Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)
2. szám - Schmidt Antal: A Vadkerti-tó limnológiai viszonyairól
82 Hidrológiai Közlöny 1978. 3. sz. A Vadkerti-tó* limnológiai viszonyairól SCHMIDT ANTAL* A Sold vadkerttől kb. 3,5 km-re — északra — elterülő Vadkerti-tó a Duna—Tisza közén található állandó vizű, sekély tavak egyik jellegzetes képviselője. Az ilyen kisebb, üdülési célt is szolgáló tavaknak vízszegény Alföldünkön fokozódó a jelentőségük. (A Vadkerti-tó mellett is jelentős üdülőtelep alakult ki, egy-egy meleg nyári hétvégen 3000—5000 ember is felkeresi. A tó ezirányú igénybevétele a jövőben feltehetően fokozódni fog.) A táj morfogenezisében a szél játszott döntő szerepet, a tó medencéje tehát a Duna—Tisza köze homoktakarójának deflációs mélyedése. A tó alakja az utóbbi évszázadokban már nem sokat változott: csepp] alakú, melynek északnyugati része elkeskenyedik, déli részén viszont kiszélesedik. Közepes vízállásnál (109,57 m A.f.) mért legnagyobb hosszúsága: 1200 m, legnagyobb szélessége: 1000 m, átlagos vízmélysége: 1,23 m. A tófenék legmélyebb részének tengerszint feletti magassága: 104,40—104,50 m A.f. Ugyancsak közepes vízállásra számított térfogata: 910 000 m 3, felülete pedig 74 ha. A csapadék sok évi átlaga ezen a területen alacsonyabb, mint a nyílt víztükör párolgása — a felszíni hozzáfolyás is jelentéktelen — mégis állandó jellegű képződmény, mert a veszteséget a homokos talajban könnyen mozgó talajvíz pótolja. A tó vízjárására egyrészt az intenzív tavaszi feltöltődés és az ezt követő lassú kiürülés (párolgás) jellemző, másrészt csapadékbő időszakban (elsősorban ősszel) bizonyos fokú vízcsere. A tó vízkészletének szabályozása érdekében a tóból elvezető VII. csatorna kitorkollásánál tiltós műtárgy épült [3, 22], A táj vízrendezése — csatornaépítés, tározók kialakítása, amelyekből szükség esetén a Vadkertitóba is történhet vízpótlás — most van folyamatban. A tó vizének jellemzése kémiai vizsgálatok alapján A Vadkerti-tó vízkémiai összetételére vonatkozó adatokat először STRAUB közöl 1941-ben [19], Ezek szerint 1 liter vízben van: NaHCOg: 3,471 g Na 2C0 3: 0,848 g NaCl: 0,689 g NaJ: 1,325 mg Össz. só: 6,385 g Megemlítjük, hogy STRAUB itt javasolja népfürdők létesítését, hivatkozva arra, hogy már tudományosan is igazolt az a népies megállapítás, mely szerint egyes sziksós vizek igen alkalmasak reumás bántalmak, mirigydaganatok és mindenféle rosszul gyógyuló seb gyógyítására. * 1967 óta ez a tó hivatalos neve. Korábban: Büdöstó, Nagybüdös-tó, Petőfi-tó néven szerepelt a szakirodalomban és a köztudatban. DONASZY [2] a tó vizének ionösszetételét a következő sorrenddel jellemzi: Na + >C02->HC0 3->Mg 2 + >S0 4 2->Cl->Ca 2 +. Az Alsódunavölgyi VÍZIG Vízminőségvizsgáló Csoportja által 1966—75 között végzett elemzések eredményei közül az ion-összetételre, összes oldott anyag tartalomra, pH-ra vonatkozó értékeket az alábbi összeállítás tartalmazza: Mg 2 + : 88— (120—140) * *—171 mg/l Na +: 42— -(70— -90)—120 mg/l Ca 2 +: 8— -(20— -40)—84 mg/l K + : 8— (10-20)—21 mg/l HCO" 3: 428— -(600-700)—757 mg/l CO^-: 0,0 —(80 —100)—182 mg/l SO. 1": 46— -(50— -70)—96 mg/l Cl": 27— -(40— -50)—70 mg/l Ossz. old. anyag: 664—1000 mg/l pH: 8,0—(8,8—9,2)—9,2. Ezeket az adatokat a korábbi, 1940—1950 közötti vizsgálati eredményekkel egybevetve az alábbi következtetéseket vonhatjuk le: 1. Az ion-sorrend — egyenértéksúlyok alapján — a következőképpen változott meg: HCOjs sMg 2 + >Na + >C0^->S0 2iSCl->Ca 2 + >K + Tehát a Na-ion, amely korábban uralkodó volt, szubdominanciába került. Ez egyben azt is jelenti, hogy a víz eredetileg szikes jellege megszűnt. 2. Az össz. oldottanyag-tartalom jóval kisebb, mint a korábban közölt értékek: 6385 mg/l [19], ill. 1100—3 000 mg/l [1]. Az a tény, hogy az utóbbi kb. 10 évben rendszeresen — a nyárvégi kisvizek, alacsony vízállások idején is — csak 600—1000 mg/l oldott sótartalmat mértünk, a tó viszonylag kiegyensúlyozottabb vízforgalmára utal. (1973—74-ben a vízszintingadozás kb. 30 cm volt. Ez kb. 200 000 m 3 vízmennyiség-változást jelent, amely a közepes vízmennyiséghez viszonyítva a tó 1/ 5 víztömegét jelenti.) 3. A vízkémiai eredmények olyan „kiédesedési" folyamatot tükröznek, amelynek oka feltételezhetően az, hogy az őszi—téli csapadékos időszakban erőteljesebben megnövekszik a tó vízmennyisége és a „fölösleges" vizet ilyenkor a VII. csatornán keresztül elvezetik. Á felszíni hozzáfolyások — amelyek egyébként jelentéktelenek — vizsgálataink szerint Mg 2 +HC0 3 -ion típusú vizet szállítanak a tóba. Helyes lenne a bevezetésben említett vízrendezéssel ezt a kiédesülést csökkenteni. A fitoplankton vizsgálatok eredményei A Vadkerti-tó algáiról összefoglaló, tudományos publikáció még eddig nem jelent meg. Mind* * Zárójelben a leggyakrabban előfordult értékek szerepelnek.
