Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

4. szám - Vízkelety Éva–Lenti Lászlóné: A Keszthelyi-öböl vízminősége 1971–1976 között

Vízkelety É.—Lenti L.-né: A Keszthelyi-öböl Hidrológiai Közlöny 1979. 4. sz. 187 JELMAGYARÁZAT rrn CYANOPHYTA Ilii Kék algák EUGLENOPHYTA Ostoros algák RÍ UmOPHYCEAE, l£l Sárgászöld algák f§ CHRYSOPHYCEAE [ijj sárga algák BACILLARIOPHYCEAE Kova algák r-j PYRROPHYTA lül Barázdás algák fT) CHLOROPHYCEAE LLLf Zöld algák 2 3 4 5 6 8. ábra Fitoplankton megoszlása Puc. 8. PacnpedeAenue cßumonnanKmoHa ban a maximum 84 ezer volt, ami az előző évivel közel azonos. 1975-ig az öböl közép és a part menti pontok algái különbözőek voltak, 1975-től a Zala-torkolat kivételével egységes mindenhol az algaegyüttes. Ugyanezen időtől kezdve a tóra jellemző Centrales rendbe tartozó kovaalgák mellett nagymértékben elszaporodtak a Pennales rendbe tartozó tűszerű kovaalgák. Az algaegyüttes összetétele évszakonként más és más. Kiragadva egy 1976. májusi és egy júliusi képet (8. ábra), jól látható az évszakos eltérés. Májusban az algák többségét mindenütt a kovaalgák adták, júliusban a kékalgák száma erőteljesen megnőtt. A kékalgák elszaporodása az öböl állapota szempontjából kedvezőtlen jel. A Keszthelyi öböl trofitása (termőképessége) nagyon nagy, amelyet az algák száma mellett az algákból kivonható klorofill tartalom menynyisége is jelez. Az a-klorofill tartalmat 1974— 76 között vizsgáltuk. Az egyes években mért, maximumok: 1974. 93 mg m3 a Büdös ároknál 1975. 110 mg m~

3 a berényi partnál 1976. 43 mg m~

3 a Zala torkolatánál Általában minden ponton 1975-ben mértük a legnagyobb klorofill tartalmat. 1974—75-ben az öböl nagyon jó (eutrófikus, eu-politrófikus) termőképességű volt, 1976-ban pedig közepesen (mezotrófikus). Az öböl növényi termőképessége többszöröse a Balaton más területei termőképességének, s ez rövid időn belül veszélyeztetni fogja a fürdési lehetőséget, valamint az öböl élővilágát. A gyors tápanyagdúsulás miatt vizsgáltuk a szennyvizekkel terhelt befolyó vizeket: a Büdös árkot, Csókakői patakot, Szent László árkot és a Zalát. A három csatorna által szállított szennyező anyag mennyiségét összevetve a Zaláéval az tapasztalható, hogy 1974—75-ben az összes nitrogénnek 85—87%-át, az összes foszfornak pedig a 77—80% -át a Zala vitte az: öbölbe. A befolyó vizek közül lényeges javulást jelentett a Szent László árkon a húsipari szennyvízbevezetés megszüntetése. A csatorna szenynyezettsége a tizedére csökkent 1975. nyarától, s a torkolat közelében az öbölben is tapasztalható már kismértékű javulás. 1976. márciusától május végéig, nvután a keszthelyi szennyvíz döntő többségét a Csókakői patak vitte a Balatonba, heti gyakorisággal vizsgáltuk a patakot, a Zalát, s a két vízfolyás előtti térséget az öbölben. A két vízfolyás által szállított növényi tápanyagból ekkor is a Zalára 80% jutott. Az algák mennyiségében nagy az eltérés a két vízfolyás előtti térségben (9. ábra). A nitrogénnek és a foszfornak csak a 20%-át szállító Csókakői patak térségében az algák mennyisége általában egy nagyságrenddel nagyobb, mint a Zala torkolatánál. Ez arra mutat rá, hogy a Zala torkolatánál még nincs idő az algák elszaporodására. A folyó nem a torkolati térségben, hanem az elkeveredés után az egész öböl területén fejti ki káros hatását, miután az eutrofizáció szempontjáJELMAGYARAZAT• lala-Fenékpuszta m.szelv | Keszthelyi-öböl Zaia fork E Keszthelyi-öböl Csókakői p. tor A III.

22.11129 KS. ÍV.12. IV.20 IV2S. I(3. V.W. V.11. V.24. V.31. 9. ábra összes algaszám individuum/ml Puc. 9. CyMMapitoe UUCAO eodopocAeü e I-M MA-e eoóbi