Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

1. szám - Dr. Balogh János–Tallér György: Nagyüzemi tartályos csepegtető öntözőberendezés

Dr. Balogh J.—Tallér Gy.: Nagyüzemi tartályos csepegtető Hidrológiai Közlöny 1979. 1. sz. 25 a tartályba ömlő vízsugár: 2,21 1/h 1 kivezetőnyílással ellátott szárnyvezetékek száma: 55 db összes szárny vezetékek száma: 220 db öntözött terület: 10,39 ha fajlagos vízsugár igény: 0,22 l/s szárny vezetékek nyomásigónye: 5 m (v. o.) tartály ürülésének ideje: 8 perc a tartály töltődósének ideje: 3,8 perc Üzemi tapasztalatok A pisai egyetemtől, az olasz együttműködő intézménytől kapott tartály felhasználásával, a Dánszentmiklósi „Micsurin" Termelőszövetkezet­ben felépült berendezést a termelőszövetkezet — a VITUKI-ban készült — tervektől (5. ábra) kissé eltérően építette meg. Így a tartályt nem a terep legmagasabb pont­ján, hanem annak közepén helyezték el. A tervek szerint — az egyik szárnyvezeték csoportban — vizsgálati célból előírt — 0 13 mm belső átmérő­jűek helyett 10 mm 0-jűeket alkalmaztak. 15 változtatások ellenére a tartályos berendezés — az üzemkezdeti, légtelenítési hibából eredő — üzemzavaroktól eltekintve egész nyáron át műkö­dött. A légtelenítési hibákat az okozta, hogy a tar­tályt az osztóvezetékekkel összekötő csővezetékek függőleges szakaszából az egyes kivezető nyílások­hoz csatlakozó 90°-os könyökökbe illesztett légte­lenítő cső nem nyúlt bele a csőbe elég mélyen. E hibát a Pisából ellenőrzésre és beállításra hazánkba érkezett technikusok megszüntették és ezután a kb. 10 ha-os almást öntöző csepegtető öntözőberende­zés kifogástalanul működött. Az ellenőrző mérések eredményei közül ki szeret­nénk emelni azt, hogy a tartály töltődési idejét az érkező Qé vízhozamnak közönséges áteresztő csap­pal való szabályozása révén úgy oldottuk meg, hogy az 4 perc körüli időtartam (t t) alatti telítődés után kezdjen el ürülni. Figyelembe véve a tartály­ban visszamaradó kb. 10 cm magas vízréteg vala­mint az ürülés kezdetéig elért h vízszint közötti hasznos térfogat (kb. 300 1) a Qé értékét így mint­egy 1,3 l/s körülinek állítottuk be. Ez azt jelenti, hogy a fajlagos vízhozamigény 0,13 l/s ha-nak mutatkozott. Mivel a berendezés felügyelet nélkül heteken ke­resztül minden üzemzavar nélkül működött napi 24 órás üzemben az egyes fák részére (444 db/ha) naponta kiadagolt vízmennyiség csúcsidőben 25 l/fa nap körüli volt. Tehát valamivel (kb. 16%) kevesebb mint a tervezett. További érdekes megállapításként rögzíthető, hogy — a PP-Spirál csepegtető testek vízszállítása 1—2 l/h — a VMPP-csepegtető testek vízszállítása 3—4 1/h-nak bizonyult. Ennek megfelelően a tartály ürülésének (t u) időtartama VMPP-csepegtető tes­tekkel felszerelt szárnyvezeték csoportok esetében 4,5 perc körüli, spirálokkal felszerelt szárnyvezeték csoportokkal pedig 7,5 perc körüli volt. A szárnyvezetékek menti nyomás eloszlását vizs­gálva a II sz. szárnyvezeték csoporton a következő 3. táblázatban foglalt értékeket mértük. 3. táblázat Nyomáseloszlás a szárnyvezetékek mentén Tabelle 3. Druckverteilung längs der Zweigleitungen Szárny. Nyomás vezeték mérési hely értéke esop. száma mérési hely m. (v.o.) II. 1 a szárny eleje 4,5 1 a szárny vége 2,5 27 a szárny eleje 3,8 27 a szárny vége 2,3 55 a szárny eleje 3,4 55 a szárny vége 1,9 Megjegyzés Spirál csepegtető testek Érdekes tapasztalatként rögzíthető, hogy az öntözővíz hőmérsékletét az öntöző szárnyak mentén növekvő értékűnek találtuk. A 25—27 °C-os nyári melegben derült időben végzett mérések alkalmá­val többszörös ismétlésben a szárnyak elején 14—15 °C-os a szárnyak végén 18—19 °C-os vízhőmérsékletet találtunk. A tartály hidromechanikusan működő automa­tikus váltószerkezete elvileg kifogástalanul bevált. Sajnos azonban a PVC-csőből kialakított úszó­testek közül 2 a süllyedéskor bekövetkezett ütő­dések eredményeként elrepedt. Ezért a váltószer­kezet az öntözési idény végén már nem működött megfelelően. Hasonlóan ki kellett kettőt cserélni az úszótesteket a kivezető nyílással összekötő flexi­bilis csövek közül, meghibásodásuk miatt. A szük­séges cseredarabokat az együttműködő olasz partner biztosította. A dánszentmiklósi prototípus berendezés tartá­lyát és az öntözött almást üzem közben a 6. ábra mutatja be. Összefoglalás A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Köz­pontban együttműködve a Pisai Egyetem Mező­gazdasági Hidraulika Intézetével, magastartály­6. libra. A megépült prototípus berendezés magastartálya a Dánszentmiklósi „Micsurin" Tsz-ben Abb. 6. Hochbehälter der eingebauten Prototyp-Einrichtung in der Produktionsgenossenschaft „Micsurin" in Dán­szentmiklós

Next

/
Thumbnails
Contents