Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

1. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

18 Hidrológiai Közlöny 1979. 1. sz. Benkó B. és Tsai: A Körös—7OK coSob noJiHBOB npw riOMOinH cyiqecTByioiUHX nepe«BH>KHbix (nepeHOCHbix) ycTpoftcTB (pnc. 6.). K Hacocy MA-200 mo>kho noAKJiHJHHTb flBe, a k Hacocy MA-350 cootbctCTBeHHo MeTbipe TaKHx MauiHH b KanecTBe pacnpeaejinTCJibHbix Kpbiji. T

bkhm 06pa30M npw rpynnoBOM PC>KHMC noBbiinaeTCH np0H3B0flHTeJibH0CTb Tpy^a (nojjyaBTOMaTHMeCKHH BHfl 3KCnjiyaTaUHH). Fahrende Oberflächenestreichungs-Maschine KÖRÖS—70K Benko, P. — Kalavszky, K.— Dr. Lelkes, J.— Dr. Marjai, Gy. — Dr. Szitó, J. Die Verfasser haben eine fahrende Oberflächenbestreichungsmaschine mit Konsolen ausgebildet, die auch bei grossbetrieblichen Verhältnissen geeignet ist, Mais von hohem Produktionsniveau zu bewässern. Die Konsolenstruktur und das Untergestell stützt sich mit zwei Gummirädern von grösserem Durchmesser und mit einem lenkbaren Gummirad mit kleinerem Durchmesser auf den Boden. Die kontinuierliche, geradlinige Fortbewegung ermöglicht die an das Untergestell befestigte Windentrommel und das am Rande der Bewässerungsparzelle befestigte Drahtseil. Das während der Bewegung notwendige Bewässerungswasser gelangt durch den die Maschine und den Hydrant verbindenden biegsamen Schlauch in die Konsolenstruktur. In den Weg des Wassers ist eine regulierbare Turbine eingeschaltet, die die Winde der Bewässerungsnorm entsprechend treibt. Das Bewässerungswasser wird durch die an der Einrichtung KÖRÖS-200 ausgearbeitete Methode — über Dosierschläuche — auf den Boden gebracht. Aufgrund der technischen Kennwerte kann diese Einrichtung auch mit vorhandenen halbstabilen Beregnungsmaschinen verwendet werden. In diesem Fall (Abb. 5) ist es zweckmässig, den Gruppenbetrieb von vier Maschinen zu nennen, mit denen laut den vorgeschriebenen Erfordernissen cca 50 ha grosse Parzellen bewässert werden können. Ein grosser Vorteil ist, dass diese auch bei der Modernisierung der vorhandenen Regnereinrichtungen verwendet werden kann. Zu einer Einrichtung MA 200 können 2 Maschinen zu einer Einrichtung MA 350 vier Maschinen als Zweigleitungen angekoppelt werden. Somit kann bei einem Gruppenbetrieb eine günstige Arbeitskraftausnützugn durch den halbautomatischen Betrieb erreicht werden. ISMERTETŐ a „Kaposvár központi szennyvíztisztító telepe" című nyilvános, titkos, országos tervpályázatról Az Országos Vízügyi Hivatal, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, a Somogy megyei Tanács, a Kaposvár Városi Tanács, valamint a Magyar Hidrológiai Társaság Kaposvár központi szennyvíztisztító telepének kialakítására 1977 áprilisában tervpályázatot hirdetett. A tervpályázat célja Kaposvár város részére egy 40 000 m

3/nap, távlati kiépítésben 60 000 m

3/nap kapacitású, ütemezhetően megvalósítható, korszerű tisztítási technológiával működő és az építésiparosítási törekvéseknek megfelelő központi szennyvíztisztító telep kialakítása volt. I. A bírálati szempontok A Bíráló Bizottság az 1977. október 31-ig beérkezett pályaművek bírálatát három értékelő csoportban végezte el: 1. A szennyvíztechnológiai és gépészeti kérdések vizsgálata. Az értékelési szempontok a következők voltak: — a szennyvíztisztítás technológiájának korszerűsége, — a szennyvíztisztító telep kivitelezésének ütemezhetősége, — a rács-szemétkezelés megoldása, — az iszaptározás kialakítása, — az iszapvíztelenítés hulladékvizeinek kezelése, — a gépészeti megoldások automatizálhatósága, — a korrózióvédelem, — a szennyvíz mennyiségi és minőségi mérése. 2. A tipizálás, az előregyártás, a korszerű építéskivitelezési eljárások az alábbi szempontok szerint: — a teljes létesítmény építési módszerei, technológiái, anyagai megválasztásának egységessége, különös tekintettel a lebonyolítás egyszerűségére, — a medenceszerű műtárgyak építéstechnológiai korszerűsége, a medenceszerű ós egyéb műtárgyak közötti technológiai vezetékek anyaga, nyomvonala, ütemezhetősége, — az anaerob rothasztók építésének anyag- és technológiai megválasztása, — az építés gépesíthetősége, — a kivitelezés organizációja. 3. A pályaművekben javasolt megoldásokkal összefüggő beruházási — gazdaságossági —, valamint közegészségügyi és üzemeltetési kérdések vizsgálata. Ehhez a szempontok: — a beruházás első ütemének fajlagos költsége, — az üzemköltségek alakulása, — a gépbeszerzési javaslatok összetétele és importigényessége, — a javasolt létszám és összetétele, — a balesetvédelem-munkavédelem szempontjainak érvényesülése, — a közegészségügyi követelmények maradéktalan kielégítése. A Bíráló Bizottság mindhárom munkacsoportja különös figyelemmel volt arra, hogy a pályaművek javaslatai mennyiben alkalmazhatók hasonló nagyságrendű városok szennyvíztisztítási feladatai megoldásánál és előnyben részesítette azokat, amelyeknél a felhasználás országosan is biztosítható. II. A beérkezett pályaművek összefoglaló értékelése A bírálatra került pályaművek általában magas szakmai színvonalon kidolgozott, részleteiben is hasznosítható, korszerű megoldásokat javasoltak. 1. Technológia és gépészet A beérkezett pályaművek zöme szennyvíztisztítási technológiai szempontból olyan hagyományos eljárást mutatott be, melyben egy-egy újszerű szerkezeti, gépészeti vagy technológiai elem beiktatására került sor. A benyújtott pályaművek azt mutatták, hogy a tisztítási technológiák területén — a megadott nagyságrendben — mind az eleveniszapos eljárás, mind az anaerob iszapkezelés változatlanul a legmegfelelőbb megoldás. A pályaművek között található azonban olyan is, amely hazai körülmények között technológiailag egyértelműen újszerű és távlati szempontból is előremutató, nevezetesen az egyik (egyébként második díjat nyert) pályamű az eddig csak irodalomból ismert tiszta oxigénnel működő biológiai eljárást dolgozta ki. A pályaművek többsége légbefúvásos homokfogókat javasolt. Ezek közül azok részesültek előnyben, amelyek a zsiradék és olajfogást is megoldották. Az eleveniszapos biológiai szennyvíztisztítás levegőbevitelénél előnyösnek ítélte meg a Bíráló Bizottság azokat a pályaműveket, amelyek hazai eszközökből megvalósítható finombuborékos mély légbefúvásos rendszert alkalmaztak. A szennyvíziszap-kezelés területén az egyik (első díjas) pályaműben bemutatott iszapszárító és granulátum előállító eljárás a jövőben is kedvezően használható iszapkezelési megoldásként ajánlható. Több pályamű rács-szemétégető berendezés alkalmazását irányozta elő. (Folytatás a 26. oldalon)