Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

2. szám - Dr. Rónai András: Az alföldi mélységi vízfigyelés eredményeinek elemzése

60 Hidrológiai Közlöny 1978. 2. sz. Dr. Rónai A.: Az alföldi mélységi vízfigyelés csapadékvíz egy része és a magasabb helyzetből adódó nyomás erejével lehatol az Alföld laza üledéksorában, 500—600 m mélységbe. A lefelé irányuló szivárgás nem függőleges irányú, hanem a vízvezető rétegekben lejtő irányú. A nagy mélységre jutott és felmelegedett víz az Alföld mélyében tárolódó víztömegre nyomást gyakorol, de mert a továbbhaladásra a zárt rendszerben nincs mód, azt felfelé szivárgásra kényszeríti. A felfelé irányuló mozgás kis eltérésekkel függőleges irányú és áthalad a vízrekesztő rétegeken is a felszínig. A felszín alatti áramlás félkörét a párolgás zárja be, ez teremti meg a kapcsolatot az atmoszférában lebonyolódó vízkörzéssel, a kör másik felével. A felfelé szivárgás állandó, csak gyorsul nyáron és lassul télen. Maga a vízmolekula igen hosszú idő alatt jut a mélyből a felszínre, ahogy hosszú idő alatt jut le is. De az évszakos lüktetés időben hasonlóképpen alakul minden mélységben. Ez azt jelenti, hogy a felszínalatti vizek az Alföldön állandó mozgásban vannak, a körfolyamat feltartóztathatatlan. A mesterséges vízkivételek, az emberi befolyás csak gyorsítja ezt a körforgást, de nem ő szüli. Ugyanilyen megfigyelések tehetők a szarvasi kutaknál (12. ábra). A három kút közül kettőn van írómérce, a 884 m mély és a 210 m mély kúton. A görbék lefutása hasonló, de a sekélyebb kút a légnyomás és árapály ingadozásokat — bár ugyanolyan érzékenységű a műszer — nem mutatja vagy csak nagyon elsimítva. A mélyebb kút vízszintjében 1976-ban a nyár 54 cm-es süllyedést okozott, a sekély kútban 23 cm-est. A szarvasi kutak rétegsora túlnyomóan agyagos: 0—500 m mélységig a homok: agyag arány 210:290 m; 500—1000 m mélységig a 90:410 m. Mindkét kút vízadó rétegét a felszíntől sokszorosan ismétlődő agyagrétegek választják el. Mégis megállapítható egy feltöltődési folyamat az év elejétől április közepéig; onnan egy fogyási folyamat november végéig; ebből indul meg újra a feltöltődés. Helyesebben: a vízkörzés állandó, de a nyári időben a fogyás, a párolgás, a téli időben az utánpótlás folyamata erőteljesebb. A nyomáshullámok terjedése Az 1976. év megfigyelései alkalmasak arra is, hogy az évszakos feltöltődés és fogyás megindulásának és tetőzésének időbeli különbségeire rávilágítsanak és a nyomáshullámok levonulásának irányaira és sebességére belőlük következtetni lehessen. Ehhez a kézi méréseket is fel kell használni," hiszen a kutak nagyobb részét így mérik. Az Alföld északi peremén, a Mátra—Bükk lábaitól alig 10 km távolságra telepített első megfigyelő állomás Erdőtelek határában van. Három kútja közül a legmélyebben (311—321 m) 1976-ban a vízszintváltozások éves amplitúdója 70 mm volt, a második 237—249 m mélységűben 50 mm, a legsekélyebben (40—48 m) 80 mm. A legmélyebb kút itt is hamarabb töltődött fel az 1975/76-os tél folyamán, mint a közép mélységű. A tavaszi csúcspont mindháromban április elejére esik a nyárvégi mélypont szeptember elejére, ill. közepére (13. ábra). [mtsifj JÚLIUS AU0USZTUS SZEPTEMBER OKTOBER NOVEMBER DECEMBER 106 20 10 20 31 10 20 31 10 20 30 10 20 31 10 20 30 10 20 3

1 11. ábra. Jellemző fordulatok az észak-alföldi MÁFI kutak vízjárásában <Pm. 14. XapaKmepiibie ii3MeneHUH pexcuMa ypoemi eodbi 6 CKeauciiHax MA<t>M, pacnoAonceHHbix na ceeepe CeneepCKOÜ HU3MCHH0CTTIII Abb. 14. Charakteristische Wendungen im Wasserregime der MÁFI Brunnen im Norden der Tiefebene Erdőtelektől délkeletre 13 km-re kb. lefolyásirányban van Hevesvezekény megfigyelő állomása. Itt a két pozitív kutat nem felszálló csőben úszóval, hanem higanyos manométerrel mérik. Adataik nem olyan megbízhatóak, mint a negatív kutak adatai, és nem olyan részletesek, mint a folyamatos íróműszerrel ellátott kutaké. De a karakterisztikus fordulópontok ezekről is megállapíthatók. Erdőtelektől délre 37 km-re, szintén lefolyásirányban van Jászladány két kútja. Ha Erdőtelek, Hevesvezekény, Jászladány közel azonos mélységű vízadó rétegeiben a nváreleji természetes vízfogyás (szintcsökkenés) kezdetét figyeljük meg, azt találjuk, hogy Erdőtelek 321 m mély kútjában a folylyamatos vízszintcsökkenés 1976 április 2-án indult meg, Hevesvezekény 200 m és 580 m mély kútjaiban május 6., ill. 11-én, Jászladány 331 m mély kútjában május 9-én. Jászladányban a feltöltődés egy hónappal később fejeződött be, mint Erdőtelken. Ez lenne a nyomáshullám terjedési sebessége 300 m mélységben fél ezrelékes lejtő mellett: 1 km/ nap. 1976 év vízjárásának második felében is van egy karakterisztikus pont, amely alkalmas arra, hogy a nyomáshullámok levonulásának sebességét