Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)
3. szám - Dr. Salamin András: Vízrajzi adatok korrekciója számítógép felhasználásával
Dr. Salamin A.: Vízrajzi adatok Hidrológiai Közlöny 1979. 3. sz. 115 3. ábra. Példa a vízhozamgörbék grafikus korrekciójára Abb. 3. Beispiel für die graphische Korrektion der Abflussmengenkurven Vízhozamgörbék korrekciója területi integritás figyelembevételével A szelvényenkénti vízhozamgörbék szerkesztését követte az a vizsgálat, mely során az egyes szelvények vízhozamsorai közötti kapcsolatot elemeztük. Ehhez a vízállássorok és a szelvényenként külön-külön szerkesztett vízhozamgörbék segítségével előállítottuk az egyes szelvények vízhozamsorát, illetve az egyes szelvényeken átfolyt évi és havi víztömegek sorát a teljes észlelési időszakra. A meghatározás során a két és tizenkét óránkénti vízállásértékekből kétórás értékeket tartalmazó vízállássort állítottunk elő (a napi kétszeri észlelésnél is), ehhez a vízállássorhoz — a szerkesztett vízhozamgörbék alapján — kétóránkénti értékekből álló vízhozamsort határoztunk meg, majd ennek összegzése eredményezte a havi és évi víztömegértékeket. A fentiekben vázolt meghatározást teljes egészében számítógéppel végeztük, kézi meghatározással ezt a vizsgálatot — tekintettel a hosszú adatsorra — gyakorlatilag nem lehetett volna elvégezni. A víztömegsorok előállítását követte a korrekciós eljárás legfontosabb és egyben legnagyobb spekulatív munkát követelő része: a kapott vízhozamsorok fizikai értékelése, a korrekcióra szoruló vízhozamgörbék kiszűrése és a korrekció mértékének meghatározása. A vizsgálatot fokozatos közelítéssel végeztük, először az évi víztömegek vizsgálatát végeztük el, majd ezt követte — ha szükséges volt — a havi víztömegsorok elemzése. Az évi víztömegértékek elemzésénél a vizsgálatot három főbb lépésben végeztük: — Az első lépésben a vízrendszer alsó három szelvényének összetartozó évi víztömegértékeit vetettük össze, ahol az összefolyó Zagyva és Tarna folyók évi víztömegei (a Szentlőrinckátai mérőszelvényben: Vsz, a Jászdózsai mérőszelvényben : Vj) összegének — adott hibahatáron belül (e) — meg kellett egyeznie a Jászteleki mérőszelvény évi víztömegértékével ( VJT): V s z+Vj=Vj T±e (3) (Megjegyezzük, hogy a megengedett hiba értékének felvételénél tekintettel voltunk arra, hogy a két felsőbb vízinérőszelvénytől a Jászteleki vízmérőszelvényig a vízgyűjtő 486 km 2-rel növekszik, így a (3) összefüggésben nagyobb negatív és kisebb pozitív eltérést engedtünk meg: a megengedett eltérés+ 5% ós —15% volt.) A vízhozamidősor előállításához néhány megjegyzést kell fűzni. A kétóránkénti vízállásértékekhez a vízhozamgörbékkel meghatározott vízhozamértékeket a statisztikai értékelésnél (napi közepes vízhozam, havi, évi középvízhozam), valamint a különböző időszakokra vonatkozó (napi, havi, évi) víztömegértékek meghatározásánál használtuk fel, a görbék korrekciója is elsősorban a víztömegértékek (évi vízmennyiségek) alapján történt. A számítás pontosságát a későbbiekben elsősorban e feldolgozási célnak megfelelően adjuk meg. A fentiek alapján kapott vízhozamidősorok — kétóránkénti vízhozamértékek sora — mint részletes idősor is felhasználható, ennek megbízhatóságának jellemzésére azonban a vízhozamgörbe szerkesztésénél felhasznált vízhozammérési adatokat az éven belüli megoszlásuk alapján is értékelni kell, így lehet csak a részletes vízhozamsor egyes szegmensoinek (pl. árhullámainak stb.) jellemzése. Nyilvánvalóan azon időszakban, amikor csak kétszer észleltek naponta, a kétóránkénti vízhozamsor is tartalmazza az információhiány hibáját. — A vizsgálat második lépésében a Felső-Zagyva víztömeghossz-szelvényét határoztuk meg és elemeztük. A hossz-szelvénynél az évi víztömegértékeket vizsgáltuk grafikus feldolgozásban az egyes szelvényekhez tartozó vízgyűjtők nagyságának függvényében. A hossz-szelvényeknek
