Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

12. szám - Dr. Öllős G.: A víz újrahasználata a vízellátásban

540 Hidrológiai Közlöny 1978. 12. sz. Dr. öllős G.: A víz újrahasználata kozottabb kihasználására (forgatás, újrahasználat), c) a vízszennyező anyagok termeléstechnológiákban történő visszatartására, a vízforgató rendszerekben fokozni kell visszanyerésüket, d) az elbocsátott ipari szennyvíz részleges (ipari) tisztítását és végül e) a települési szennyvíz és a részlegesen tisztított ipari szennyvíz együttes továbbkezelését biztosítani kell. A gazdaságossági vizsgálatokat befolyásoló, jelentősebb költségnövelő tényezők, melyek a közvetlen, ill. a közvetett használat tervezését eldöntik: a) a helyi szabad vízkészletek mennyisége csökken, b) az ipar teljes és fajlagos vízigénye nő, c) a vízminőséggel szemben támasztott igények növekednek, d) tározások, más vízgyűjtő területekről átvezetés szükséges, e) a felhasznált víz minősége az elhelyezett szennyező anyagok miatt romlik, f) a szennyvizekkel elbocsátható szennyező anyagok határértékei szigorúbbá válnak. Az ivó- és iparivíz-újrahasználat az előzőekből kitűnik, egymással nagyon szoros kapcsolatban van. Az újrahasználatok tervezése csak megnyugtatóan megalapozott műszaki-gazdasági mérlegelés alapján valósítható meg. A tanulmány elkészítése közben nyújtott értékes tanácsaikért köszönetemet fejezem ki dr. Csanády Mihálynak, Farkas Józsefnek, dr. Pálinkás Lajosnak. IRODALOM [1] K. Dániel Lindstedt—

Edwin R. Benett: Research Needs for the Potable Reuse of Municipal Wastewater. EPA-600/9—

75—007. December 1975. Cincinnati. [2] F. M. Middleton: Overview of Wastewater Reuse and EPA Research Strategy. EPA-600/9

—75—007. December 1975. Cincinnati. [3] Koenig L.

: Studies Relating to Market Projects for Advanced Waste Treatment. U.S. Dept. of the Interior, Federal Water Pollution Control Administration, Publication No. WP-20-AWTR-17 (1966). [4] Process Design Manual for Nitrogen Control. U.S. Environmental Protection Agency. Technology Transfer. October 1975. [5] Engineering Evaluation of Virus Hazard in Water. J. A WW A. SA. 1. February 1970. [6] F. M. Middleton

—D. O. Stephan: Water Renovation. Chemical Engineering Progress. Vol. 58. No. 10. October 1962. [7] J. C. Van Dijk

—H. Hofman: Een analyse van de accumulatie van verontreinigingen bij hergebruik van water. H

20, 19/77. [8] W. Wesley Eckenfelder, Jr: Water Quality Engineering for Practicing Engineers. Cahners Books. 1970. Boston. [9] F. D. Dryden: Workshop on Research Needs for Treatment for Potable Reuse. EPA-600/9—

75— 007. December 1975. [10] D. F. Metzler—R. L. Culp—H. A. Stoltenberg—R. I

. Woodward

—O. Walton

—S. L. Chang

—N. A. Clarke

—Ch. M. Palmer: Emergency Use of Reclaimed Water for Potable Supply at Chanute, Kan. Journal AWWA. Vol. 50. Aug. 1958. [11] J. O. Milliken

—L. B. Creighton: Planning for Water Reuse

: Some Socio-Economic Aspects. EPA600/9—

75—007. December 1975. [12] Öllős Oéza: Nitrogéneltávolítás a szennyvízből' Hidrológiai Közlöny. 1977. 8. [13] Öllős Géza: A kiegyenlítés szerepe a szennyvíztisztításban. Hidrológiai Közlöny. 1977. 10. [14] Kuiper D.

—

Wechsler R.: Conceptuel Aspects of Water Re-use. Water Research, Vol. 8. pp. 529 to 534. 1974. OSopoTHoe NCN0JIB30BAHHE BOAM B uejiflx BOAOCHaSweHHH Jl-p. EjIAÍUI, r. AOKTOp TexH. Hayn B paöoTe, ccbijiaíicb na TBXHMMCCKYK) AHTepaTypy h Ha OTENECTBEHHBIH onbiT BOAHOPO xo3HiícTBa aBTop CHaQAJIA AAET 0630p HCTOPHH 050P0TH0R0 HCN0JIB30BAHHFL BOflbl H OCHOBHblX IipoßjieM, B03HHKaiOmHX IipH 3T0M (rjl. 1. H 3.). B ni. 2. ASIOTCH onpeaejieHHji TEPMHHOB „HenoepeflCTBeHHoe oßopoTHoe Hcnojib30BaHHe" H „nocpeaCTBeHHoe oßopoTHoe Hcn0Jib30naHne". Paöora noanepKHBaeT HeoßxoanMOCTb 6ojiee BHHMaTejibHoro no,nxoaa npn NCN0JIB30BAHHN H PACNPEAEJIEHHH S^EICTA OIHCTKH, AOCTHRAEMOH 11a CTAMIHHX BOAOOHHCTKH H BOAONOAROTOBKH a T3K>Ke NPOHCXOAHLUEH B eCTeCTBeilHblX BOflOTOKaX H BOAOeMaX (caMOOMHIIJCHHC). CnOCOÖHOCTb BOFLOTOKOB K caMooiHiueHHio B HHTepecax HapoAHoro xo3HíicTBa cjieAyeT ncii0Jib30BaTb. CTerieHb TaKoro Hcn0Jib30BaHHH A0JI>KHa ONPEAEJIHTBCH c YNEM« HUTepecoB c OAHOÍÍ CTOpOHbl KOMUJieKCHOrO OÖOpOTHOrO HCn0Jlb30BaHHH BOA c Apyroö CTopoHbi oxpaHbi OKpywaromett cpeAbi. rlpn OÖOpOTHOM HCnOJIb30BaHHH CaMbie 60JIbmne 3aTpyAHeHHH B03HHKaK)T BCJieACTBue nonaAaHHn B BOÁM THHcejioYAaAHeMbix 3arpH3HCHHH, ríHTaTejibHbix BemecTB H jierKO HaKanAHBaioinnxcH npHMeceö. TjiaBa 4. noapoÖHO H3JiaraeT TEXHOJIORHH OHHCTKH, npHMeHHeMbie B aeAHX yAaJieHHH ynoMHHyTbix MaTepHajioB. r^aßa 5. paccMarpbiBaeT HaKanjibiBaHHe 3arp«3HeHHH npw OÖOPOTHOM Hcn0Ab30BaHHH BOA (puc. 7., maÖA. 4.). B rjiaBe 6. aBTop paccMaTpbiBaeT cnocoöbi OHHCTKH, npwvieHHeMbie B TEXHOJIORHFLX 060p0TH0r0 HCN0JIB30BAHHH BOA (puc. 9. a—d). B rji. 10 NPHBOAHTCH npwviep HenoepeACTBeHHoro HCN0JIB30BAHHH oiHmeHHoií CTOIHOH BOABI Ha YAOBAETBOPEHHE nHTbeBbix HY>KA (puc. 10.). r^aBa 9. paccMaTpbiBaeT npoÖJieMbi BHpoJiorHH, B03HHKaiOIHHe npH OÖOpOTHOM HCn0Jlb3OBaHHH BOA. B 10-H CBOAHOÍÍ rjiaBe aBTop npHBOAHT cjieAyiomHe 3aKJTIOHCHHH '. — B ÖYAYMEM npw opraHH3auHH MeponpHHTHií no ynpaBJieHHM KanecTBOM BOAHHX pecypcoB BO3MO>KHOCTH oöopoTHoro Hcn0Ab30BanHH cjieAVCT ocoöo ymiTbiBaTb; — HeoGxoAHMO oucHHTb cTeneHb pncna B caHHTapHorHTHeHHMecKOM acneKTe; — öbiTOBbie CTOKH, COAEPJKAMNE QEJIOBEIECKHE <j)eKAJIHH YMHTBIBAA YPOBEHB HACTOHMERO PA3BHTHH B 060POTHOM HCn0Jlb30BaHHH AJ1H yAOBJieTBOpCHHH nHTbeBblX Hy>KA He AOJDKHbl HCn0Ab30BaTbCH; — XOTH B nHTbeBOM BOAOCHa6>KeHHH HenocpeACTBeHHoe oßopoTHoe Hcn0Jib30BaHne cneAyeT BcnnecKH H36eraTb B npOMblUIJieHHOCTH Ha060p0T OŐOpOTHOe HCn0Ab30BaHHC HBjiHeTCH caMoíí aKTyaAbHofi H HacyiuHOíí 3aAa4eií. BOAHORO XO3HIÍCTBA. Wipdervorwendunp des Wassers in der Wasserversorgung Dr. Öllős, O. Doktor der technischen Wissenschaften Gestützt auf das Fachschrifttum und auf die ungarische Wasserwirtschaftsverhältnisse werden zuerst Geschichte der Wiederverwendung des Wassers und deren Probleme überblickt (Kapitel 1 und 3), sowie mittelbare bzw. unmittelbare Wiederverwendung definiert (Kapitel 2). Hingewiesen wird, dass auf die optimale Verteilung der durch Abwasserkläranlagen, Selbstreinigung der Flüsse und Trinkwasseraufbereitungsanlagen einzeln gesicherten Reinigungsgrade grössere Sorgfalt gewendet werden muss. Die Selbstreinigungsfähigkeit des lebenden Wassers muss aber aus volkswirtschaftlichem Inte-