Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

2. szám - Dr. Rónai András: Az alföldi mélységi vízfigyelés eredményeinek elemzése

62 Hidrológiai Közlöny 1978. 2. sz. Dr. Rónai A.: Az alföldi mélységi vízfigyelés 16. ábra. A szarvasi és csongrádi kutak vízszintsüllyedése 1976 őszén <t>ue. 16. Cnad ypoeneü eodbi e capeamcKOM u tompadCKOM KOAOöifax ocenbto 1976 zoda Abb. 16. Wasserspiegelsenkung der Brunnen in Szarvas und Csongrád im Herbst 1976 Ez a mozgásirány megfigyelhető és durván mérhető is az évi vízjárás szignifikáns pontjainak egybevetésével. A kunadacsi, kecskeméti és nyárlőrinci kutak 1976. évi vízjárását a 15. ábra szemlélteti. Karakterisztikusak a lefelé menő ág hirtelen emelkedő pontjai. Kiugró ilyen van 15—20 cm-es vízszint emelkedéssel november végén, ill. december elején. Légnyomásváltozással egybekötött feltöltődő vízszinemelkedés kezdetei. A feltűnő kiugrás Kunadacson 366 m mélységben 1977. nov. 22-én jelentkezett; Kecskeméten közel ugyanazon mélységben nov. 30-án; uo. 525 m mélységben december 1-én; Nyárlőrincen 370 m mélységben december 5-én, 507 m mélységben dec. 7-én. Légvonalban a távolság Kunadacs és Nyárlőrinc között 45 km. A felszínalatti vizekben levonuló nyomáshullám azonban kb. kétszer ekkora utat tesz meg a vízvezető rétegekben, sebessége tehát hozzávetőlegesen 6 km/nap. Ez a sebesség valamivel nagyobb északon, a Jászságban, megállapítottnál, de a víztartók esése is jelentősen nagyobb és szemcséjük is durvább. • A keletről nyugat felé való felszínalatti vízlevonulást Szarvas és Csongrád kútjaiban lehetne lemérni. A légvonalban egymástól 35 km-re levő két kútsorban azonban a Körösök felől Csongrád felé irányuló mozgás mellett jóval nagyobb jelentőségű a Hátság felől jövő. Ez határozza meg a Tiszavölgy negyedidőszaki víztartóinak vízellátását. A vízmozgás kelet felől jóval lassabb s így tulajdonképpen a Körösök medencéjéből jövő víz kiegyenlítő hatással van a Tiszavölgy kútjainak vízjárására. A tavaszi vízszintcsökkenés Szarvason jóval lassúbb és kisebb méretű, mint Csongrádon. Az őszi fordulat időben hamarabb következik be Szarvason, mint Csongrádon. Május—június hónapban és novemberben a szarvasi kutak vízállása saját görbepályájukon magasabb, mint a csongrádi kutaké (16. ábra). Az évi vízjáték nagyságát egyes kutakban egy közepes vízjárású évben (1976) összehasonlítva a következő megállapításokat tehetjük. A felszínhez közel eső vízadókban (30—120 m) a vízszintingadozás évi mértéke megközelíti az egy métert, egyes esetekben, nagy folyókhoz közel (Szolnok), meghaladja a 2 m-t. Közepes mélységekben (100—400 m) a vízszintváltozások évi nagysága fél m körül mozog; csökkenő nyomásgradiensnél lefelé haladva kisebb, növekvő nyomásgradiensnél a mélység felé felé haladva nagyobb az ingadozás. 500—1000 méteres mélységekben az évi ingadozás fél méternél mindig nagyobb, kivételes esetekben meghaladja az 1 métert. 7—10 év áttekintésében a fent leírt normális ingadozásoknál jelentősen nagyobbakat is találunk egyes rendkívül szélsőséges vízjárású években. Több eves ciklikus vízszintniozgás Növekvő sorrendben a nyomásváltozások negyedik fajtája a többéves vízszintemelkedés és süllyedés. 10 éves megfigyelésünk csak a sekély és közepes mélységű kútjainkról van, a mélyebb kutakon (500—1000 m) csak 2—3 éves az észlelés. A 10 év közelítően elegendő arra, hogy a talaj vízjárásban megfigyelt 14 éves ciklusnak legalább felét áttekintsük. Ebből a vízjárás többévi menete kiolvasható, de a kilengések abszolút nagyságára a mélyebb kutaknál a 2—3 éves megfigyelés nem elegendő. 1967—1976 között a sokéves mélységi vízjárásban egy kiemelkedő 1970. évi maximum jelentkezik. 1968 és 1970 között minden kút vízszintjében emelkedő tendencia figyelhető meg. Az 1970. évi maximumot 1969. végén mindenütt megfigyelhető hirtelen vízszintesés előzi meg, ebből emelkedik ki hasonló hirtelenséggel az 1970. évi igen magas vízállás. 1970-től 1974. év közepéig határozott vízszintsüllyedés tapasztalható minden kútban az éves kis víz járásciklusok mellett. Az 1974. év igen szeszélyes vízjárású, de utána a többéves süllyedő tendencia is folytatódni látszik a megfigyelési idő végéig 1976-ig (17. ábra) . A 10 év alatt megfigyelhető többéves vízszintmozgás a sekély kutakban nagy folyók mellett 2—5 m (Szolnok, Tószeg, Óballa, Öcsöd) ; a közepes mélységű (100—400 m) kutakban 1—2 m (Besenyszög, Óballa, Kengyel, Erdőtelek); nagyobb ingadozást ígérnek a nagy mélységű kutak, de ezeknél nem elég hosszú a megfigyelt időszak. Csongrád 1056 m mély kútja három év alatt, 1973 és 1976 között, 3 méter térközben változtatta vízszintjét, a szarvasi 884 m mély kút is egy méternél nagyobb ingadozást mutatott 2 év alatt. Időben az évi és sok évi vízszint ingadozás a különböző mélységű és földrajzi helyzetű kutakban nagyon egyezően folyik le. A vízjárásgörbe maximumai és minimumai időben egybeesnek vagy közel vannak egymáshoz.