Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)
12. szám - Estók B.–dr. Andrik P.–dr. Csépay F: Hygiénés bakteriológiai vizsgálatok a Tiszán 1974–1976 között
570 Hidrológiai Közlöny 1978. 12. az. Estók B.—dr. Andrik P.—dr. Csépay F.: Higiénés vizsgálatok Vízhozam Coli form szám [m 3/s] [Imi] , [hónap] JELMAGYARAZATVízhozam [m 3/s] /i Conform szám/1 ml] ábra. A coliformszám és a vízhozam összefüggése Cigánd, Leninváros és Kisköre mintavételi pontokon, 1975-ben Abb. 3. Zusammenhang zwischen Coliform-Zahl und Durchfluss an den Probenahmestellen Cigánd, Leninváros und Kisköre in 1975 5. A Tisza bakteriológiai állapotának évszakos változása Két teljes naptári év vizsgálatai alapján a Tisza bakteriológiai indexeinek szezonális változása nem állapítható meg. Űgy tűnik, hogy a bakteriológiai mutatók a Tisza vizében szorosabb összefüggésben álltak a vízhozammal, mint az időjárási tényezőkkel (hőmérséklet, napsütés stb.). Az eredmények változatosságát mutatta, hogy a coliform-, és a baktériumszám Cigánd és Leninváros közötti folyószakaszon 1974-ben télen, 1975ben nyáron volt a legmagasabb. Leninváros és Kisköre között viszont magasabb értékeket 1974ben tavasszal, 1975-ben nyáron mértünk. Kisköre alatt a coliformszám 1974-ben szeptember, 1975ben július hónapban érte el a maximumot, míg a baktériumszám az egyes évszakokban jellegtelenül változott. Salmonella baktériumokat minden évszakban kimutattunk a Tiszából. összefoglalás A Tiszán végzett több éves higiénés vízbakteriológiai munka alapján a folyó vízminőségét az alábbiakban jellemeztük. 1. Figyelemreméltó szennyeződés érte már a Tiszát Tokaj felett is, de különösen Leninváros, Tiszapalkonya térségében, ahol a víz fertőzöttsége is magas volt. Tiszapalkonyától Tiszafüredig javult a víz minősége, Tiszafüreden viszont ismét romlott. Reményteljes az a tény, hogy a kórokozó baktériumok előfordulása Tiszapalkonyától Kisköréig csökkent. Tiszasülynél még a kiskörei mintákhoz hasonló eredményeket kaptunk, innen folyásirányban viszont a szennyező anyagok menynyisége kisebb lett, mely az öntisztulás bakteriológiai eredményeiben is tükröződött. A Szolnokon észlelt vízminőség-károsodás, tekintve a Tisza itteni ivóvízként való hasznosítását, nyugtalanító. Szolnok után a folyó bakteriológiai minősége javult. 2. A coliformszám és a vízhozam között fellelhető összefüggés nyomán szükséges további kapcsolatok keresése a Tisza vízállása és a bakteriológiai mutatók között, mely fontos lépést jelenthet a vízminőség előrejelzése kérdésében. E kutatások jelentőségét aláhúzza a kiskörei tározó jövőbeli várható vízszintingadozása. 3. A Tiszában, mint folyóvízben az időjárási tényezők évszakos megváltozására a baktériumflóra kevéssé reagált, ám feltehető, hogy a duzzasztott tóban ezek a viszonyok másként jelentkeznek (évnapszakos hőrétegződés, keveredés stb.). A tározó bakteriológiai vizsgálatai ezért további elméleti felkészülést is igényelnek. 4. A korábbi (1971—1972) évek vizsgálataihoz képest a Tisza bakteriológiai állapotának romlását észleltük. A szennyeződés növekedése a Leninváros és Tiszafüred közötti térségben volt a legszembetűnőbb. 5. A vizsgált Tisza-szakasz szennyeződésektől való megóvása sürgető feladat. Meg kell akadályozni a part menti földművelés és állattartás szenynyező anyagainak folyóba kerülését, ill. talajvíz útján történő beszivárgását. A part menti települések szennyvízkezelésének megoldásával meg kell szüntetni a tisztítatlan ipari és házi szennyvizek bevezetését a Tiszába. A kiskörei üdülőkörzet kialakításával egyidőben gondoskodni kell a kommunális létesítményekről. A vizsgálatok alapján fel kell tárni az esetleges szennyező forrásokat és megszüntetni azokat. A higiénés vizsgálatok alapján megállapított vízminőség ismeretében meg kell
