter, Charles: Application de la notation hydrograde ä la représentation des variations journaliéres de niveau constatées aux diverses stations hydrométriques des riviéres de la Hongrie Annales des Ponts et Chaussées, 1895. [22] Kun László : Vízügyeink nemzetközi szempontból nézve. Vízügyi Közlemények, 1937. évi 3—4. szám, 345—366. lap. [23] Bogárdi János : Vízrajzi munkálatok, vízrajzi szolgálat a Tiszavölgyben (Lásd: Magyar Technika Könyvtára 1. A Tisza-völgy műszaki problémái. Szerk.: Folly Róbert. Budapest, 1947. 76—87. lap) [24] Korbély József: Az árvízjelzés, tekintettel a Körösök és a Berettyó vízjárására, valamint a Tisza szegedi és csongrádi vízállására. A Magyar Mérnökés Építész-Egylet Közlönye, 1909. 30—73. lap. [25] Szesztay Károly : A vízjárás előrejelzésének néhány módszere ós hazai alkalmazásuk. Vízügyi Közlemények, 1961. évi 3. szám, 249—292. lap. [26] Szesztay Károly : A Tisza vízjárásának előrejelzése, Budapest, VITUKI, 1972. 25 lap, mellékletként segédletek 28 viszonylatra. [27] Kovács György : A Körösök vízjárásának előrejelzése. Budapest, VITUKI, 1974. 17 lap + 27 melléklet. [28] Szlávik Lajos : A Körösök vízjárásának előrejelzése. Körösvidéki Vízügyi Szemle, 1975. 6. ós 1976. 1. sz. V. Vízügyi Történeti Napok Szeged, 1979. március 13—14. A Magyar Hidrológiai Társaság Vízügyi Történeti Bizottsága, továbbá Szegedi Területi Szervezete a szegedi árvízkatasztrófa századik ávfordulója alkalmából, az V. Vízügyi Történeti Napok keretében 1979. március 13-án tudományos ülésszakot, március 14-én pedig tanulmányutat rendezett, amelyen az 1879. évi árvízkatasztrófa hidrológiai, műszaki és történeti vonatkozásairól, valamint Szeged város árvízvádelmi műveiről hangzottak el előadások és voltak bemutatók. A tudományos ülésszakot Marczell Ferenc, a Vízügyi Történeti Bizottság elnöke nyitotta meg. A szegediek, de még a vízügyek országos fejlődése számára is fontos évforduló méltatásán túl kegyeletes szavakkal emlékezett meg Dévény Istvánvó\, a Szegedi Területi Szervezet egykori elnökéről, aki a Magyar Hidrológiai Társaság keretében 29 évvel ezelőtt újraélesztette a szegedi árvízkatasztrófáról történő megemlékezéseket. Dr. Simády Béla, a Szegedi Területi Szervezet elnöke, az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője az árvízszintek növekedésének esélyeit vizsgálta előadásában. Megállapította, hogy a tiszai töltésrendszer megépítésével elért árvízmentesítés következménye az árvízszintek 3 — 3,5 m-es emelkedése volt. A töltésrendszer elkészülte után azonban a folyó vízjárása statisztikailag egyöntetűvé vált, s így az árvízszintek további nagymérvű, vagy katasztrofális emelkedése már nem várható. A magas vízállások nagyságrendjére tehát adott átlagos visszatérési idő mellett következtetni lehe't, s ezzel kijelölhetők az árvízvédelmi létesítmények mindenkori céljai. Kardos Imre, az ATIVIZIG igazgatóhelyettes főmérnöke Szeged árvízvédelmi rendszerének kialakulását ismertette. A történeti fejlődés bemutatása után az 1879 utáni létesítmények építését egykorú fényképeken ós tervrajzokon szemléltette. Rámutatott a partfal-építés és folyószabályozás sok nehézségére. Dr. Iíováts Gábor, az ATIVIZIG termelési igazgatóhelyettese a szegedi új partfal 1973—1979 közötti építésének eseményeiről számolt be. Filmvetítés keretében elevenítette fel az építés egyes fontosabb eseményeit. Dr. Vágás István, kandidátus, az ATIVIZIG főmunkatársa azt a kérdést fejtegette, hogy száz évvel ezelőtt, az addig gyűjthető hidrológiai adatokból milyen mértékben lehetett előre látni a szegedi katasztrófát előidéző árvízszint-növekedést. Dr. Lászlóffy Woldemár, a műszaki tudományok doktora, távollétében felolvasott előadásában a szegedi árvíz tanulságai nyomán létrehozott tiszai vízjelző szolgálat megszervezésének történetét és a szolgálat első évtizedeinek tudományos eredményeit ismertette. Dr. Bátyai Jenő, kandidátus, a MTESZ Csongrád m. szervezete keretei között működő Történelmi Albizottság titkára Szegednek az 1879. évi árvizet követő újjáépítését — az újjáépítés legfontosabb elveit és megoldásait — mutatta be. Dr. Dóka Klára, kandidátus, a VIZDOK tudományos főmunkatársa Szeged árvíz utáni újjáépítésének szervezetét ismertette. Levéltári kutatásai alapján adatokat közölt a királyi biztosság, főként annak műszaki osztálya működéséről ós a munkálatok akkori irányításáról. Dr. Andó Mihály, kandidátus, a szegedi József Attila Tudomány Egyetem docense Szeged település szintjének földrajzi és földtani viszonyait, valamint az újjáépítés során eszközölt térszinfeltöltés hatásait mutatta be. Az 1970. évi árvízvédekezés egyes eseményeit filmfelvételeken ismertette. Dr. Pálfai Imre, az ATIVIZIG osztályvezetője a hidrológiai adatok száz évre visszamenő elemzése nyomán bemutatta az árvízi időszakok megjelenésének és eloszlásának eddigi tapasztalatait a szegedi vízmércére vonatkoztatva. A tudományos ülésszakot követő tanulmányút résztvevői 1979. március 14-én megtekintették a katasztrófát okozó gátszakadás helyét a jelenlegi körtöltésen, megkoszorúzták a város újjáépítőjének, Lechner Lajosnak az emléktábláját a róla elnevezett téren, megtekintették a március 11-én felavatott emlékoszlopot, végigjárták az új partfal létesítményeit, végül pedig megtekintették az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság által létesített vízügyi emlékhely kiállítását. Az V. Vízügyi Történeti Napok rendezvényein mintegy 100 résztvevő jelent meg. Dr. Vágás István