Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)
3. szám - Dr. Salamin András: Vízrajzi adatok korrekciója számítógép felhasználásával
112 Hidrológiai Közlöny 1979. 3. sz. Dr. Salamin A.: Vízrajzi adatok újabb és újabb mérőszelvények beindítására került sor. A részletes vizsgálatok során az alábbi mérőszelvénvek vízállásészlelési és vízhozammérési adatait tudtuk felhasználni (1. és 2. ábrák) Jásztelek (Zagyva folyó) Szentlőrinckáta (Zagyva folyó) Pásztó (Zagyva p.) Nemti (Zagyva p.) Tápiógyörgye (Tápió p.) Hévízgyörk (Galga p.) Galgamácsa (Galga p.) Jászdózsa (Tarna f.) Verpelét (Tarna p.) Jászárokszállás (Gyöngyös p.) A mérőszelvényekben többé-kevésbé rendszeres vízhozammérés és időszakonkénti keresztszelvény felvétel, „0" pont bemérés folyt az észlelési időszakban. A vizsgálat során hasznos információt jelentettek a törzskönyvi feljegyzések, valamint az idősebb szakemberek visszaemlékezései. A vízállásrajzoló műszerekkel készített regisztrátumokból diszkrét értékekből álló adatsort állítottunk elő, ezt az adatsort lyukasztottuk le lyukszalagra. A rajzolt regisztrátumokból olyan kódolt adatsort állítottunk elő, melynél kétféle időléptéket használtunk: árvizek esetén kétóránkénti vízállásértékek kerültek lyukasztásra, majd — amikor a vízállásváltozás közel lineáris volt 12 órán keresztül — áttértünk a 12 óránkénti adatrögzítésre. Az adatsor tehát 2 és 12 órás vízállásórtékek sorából állt, ahol a 12 órás értékek közötti értékeket lineáris interpolációval (már számítógéppel) lehetett meghatározni. A hagyományos feldolgozási módszer A számítógépes feldolgozást megelőző kézi értékeléseket a manuális munka nagy mennyisége erősen korlátozza. A mérőszelvények számának 1. ábra. Helyszínrajz a Zagyva—Tarna vízrendszerről Abb. 7. Lageplan des Gewässersystems Zagyva— Tarna növekedése azt eredményezte, hogy egyre több mérőszelvény adata (pl. a rajzolt vízállásészlelések) nem került folyamatos feldolgozásra, vagy csak korlátozott mértékben (az olyan szelvényeknél, melyekben volt műszeres vízállásregisztrálás, szá mos esetben csak a napi kétszeri észlelés felhaszná lásával készültek a statisztikai értékelések). SZELVÉNY Vizsgált évek [db] Vízgyűjtőterület M 1890 1900 1910 1920 1930 1940 1950 1960 1970 1,1,1.1.1,1.1.1.1. JÁSZTELEK 83 4207 wmm^mm SZENTLORINCKATA 21 1914 wmm JASZDOZSA 25 1806 ^^^^ TAPI00Y0RGYE 14 831 mmmm VERPELEJ 51 574 PASZTO rt 488 H EVIZGYÖRK W 416 T —— JASZAROKSZALLAS 11 290 1 1 GALGAMACSA 242 NEMTI 22 142 Összesen•• 362 év • Napi egy illetve kétszeri mérceleolvasás • Rajzo/ómúszerrel :í. ábra. Vizsgált vizállássorok Abb. 2, Untersuchte Wasserstandsganglinien