Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)
6. szám - Dr. Dóka Klára: Szeged árvíz utáni újjáépítésének szervezete
Dr. Lászlóffy W\: A z 1879. évi sz egedi árvíz Hidrológiai Közlöny 1979. 6. sz. 269 megyei főszolgabíró. A szegediek képviselői: Pálfy Ferenc polgármester, dr. Rosenberg Izsó és Szluha Ágoston törvényhatósági bizottsági tagok voltak. A biztosi tanács többször átalakult. 1880. február 25-én Balcay Nándor lemondott, helyébe Pillich Kálmán került. 1880. május 10-én Tallián Béla helyébe Rónay Jenő Torontál megyei szolgabírót nevezték ki. A tanács fő feladata az első időben a kárbecslés és a segélyek szétosztása volt. A feladatok csökkenésével 1880. szeptember 1-én a tanács tagjainak létszámát 5-re csökkentették. A régi tagok közül Jankovich Miklós, Végh Aurél, Dobó Miklós, Pálfy Ferenc, dr. Rosenberg Izsó maradt a tanácsban. 2 3 1881. július 1-én felmentették Végli Aurélt és Dobó Miklóst is. 1883. június 30-ig már csak 3 tagja maradt a biztosi tanácsnak. A tanács kinevezett tagjai a helyi viszonyokat nem ismerték, és a városban idegeneknek tekintették őket. A királyi biztos munkáját szakmailag a minisztériumokból kinvezett hivatali személyzet segítette. A Belügyminisztériumból Stesser Józsefet, Kállay Bélát, Bulyovszky Aladárt, Kende Pált, a Pénzügyminisztériumból Laczkovics Józsefet, Kövesdy Bélát, az Igazságügyminisztériumból Kelemen Mór osztálytanácsost, a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztériumból Lechner Lajost és Porzsolt Gyulát küldték ki. 2 4. A minisztériumi szakembereket a szegedi közvélemény kedvezőbben fogadta. Ők valóban nem azért tartózkodtak a városban, hogy a királyi biztos intézkedéseit helyeseljék, hanem tevékenyen részt vettek a munkában, és az újjáépítés megszervezése az ő érdemük volt. Tulajdonképpen nekik köszönhető, hogy a királyi biztos tevékenysége sikereketjhozott. A szakemberek közül a legjelentősebb szerepet Lechner Lajos kapott, aki a városrendezési tervet készítette. Lechner előzőleg részt vett a Budapest rendezésére meghirdetett pályázaton, és megnyerte az első díjat. A Fővárosi Közmunkák Tanácsának egyik vezetője volt. Az ő tervei alapján épült a mai Népköztársaság útja, majd Szegedről hazatérve a Nagykörút építési munkáit irányította. Értett a vízvezeték- és csatornaépítéshez, jó kapcsolatai voltak a Budapesten dolgozó mérnökökkel, és azok segítségét Szegeden is igénybe tudta venni. A királyi biztos a feladatok ellátásához öt ügyosztályból álló hivatalt szervezett. Az 1879: XX. tc. értelmében a Szegedi kir. biztosság 1880. április 30-ig működött volna. Az 1880: XV. tc. a következő év április 30-ig, az 1881: XXIX. ismét egy évig, az 1882: V. 1883. decemberig hosszabbította meg működési idejét. 2 6 A város újjáépítésének feltételeit a törvényhozás biztosította. Még a királyi biztos kinevezése előtt jóváhagyták a kisajátításokról szóló törvényt. (1879: XIX. tc.) Ez lehetőséget adott arra, hogy a városrendezés érdekében az utcákhoz és épületekhez szükséges telkeket sajátítsanak ki. Az 1880: XVII. tc. meghatározta, hogy milyen középítkezéseket fognak a városban végrehajtani. ígéretet tettek a tiszai rakpart, az állandó híd, a kör- és sugárutak, közkertek, laktanya, csatornák, építésére. A rakpart és hídépítés költségeit az állam fedezi, a többi építkezésekre kölcsönt adnak. A kölcsön összegét az 1880: XX. tc. 15 mill. Ft-ban határozta meg. Ebből 5 mill. Ft-t adtak a középületekre, 10 mill.-t a magánépületekre. A város régi adóssága 1 mill. Ft volt, amellyel a középületekre adott összeget megterhelték. A kölcsönt 10 évre, 6%-os kamatra adták. Az állam elengedte viszont az 1879-ben a közigazgatásnak adott kölcsönt, vállalta a körtöltés építésének és a szivattyúzásnak költségeit is. 26 A szegedi királyi biztosság sokoldalú tevékenységet fejtett ki. Munkája kiterjedt az elpusztult város lakosságának elhelyezésére, az adományok kiosztására, a víz eltávolítására, a várost körülvevő körtöltés megépítésére, a Tiszapart biztosítására, és a várostervezésre. A kiküldött szakemberek megfeszített munkát végeztek, hogy a Tisza és a Maros között új város jöjjön létre. Derekasan helyt álltak a szegediek is, akiknek önfeláldozó munkája nélkül nem épült volna fel a város. El kell ismernünk Tisza Lajos irányításának pozitív vonásait. Bár tevékenységében volt politikai céltudatosság, de bánni tudott a rábízott hatalommal, és a várost életrekeltve maradandót alkotott. Jegyzetek 1. A magyar korona országaiban az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei a hasznos háziállatok kimutatásával együtt. Pest, 1871. 334—335. Kulinyi Zsigmond : Szeged új kora. A város története (1879—1899.) és leírása. Szeged, 1901. 266. 2. Reizner János: Szeged története. Szeged, 1899— 1900. II. 264. 3. Szabó László: Szeged halála és feltámadása. Az 1879. évi árvíz ós a város újjáépítésének története. Szeged, 1929. II. 82—89. 4. Az 1879. évi Országgyűlési Képviselőházának Naplója, Pest, 1879. 4. köt. 124. ' 5. Kulinyi, i. m. 25. 6. Szabó', i. m. II. 139. 7. u. o. III. 10. 8. Az 1879. évi . . . Országgyűlés .Képviselőházának Naplója, c. i. m. 4. köt. 157—175. 9. Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1879. 245—306. 10. Szeged, 1879. 11. Pálfy Ferenc szab. kir. Szeged város polgármesterének évi jelentése (1879), Szeged, 1880. 37. 12. 1 láb = 0,31 m 13. 1 öl = 1,89 m 14. Szabó, III. 48. i. .m 15. Csak 1885-ben sikerült. 16. Idézi Szabó, i. m. III. 89. 17. Bakay Nándor: Emlékirat Szeged városa újjáalkotása érdekében és a Tiszaszabályozás ügyében, Bp. 1879. 29—30. 18. Corpus Juris Hungarici. 1879. Milleneumi Emlékkiadás. Bp. 1896. 90—91. 19. Idézi Szabó, i. m. III. 55.. 20. Kulinyi, Szabó, de főként Újlaki Antal: Tisza Lajos és Szeged c. munkájában. 21. Szabó, i. m. III. 56. 22. Nagy Z.— Papp I. : Szeged. Műszaki K. Bp. 1960. 107—132. 23. OL K 575. 1880—1—285; 1880—IV—259. 24. OL K 575. 1879—1—4. 25. OL K 593. L 1469. 26. Corpus Juris, c. i. m. 1880. 255. Levéltári jelek ós rövidítések: OL —• Magyar Országos Levéltár K 575. Belügyminisztérium, Szegedi Királyi Bizottság, elnöki iratok K 576. u.a. általános iratok K 593. u.a. láttamozási iratok
