Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

12. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

Vezse S.: A vízgazdálkodás feladatai Hidrológiai Közlöny 1978. 12. sz. 529 védművek átfogó korszerűsítésére a tározási lehetőségek kihasználásával párhuzamosan kerülhet sor. A Bodrogközben a Bodrog bal parti töltésfejlesztést a Viss—Alsóberecki szakaszon elvégeztük. Az elkövetkező két évben ezt a munkát befejezzük. Megkezdtük a Bodrogközi Tisza töltésfejlesztésével kapcsolatos előkészületeket, amit 1980-tól nagy ütemben kívánunk végezni. A Sajó és Hernád völgyekben a legkritikusabb magassági hiányok megszüntetése a soron következő feladat. Azzal párhuzamosan a nyílt ártérben levő községek körtöltéses védelmét — az érdekeltek összefogásával — kell biztosítani. Védműkiépítéseinknél rendkívül fontos, hogy azok a határon túli művekkel összhangban legyenek kialakítva. Az összhangnak igen nagy szerepe van a művek megfelelő kiépítésén túl a védekezésre való felkészülésben és a védekezési munka lebonyolításában is. Tisztelt Elnökség! Tisztelt Közgyűlési Az elmondottakkal kívántam érzékeltetni azokat a vízgazdálkodási feladatokat, amelyek tevékenységünk súlypontját képezik. Egyben fel kívántam hívni szíves figyelmüket azokra a helyi, természeti, vízgazdálkodási, illetve közgazdasági adottságokra, amelyek munkánkat befolyásolják. A Hidrológiai Társaság-i munka és a területi vízgazdálkodás kapcsolatait csak érintettem. Azok az általam elmondottaknál sokrétűbbek és erőteljesebbek. A feladatok ismeretében további, széles körű társasági munka szükséges a célok tervezett időben való megvalósításához. Megköszönöm a Magyar Hidrológiai Társaság Elnökségének és szakosztályainak, valamint az MTESZ Borsod megyei Elnökségének az eddigi munkánkhoz nyújtott segítségét. Önöknek pedig kívánom, hogy a küldöttgyűlés rendezvénysorozata tartalmas, szép és kellemes élményként maradjon meg emlékezetükben! Csongrád megye vízrendezési terve Csongrád megyében az alföldi adottságok miatt nagyon rosszak a belvizek lefolyási viszonyai. A megyének több mint a fele a tiszai mélyártérben fekszik. 1970 óta súlyos belvízkárok érték a mezőgazdaságot, de a lakott területeket is. 1975 nyarán a belvízkár á mezőgazdaságban és a lakott területeken milliárdos nagyságrendű volt. A Csongrád megyei Pártbizottság és a Megyei Tanács javasolta, hogy az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság készítsen koncepciótervet Csográd megye belvízrendezésére. A vízrendezési terv 1976 végén készült el. A terv foglalkozik Csongrád megye természeti és gazdasági adottságaival, értékeli a belvízrendezés jelenlegi helyzetét és ebből kiindulva jelöli ki a távlati fejlesztés főbb irányait. A terv a meglevő csatornahálózat hoszszát a jelenleginek mintegy kétszeresére, összesen 3000 km hosszúságúra javasolja növelni. Foglalkozik a jelenlegi hálózat bővítésével is. A bővítés 30—50 l/s. km

2 fajlagos vízlevezetéssel számol, ami országos viszonylatban már kiemelkedő érték. A koncepcióterv az üzemi vízrendezésekre vonatkozó javaslatot is tartalmazza amelyben több helyen koplex melioráció létesítését tartja szükségesnek. Minthogy a belterületeken, így Makó, Hódmezővásárhely és Szeged városában is súlyos a helyzet, és legalább 13 kisebb település mélyrehatóbb beavatkozást igényel, a terv a belterületi vízrendezéssel kiemelten foglalkozik. A javasolt fejlesztés egyébként azt is jelenti, hogy megvalósítása esetén a 10 éves gyakoriságú téli-tavaszi belvizek általában 12 nap alatt levezethetők lesznek. Ez a program maximális követelést támaszt és 4 milliárd forintos beruházást igényel. Így ez csak hoszszabb idő alatt és célszerűen: ütemezés szerint valósítható meg. Természetesen, e terv megvalósítása is behatárolt viszonyokat teremt, tehát az egészen rendkívüli belvizek csak tűrési idő mellett lesznek levezethetők. Bizonyos munkálatok a koncepcióterv szellemében már jelenleg is folyamatban vannak. Megkezdték a Maros bal parti belvízrendszerének kialakítását. Ennek befejezése 1980-ban várható. A belterületeken Szegeden és Makón folynak jelentős munkálatok. Az Országos Vízügyi Hivatal az V. ötéves tervi belvízrendezési hitelkeretének mintegy felét összpontosítta Csongrád megyére. A megyei KISZ Bizottság Szegeden és Makón építőtábort szervezett. A két városban az építőtáborok dolgozói 6 km belterületi csatornát építettek. A fentieken kívül még Makó és Hódmezővásárhely térségében, a mátyáshalmi öblözet főműveinek beruházása az öblözet vízvezetőképességének javítása folyik. A vízrendezési terv eredményességét az fokozhatja leginkább, ha a mezőgazdasági üzemek a főművekkel párhuzamosan elkészítik saját vízrendezésüket. V.l.