Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

4. szám - Vízkelety Éva–Lenti Lászlóné: A Keszthelyi-öböl vízminősége 1971–1976 között

Vízkelety É.—Lenti L.-né: A Keszthelyi-öböl Hidrológiai Közlöny 1979. 4. sz. 185 3. ábra Klorid-ion tartalom — Puc. 3. Codepwanue XAopud-üona 12 345 6 123 456 1975 ' 1976 1 2 3 U 5 6 Mintavételi helyek 4. ábra Kémiai oxigénigény (KOI Cr) — Puc. 4. XuMWtecKan nompeánocmb e KUCAopode (XTlKcp) zének romlására utal. Kiugróan magas a Csókakői patak térségében a nátriumion tartalom növekedése: 21 mg l

—

1-ről 28 mg l

_

1-re, amtlyet a patak által szállított nagymennyiségű szennyvíz okoz. A víz oxigén tartalma — amely az élőlények számára nélkülözhetetlen — a Zala torkolatánál erősen ingadozó, amit a folyó vízjárása befolyásol úgy, hogy áradás esetén a víz oldott oxigéntartalma csökken.. A szervesanyag tartalom szempontjából — savas káliumpermanganáttal mért oxigénfogyasztás alapján — közepesen szennyezett az öböl. Lényeges különbség nem mutatható ki az egyes pontok között, s nem változott az évek alatt. Káliumbikromáttal mért oxigénfogyasztás adatait figyelembe véve (4. ábra) a szerves szennyezettség 1971-től határozottan nőtt, de a növekedés nem a szennyvíz-bevezetéseknél a legnagyobb mértékű, hanem az öböl közepén és a berényi partnál (több mint kétszeres), ami az öböl állapotának romlását bizonyítja ismét. Biológiai vizsgálat (Pantle—

Buck index) szerint (5. ábra) 1971—1972-ben szervesanyag tartalomra nézve a parti sáv közepesen szennyezett, a nyílt víz kissé szennyezett volt. 1973—1974-ben az egész öböl egységesen kissé szennyezett, kiyétel a Büdös árok térsége, ahol nyáron közepesen szennyezettre romlott a víz az üdülési főszezon szennyező hatására. A biológiai vizsgálat szerint csökkent a parti sáv szennyezettsége 1974-re, amely csak látszólagos javulás, mert ahogy csökken a szerves szennyezettség, úgy növekszik a szervetlen tápanyag felhalmozódás, amely nagy algaszaporodást vált ki. Az algatömeg a víznek kellemetlen szagot ad, vízszíneződést okoz, s veszélyezteti a halakat, azáltál, hogy oxigénhiányt idéz elő. Az algák elszaporodásában a növényi tápanyagok közül az ásványi nitrogén és az oldott ortofoszfát a legfontosabb. Az ásványi nitrogén tartalom az 1971-es évet kivéve a Zala torko-