Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

5. szám - Könyvismertetés

204 Hidrológiai Közlöny 1979. 4. sz. 'ÍR [m

3/m

3-d] Eleveniszapos medence hidraulikus terhelése tnn [d] Tartózkodási idő az eleveniszapos medencében E

R [kg/m

3 • d] Fajlagos szervesanyag terhelés BR(F) [kg/m

3 • d] Szűrt fajlagos szervesanyag terhelés BROTS [kg/m

3 • d] Fajlagos szerves lebegőanyag terhelés BTS [kg/kg • d] Az eleveniszap összes szárazanyagára eső fajlagos szerves terhelés T. kg BOI, szűrt , , , . , „ K , ; lebontási tenyezo kg eleveniszap • szervesanyag • d ÜSR [kg/m

3-d] A keletkező fajlagos fölösiszap q tls/E [1/Ieé] A leé-re eső fajlagos fölösiszap ÉV [%] Recirkuláció mértéke b [d

_

I] Endogén lebontási hányad x Az eleveniszap biológialag aktív része F Hőmérsékleti tényező e [d1] Endogén légzési tényező OVR [kg/m

3-d] Fajlagos oxigén felhasználás (fogyasztás) a Szennyvíz-tisztavíz oxigónbeviteli átszámítási tényező OCR [kg/m

3 • d] Fajlagos oxigén bevitel NO3 —N

eif [kg/m

3] Az elfolyó szennyvízben maradó nitrát nitrogén N2 —Nx) [kg/m

3] A denitrifikált nitrogén menynyisége OflJiHTeJiboil a:)pamni H aHaapoöHoü cTaönJin3amni HJIOB. B. 0. d. SMde ABTOPOM BbinojiHeHbi MnoroiHCJieHHbie jiaóopaTopHbie, ri0Jiynp0n3B0ÄCTBeHHbie H np0M3B0flCTBeHHbie nccjieAOBaHHH flJlfl BblHBJieHHH npHMeHHMOCTH MeTOfla ÄJlHTejTbHOÍÍ aapaUHH C aKTHBHbIM HJIOM B UejlHX HHTeHCH({)HUHpOBaHIIoä 0HHCTKH CTOIHblX BOA npH COBMeCTHOÍÍ 11J1H pa3AejibHOH aapoÓHoií CTaÖHJiHsauHti una. OTMeieHO, MTO npn fljiHTejibHOH aapauHH B03pacTaeT BepoflTHOCTb yaaneHHH TpyjjHO pacnaaaeMbix coe/iHneHHH yrjiH; aScopßunoHHaH CNOEOŐHOCTB öojibiuoH HJIOBOÍÍ Maccbi xopouio BocnpHHHMaeT cKa<íK00őpa3H0 B03pacralomwe Harpy3KH H oßecnemiBaeT paBHOMepHoe KaqecTBO CÖpaCblBáeMOií OHHUjeHHOH BOflbl. BbICOKHM B03paCT0M HJia H npHMeHeHHeM aSpOÓHblX H aHOKCHIHblX 30H MO>KHO aOÓHTbCH nOJlHOrO OKHCJieHHH COeaHHeHHß a30Ta H 3(J)({)eKTHBHoro yaajieHHH (j)0C(J)0pa. B CHCTeMe MO>KHO NPHMEHHHTb cHMy.ibTaHHoe oca>KfleHHe (j)octj)opa. Fípn napajiejuiHOÍÍ CTa6HJiH3auMn Hjia yaajieHHe MHKPOÓOB H BHpycoB HaMHoro jiymne, ieivt Ha aKTHBHO-HJiOBbix ycTanoBKax c OÖbIMHOH Harpy3K0íí. Hcxoas H3 nojiyieHHbix pe3yjibTaT0B aBTop cpaBHrtBaeT 8 BapnaHTOB OIHCTKH C aKTHBHbIM HJIOM (c npeaBapwTejibHbiM oca>KAeHneM H 6e3 Hero, c oTaeJibHoß cryneHbio iepe3 MeTaHTSHKH, C OAHOBpeMeHHOH HJ1H pa3AejlbH0ÍÍ aapoÖHOH CTa6HHH3auneH HJia) H <J)opMyjiHpyeT npeAJio>KeHHH no HX npHMeHeHHio. Flo MHCHHIO aBTopa B nepcneKTHBe ycranoBKH jyiHTeJibHOH aspanHH npnoSpeTyr ocoöoe 3HaneHHe, NOCKOJIBKY OHH oönaAaioT PNAOM 3HANHTejibHbix npeiiMymecTB no cpaBHeHHio c xpa

/iHUHOHajibHblMH aKTHBHO-HJlOBblMIl yCTaHOBKaMH. Aeration of extended duration and aerobic sludge .stabilization By W. v. d. Emde Numerous experiments in the laboratory, in pilotand full scale plants have been conducted to study the applicability of the activated sludge process with aeration of extended duration for the advanced treatment of waste waters, coupled with the simultaneous, of separate aerobic stabilization of the sludge. Aeration of extended duration was found to improve the probability of removing the poorly degradable carbon compounds, the adsorption potential of the large sludge mass resisted well to surge loads ensuring the uniform quality of effluents, by the application of high sludge age, aerobic and anoxic zones the complete oxidation of nitrogen compounds and the extensive removal of phosphorus can be attained; simultaneous phosphorus precipitation can also be included in the system, in the case of simultaneous sludge stabilization the removal of pathogens and viruses was much improved over the conventionally loaded biological systems. On the basis of the results attained the author has compared the technico-economic parameters of eight activated sludge alternatives (with and without primary settling, separate digestion, simultaneous, or separate aerobic sludge stabilization), in elaborating recommendations for their fields of application. It is concluded that activated sludge facilities with aeration of extended duration will play a special role in the future, thanks to their numerous advantages over other activated sludge systems. Könyvismertetés Kite, G. W.: Frequency and risk analyses in hydrology

. (Gyakoriság és kockázat vizsgálatok a hidrológiában). Water Resources Publications, Fort Collins, Colorado, 1977. 224 öld. 11 á., 39 tábl. Az árvíz és az aszály emberáldozatokat szed és milliárdos károkat okoz évente szerte a világban. A hidrológia egyike azoknak a tudományoknak, amelyek segítségével az ember megkísérli összehangolni kívánságait a természet törvényeivel olymódon, hogy a legkisebbre csökkenti a veszteségeit. Ez a könyv a gyakoriság és a kockázat elemzésének a hidrológiában szokásos módjait írja le. A gyakorisági eljárás arra törekszik, hogy az észlelési adatok korlátozott számából vezesse le a tervezésre mértékadó jellegadatot. A kockázat vizsgálata annak megállapításában segít, hogy a mértékadónak vett jelenség ós a ténylegesen bekövetkező jelenség közötti különbség milyen következményekkel jár. A könyv fejezeteinek címe: 1. Bevezetés. 3. A gyakoriság-eloszlás általában. 4. Diszkrét eloszlások. 5. A normális eloszlás. 6. Kótparaméteres, lognormális eloszlás. 7. Háromparamóteres, lognormális eloszlás. 8. I. típusú extrém eloszlás. 9. Fearson III. típusú eloszlás. 10 Log-Pearson III. típusú eloszlás. 11. III. típusú extrém eloszlás. 12. A gyakoriság-eloszlások összehasonlítása. 13. Regionális elemzés. I 4. Kockázat. 15. Összefoglalás ós következtetések. A 6—11. fejezeteket számítógépi programm zárja le. A könyv jó szerkezeti felépítésű, fejezetenként pontos irodalmi hivatkozásokkal. Kár, hogy az angol nyelvű szakirodalmon kívül másra nem hivatkozik. 2. Adatok. Csobok Veronika