Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

11. szám - Dr. Petrasovits Imre: Az öntözésfejlesztés néhány nemzetközi kérdése

Dr. Petrasovits I.: Az öntözésfejlesztés Hidrológiai Közlöny 1978. 11. sz. 493 centrálják majdnem a teljes szabadföldi zöldségtermesztést. A CSSZSZK-ban az öntözési módszerek közül az utóbbi időben a félig helyhez kötött esőztető rendszerek terjedtek el leginkább, zárt esővezetékekkel és villamosított szivattyútelepekkel. Kis területeken hordozható berendezéseket is alkalmaznak. Jelenleg nem építenek helyhezkötött öntözőrendszereket, mivel ezek túlságosan sokba kerülnek. A vizsgálatok szerint az ilyen rendszerek üzemeltetésekor az öntözés munkaigénye 70%-kal csökken, viszont építésük költségei 120—300%-al haladják meg a többi öntözési módnál felmerülő építési költségeket. Nem terveznek hordozható esőztető berendezésekkel történő öntözést; a meglevő ilyen berendezéseket fokozatosan felváltják a fólstabil rendszerek. Az országban az utóbbi években egyre elterjedtebben használják öntözésre a trágyalót, amivel nagy terméstöbbleteket értek el. Összegező általánosításként megállapítható, hogy valamennyi KGST-országban az öntözéstegyrészt a komplex melioráció, másrészt az adott növénytermesztési technológia szerves részeként igyekeznek alkalmazni. Tehát nem önmagában az öntözés alkalmazásától várják a kedvező és tartós eredményeket. Figyelemre méltó, hogy az öntözés gazdaságossága, a megtérülési idő az egyes országok között lényegesen eltérő. Ennek olyan objektív okai vannak, mint az eltérő termőhelyi környezet (éghajlat, talaj, stb.) a népgazdaság és ezen belül a mezőgazdaság szerkezetéből és történelmi előzményekből eredő különbségek, továbbá a számítási módszereket is befolyásoló közgazdasági környezetbeli különbségek. A fejlesztési tervek tendenciái azonban minden KGST-országban hasonlóak, a növekedési ütemet azonban meglehetősen eltérő nagyságrendben tervezik. Az ICID szerepéről A nagyarányú öntözésfejlesztési tervek megvalósításához elengedhetetlen a nemzetközi méretű információcsere. Ennek rendszerében sajátos és nagy lehetőséggel rendelkező nem kormányközi szervezet a Nemzetközi Öntözési és Vízrendezési Szövetség (ICID), melynek 72 tagország a tagja. Az ICID által Teheránban 1977-ben szervezett speciális ülés foglalkozott az ICID szerepével ebben a folyamatban. A vita mégis kevés konkrétumot nyújtott arra vonatkozóan, hogy mi legyen illetve lehet az IC1Dtagországok szerepe és feladata az ezredforduló öntözésfejlesztésében. A felszólalásokban több utalás volt erre, de összegező program nem született. Ennek érthető és legfőbb magyarázata abban az olykor igen lényeges társadalmi, politikai és ökológiai termeléstechnológiai különbségekben van, amelyek között az egyes országok iClD Nemzeti Bizottságai tevékenykednek. A legfontosabbnak a kölcsönös információcsere színvonalának emelése és még rendszeresebbé tétele látszik. A régiók ICID szervezetei közötti szorosabb kapcsolatok a gyakoribb közös rendezvényekben jussanak kifejezésre, ahol a résztvevőket hasonló problémák foglalkoztatják. A továbbiakban érdemesnek látszik a speciális ülés vitáját összegező bizottság jelentésének ismertetése is. Eszerint a szövetség ülésén résztvevő Nemzeti Bizottságoknak különböző okok miatt nem volt lehetőségük arra, hogy statisztikai adatokat közöljenek a saját országukban a 2000-ben várható öntözésekről. Bár az ICID egyik céljának kellene lennie, hogy megkapja ezeket az adatokat és összegyűjtse őket, hogy a világ öntözésének fejlesztéséljen előrejelzésként felhasználható legyen. Ezzel párhuzamosan szükséges volna a helyi élelmiszertermelés becsülésére — prognosztizálására — is 2000-ben. A bizottság különösen tanácsosnak tartja összegyűjteni az információkat a következő témákra vonatkozóan : Horizontális jellegű adatok: a) helyi öntözhető területek b) tervezett vagy lehetséges öntözhető területek 2000-ben, c) a tervezett területre rendelkezésre álló víz, d) ezeknek az öntözött területeknek a hozzájárulása a világ élelmiszer-ellátásához. Vertikális jellegű adatok : a) A vízhasználat hatékonysága vízgyűjtőkön belül és az öntözőhálózatokban. Különösen ügyelni kell a csatornázásra, a zárt rendszerekre, a csatornafüvesítés ellenőrzésére ós a rendszerek feliszapolódása megelőzésére illetve karbantartására. b) Az öntöző rendszerek ós az új öntöző módszerek hatékonysága, beleértve a tereprendezést, a kis energiaigényű mód- és rendszereket, a gazdaságokat vízellátó rendszerek hatékonyságát és a növények vízhasznosítását. c) A hatékony mezőgazdasági gyakorlat, beleértve a talajelőkószítést, jó vetőmag ós fajta használatát, megfelelő műtrágyázást, növényvédelmet és hatókonyab betakarítási és tárolási módszereket. d) A hatékonyabb földhasználat, abból a szempontból, hogy azokat a területeket használják, amelyek az adott növények termesztésére, illetve az adott földhasználati módokra leginkább alkalmasak. Külön igények fogalmazódtak meg a kutatás felé is. Az adatgyűjtést és a kutatási témák kiválasztását és összehangolását egyebek között az alábbi területek igénylik; a) A föld legtöbb részére vonatkozóan szükséges alapadat-sorozatok az evapotranszspiráció, a meteorológia, a talajtérkópezés, valamint a vízminőség területén. b) Milyen legyen egy vízgyűjtő legjobb vízhasználata úgy, hogy a társadalmi szükségletek optimálisan kielógíthetőek legyenek? c) Hogyan lehet a vízhasználatot egy gazdaságon belül is az energiaigényre tekintettel optimalizálni? d) A különböző vízgyűjtők közötti vízkészletek vezetési problémái. A fejlesztés és képzés feladatait külön is összegezték. Ennek keretében főleg az alábbi kérdésekre várnak választ; ' a) Egy ország társadalmi és munkaerő-helyzetét figyelembe véve hogyan lehetne legjobban javítani a földterület-termesztés technológiáját? b) Milyen újabb módszerekkel rendelkezzék az ICID az országok közötti öntözésre vonatkozó információ csere fejlesztésére? Van-e arra szükség, hogy egyes országok másokat segítsenek képzéssel vagy szakemberekkel? Meglehet-e azt valósítani ICIDösztöndí jakkal? A vita végén létrehoztak egy külön bizottságot is, amelynek feladata, hogy további és folyamatos tájékoztatást gyűjtsön ós adjon az összes fontos érintett témákról.