Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

12. szám - Könyvismertetés

552 Hidrológiai Közlöny 1978. 12. sz. Dr. Dobolyi E.—Horváth L.: Légkörből közvetlenül Mess-Stationen erhielten wir während einer einer einjährigen Periode zwischen April 1976 und März 1977 folgende Werte

: Niederschläge: 679 mm. Gesamte Stickstoffkonzentration in den Niederschlägen: 2,87 mg N/1. Die gesamte Stickstoffbelastung: 1,47 kg N/ha/Monat. Die gesamte Phosphorkonzentration in den Niederschlägen: 0,174 mg P/1. Die gesamte Phosphorbelastung: 0,088 kg P/ha/Monat. Die aus den Niederschlägen stammende Stickstoffbelastung beträgt 40

o2% der gesamten Belastung, die aus den Niederschlägen stammende Phosphorbelastung 20,3% der gesamten Phosphorbelastung. Die Versuchsergebnisse enthalten jene Ungenauigkeit, dass wir die rings um den See gemessenen Daten auf die Seeoberfläche extrapolierten. Könyvismertetés H.Ettl: Xanthophyceae I

.Teil. —Süsswasserflora von Mitteleuropa Band 3. Jena: VEB Gustav Fischer Verlag 1978. 530 oldalon 636 ábrával. Ara műbőrkötésben 98,— M. Közel 70 esztendő múlott el azóta, hogy a prágai egyetem világhírű professzora: dr. A. Pascher megindította a Süsswasserflora Deutschlands, Österreichs und des Schweiz c. határozókönyv-sorozatát. Ezeken a köteteken nevelkedett föl a ina munkálkodó korosabb, a vizek növényvilágával foglalkozó kutatónemzedék, de ezeket a köteteket forgatták a gyakorlatban működő szakemberek is. A Pascher-kötetek ma is nélkülözhetetlen források a vizek kutatói számára. Az eltelt közel 7 évtized sok új kutatási eredménnyel szolgált. Ezt igazolják a föld különböző országaiban megjelent határozókönyvek (Szovjetunió, Lengyelország, Franciaország, India, USA stb.). Ezek mindegyike szűkebb földrajzi terjedelmű. Nagyon hiányzott már régtől egy újabb „Pascher-sorozat,, megjelentetése. Igen nagy örömmel kell üdvözölnünk H. Ettl, J. Gerloff és H. Heynig kezdeményezését, a VEB Gustav Fischer Verlag áldozatkészségét, hogy vállalkoztak egy szélesebb perspektívájú Süsswasserflora kiadására. Ennek jelent meg most az első kötete, a Xanthophyceae, a sárgásalgákkal foglalkozó, amely a sorozat harmadik tagja. Az egész munka 23 kötetből fog állani: Chrysophyceae, Bacillariophyceae, Xanthophyceae I., Xanthophyceae II. (Vaucheriales), Cryptophyceae és Raphidiophyceae, Dinophyceae, Phaeophyceae és Rhodophyceae, Euglenophyceae, Cholorophycae 1. (Pedinomonadales, Pyramimonadales, Volvocales), Chlorophyceae II. (Tetrasporales), Chlorophyceae III. (Chlorococcales), chlorophyceae IV. (Ulothrichales), Chlorophyceae V. (Chaetophorales, Trentepohliales stb.), Chlorophyceae VI. (Oedogoniales), Chlorophyceae VII. (Sphaeropleales Siphonocladales), Conjugatophyceae I. (Zygnemales), Conjugatophyceae II. (Desmidiales), Charophyceae, Cyanophyceae, Schizomycetes, Mycophyta (Phyeomycetes, Fungi imperfecti, Lichenes stb.), Bryophyta és végül a 23. kötet a Pteridophyta és Anthopliyta vízi növényeket tárgyalja. A könyv beosztása példamutatóan világos. Az előszavak, az algaosztályok határozókulcsa után a munka két főrészre különül: Általános részre és Speciális részre. Az Általános rész 9 főfejezetre tagolódik, ezekben a Xanthophyceák elhatárolásáról, a Xanthophycea-sejtek felépítéséről (sejtfal, ostorok, plazma, sejtmag, színtestek, lüktető vakuolumok, asszimilátumok és tartalékanyagok, egyéb sejtalkotók), a Xanthophyceák morfológiájáról (monadális, rhizopodialis, capsalis, coccalis, trichalis, siphonalis szerveződési fokok), szaporodásmódokról, kitartóformákról, életciklusukról, elterjedésükről és ökológiájukról, szaporításukról, vizsgálatukról és meghatározásukról és végül az osztály tagolódásáról tájékozódhatunk. A Speciális rész a Xanthophyceákat 6 rendben ismerteti. Az elsőben: Chloramoebales 2 családot és 11 genust, a másodikban: Rliizochloridales 3 családot és 7 nemzetséget, a harmadik ordoban: Heterogloeales 4 családot és 6 genust, a negyedik rendben: Mischococcales 11 családot és 75 genust, az ötödik rendben: Tribonematales 4 családot és 14 nemzetséget, a hatodik rendben: Botrydiales 1 családot és 1 ordot tárgyal. A taxonok ismertetése nem csupán rendszertani, hanem az ökológiai, elerjedési, szaporodási stb. vonatkozásokra is kitér. Nem korlátozódik csupán Közép-Európára, egyéb előfordulásokról is megemlékezik. A leírások tömörek, egyértelműek, világosak, követi a régi Paschersorozat hagyományait. Az egyes taxonokat bőséges illusztrációk egészítik ki. Ezek legtöbbje igen szép, a lényeget mutató. Sajnálatos, hogy néhány ábra technikailag nem illik bele a könyvbe, ezek átrajzoltatása nem okozott volna különösebb munkát (pl. az 54., 58., 61. alsó része, 72, 313., 528., 624., 629—631.). Az irodalomjegyzék bőséges, a szerző igyekezett teljességre törekedni. Sajnálatos, hogy egyes folyóiratok kimaradtak, pedig pl. a Hidrológiai Közlönyben is megjelentek olyan tanulmányok, amelyeket felhasználhattak volna. —- Névmutató zárja a kitűnően szerkesztett könyvet. H. Ettl mértéktartóan foglalta össze az igen szerteágazó irodalomban előforduló adatokat. Minden határozókönyv író érvényesíti saját elgondolásait is, különösen a taxonómiai részben. Itt is találunk átcsoportosításokat, helyesbítéseket. Ezek helyességéről az idő mond majd bírálatot. Manapság mind nagyobb figyelemmel fordulnak a vizek mikroszkopikus szervezetei felé, részben termesztési, részben környezetvédelmi okokból. Ez a sorozat igen nagymértékben lesz segítségére mind az elmélet, mind a gyakorlat szakembereinek. A felsőoktatásban, de még a középiskolai szakköri tevékenységben is nélkülözhetetlen kézikönyv lesz. Beszerzését melegen ajánlom. Nagy érdeklődéssel várjuk a következő köteteket! Dr. Hortobágyi Tibor