Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

2. szám - Könyvismertetés

88 Hidrológiai Közlöny 1978. 2. sz. Schmidt A.: A Vadkerti-tó 37. Coenocystis subcylindrica Korschik. 38 — 39. Chodatella quadriseta Lemm. 40 — 42. Nephrochlamys subsolitaria (West) Korschik. 43 — 44. Elakatothrix acuta Pascher 45 — 46. Oocystis marssonii. Lemm. ILI. TÁBLA 47. Scenedesmus acutiformis Schröder. 48. S. ecornis (Ralfs) Chod. var. disciformis Chod. 49. S. armatua-Chod. var. boglariensis Hortob. 50. S. columnatus Hortob. 51. S. quadricauda (Turp.) Bréb. var. quadrispina (Chod.) G. M. Smith. 52. Scenedesmus sp. 53. S. armatus var. boglariensis f. semicostatus Hortob. 54. S. lefevrii Defl. 55. S. ecornis var. concavus Hortob. 56. S. quadricauda var. setosus Kirchn. 57. S. spinosus Chod. 58. S. grahneisii (Heynig) Fott forma crassicostata A. Smith. 59. S. subspicatus Chod. var. brevicauda (G. M. Smith) Chod. 60. és 66. S. grahneisii (Heynig) Fott 61. S. acuminatus (Lagerh.) Chod. f. globosus Hortob. et Németh 62. S. earinatus (Lemm.) Chod. var. bicaudatus Hortob. 63. S. pecsensis Üherkov. var. tvaerininnensis Uherkov. 64. S. inerassatulus Bohlin 65. S. quadricauda var. westii G. M. Smith IV. TÁBLA 67. Centritractus globosus Pascher 68. Scenedesmus earinatus (Lemm.) Chod. 69. S. earinatus forma 70. Cryptomonas erosa Ehr. 71 — 76. Cosmarium praecisum Borge var. suecicum (Borge) Krieger u. Gerloff 77. C. reniforme (Ralfs) Arch. 78. Staurastrum punctulatum Bréb. 79. és 85. Cosmarium humile (Gay) Nordst. 80. C. scopulorum Borge 8 I. C. praemorsum Bréb. 82. C. venusttuum (Bréb.) Arch. f. minor Willi! 83. C. subcostatum Nordst. f. minor W. et G. S. W. 86 — 88. Trachydiscus minutus (Bourrelly) Ettl 89—90. Scenedesmus grahneisii (Heynig) Fott form, crassicostata A. Schmidt Über die limnologischen Verhältnisse des Sees Vadkerti-tó Schmidt, A . Der in der Nähe von Soltvadkert liegende See Vad­kerti-tó (auch Nagybüdös-tó, Petőfi-tó genannt) ist einer der charakteristischen Vertreter der zwischen der Donau und der Theiss befindlichen seichten ständigen Seen. Das Seebett wurde durch den Wind ausgebildet, die beim mittleren Wasserstand gemessene Länge beträgt 1200 in, die Breite 1000 m, die durchschnittliche Was­sertiefe 1,23 m. Ursprünglich veränderte sich die Ion-Zusammenset­zung des natronhaltigen Wassers, indem bei HCOJ anstatt des Na* das Mg** vorherrschend wurde. Die wasserchemischen Resultate dokumentieren einen Versüssungsprozess. Ähnliche Feststellungen können auch aufgrund der algologischen Untersuchungen gemacht werden. Die taxonomische Anführung der vorkommenden Organismen enthält der ungarische Text. Der Verfasser beschreibt eine neue Form: Scenedes­mus grahneisii (Heynig) Fott. f. crassicostata. Könyvismertetés Hitoshi Fukuda: Irrigation in the World (öntözés a világon), University of Tokyo Press, 1976. A szerző, dr. Hitoshi Fukuda, a Nemzetközi Öntö­zési és Vízrendenzési Szövetség tiszteletbeli alelnöke 37 évig a Tokiói Egyetemen dolgozott az öntözés és vízrendezés professzoraként. Beutazta az egész világot, hogy az öntözés helyzetét tanulmányozza. A könyv Földünkön az öntözés és vízrendezés fej­lődését, jelenét és várható jövőjét mutatja be műszaki és mezőgazdasági szempontból. Munkája mérnököknek, mezőgazdászoknak, történészeknek és nem szakember olvasóknak egyaránt ajánlható. Világos, tárgyilagos stílusban írt könyv, amely nagyon sok érdekes ada­tot, összehasonlító megállapítást, következtetést tartal­maz a világ öntözéseiről és vízrendezéseiről. Két rész­ből áll. Az első rész általános kérdéseket tárgyal, a második a világ 70 országának öntöző és vízrendezési módszereit és rendszereit mutatja be és hasonlítja össze, kiemelve az ember és a természet szerepét. Az első rész első fejezete bevezetés, amely rámutat, hogy miért jelentős a világméretű összehasonlítás és ismerteti a vizsgálat módszerét. A második fejezet az öntözés és vízrendezés fejlődését mutatja be történe­lem folyamán, az időszámításunk előtti időkből: a Ní­lus-völgy, Mezopotámia, az Indus-völgy és a Sárga folyó völgye öntözési és vízrendezési kultúrájából ki­indulva. Imerteti a fejlődés irányait, közös vonásait és különbségeit a világ különböző részein. A vízren­dezés és az árvízvédelem szoros kapcsolatban van az öntözéssel, ezért a könyv címétől eltérően a vízrende­zéssel és árvízvédelemmel is foglalkozik. A harmadik fejezet az öntözés és vízrendezés fejlődésének környe­zeti feltételeivel foglalkozik, így a természetes feltéte­lekkel (éghajlat és hidrológiai viszonyok, területi adottságok) és a társadalmi feltételekkel (a társadalom szerepe, a szociális és közgazdasági tényezők) is. A negyedik fejezet az öntözés és vízrendezés területi el­oszlását és jellegzetességét tárgyalja az egész világra kiterjedően. Az ötödik fejezet az öntözés és vízrende­zés általános problémáit, a hatodik fejezet a könyv első részében ismertetett témakörök legfontosabb kö­vetkeztetéseit foglalja össze. A könyv második része a vizsgált országokat nyolc csoportra osztva (Kelet-Ázsia, Nyugat-Ázsia, Kelet­Európa, Nyugat-Európa, Afrika, Észak-Amerika, Kö­zép és Dél-Amerika, Óceánia) ismerteti országonként a szerző utazásai és vizsgálatai során összegyűjtött anyagot, megállapításait és következtetéseit. Magyar­országgal is viszonylag részletesen, több oldalon fog­lalkozik. Figyelme még arra a közmondásunkra is ki­terjed, hogy „a májusi eső aranyat ér". Az öntözés és vízrendezés problémái között említi, hogy „a farmerek­nek nagy területek felületi öntözésében nem volt gya­korlatuk, ezért az esőztető módszer jobban elterjedt". Máshol azt írja, hogy „az esőztető módszer ilyen gyors elterjedése Kelet-Európa országainak közös vonása, amit a munkaerőhiány és a mezőgazdaság intenzifiká­lásának szükségessége okoz". Ír a Tisza-völgy tervezett fejlesztéséről, a tározás és a Dunából történő vízát­vezetés szerepéről is. Bogárdi János

Next

/
Thumbnails
Contents