Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)
11. szám - Dr. Petrasovits Imre: Az öntözésfejlesztés néhány nemzetközi kérdése
490 Hidrológiai Közlöny 1978. 10. sz. Az öntözésfejlesztés néhány nemzetközi tapasztalata Dr. P E T It A S O V I T S IMRE* a mezőgazdasági tudományok doktora Az emberi megismerés köre és a megszerzett ismeretek mennyisége egyre gyorsabban növekszik. Ezzel együtt a már megszerzett ismeretek elévülése is felgyorsult. A gyors változások a társadalomban — az ember és természet viszonyában — szinte sugallják a kérdés felvetését, milyen lesz világunk 15—25 év múlva? Ez az egyik általános és szubjektív magyarázata a most kialakuló jövőkutatásnak. Az ember évezredes vágyának, modern tudatos megnyilvánulása. Nemcsak valami divatról van szó. A tudományos technikai forradalom behatolása a mezőgazdaság és a vízgazdálkodás szinte minden ágába, a termelőeszközök, a termelési technológiák gyors változásának, kicserélésének és hatékonysága növekedésének rugói. Mindezek az emberi munka termelékenységének és a termelés növekedésének soha nem látott lehetőségét nyújtják az emberi termelő tevékenység minden területén, így az öntözés területén is. Az élet minden területére kiterjedő gyorsuló ütem, a földet gyökeresen megváltoztató, de számos hatásában nem eléggé nyomon követhető fejlődési-növekedési ütem. A jövőkutatásnak ez az objektív alapja. A világ élelmiszertermelése századunk második felében abszolút mennyiségben növekedett, a lakosság gyors ütemű növekedése miatt viszont az egy főre jutó élelmiszer-termelés sok fejlődő országban stagnált, vagy romlott. Hasonlóan aggasztó jelenségek tapasztalhatók világszerte az ember természeti környezetének sok helyen történt romása illetve szemmel látható fokozódó veszélyeztetettsége miatt. Ez a probléma nemcsak a fejlett, de a fejlődő országokban is növekedő gond. Mind gyakrabban vetődik fel a kérdés, ha ilyen a jelen, milyen lesz a jövő az élelmiszer-termelésben ? Az élelmezési helyzet várható alakulásáról és a természeti környezet védelmének jövőjéről a FAO — különösen a 70-es évek eleje óta — végez átfogó tanulmányokat, szervez nemzetközi konferenciákat (pl. Stockholm 1972). Ezek nagyon jelentősek akkor is, ha még inkább adatok, szempontok és problémák felvetése a távlati tervezéshez, mintsem tudományos jövőkutatásnak tekinthetők. Több szakmunka is megjelent, milyen lesz a jövő mezőgazdasága? Figyelemre méltó kezdeményezés volt 1977 májusában a Nemzetközi Öntözési és Vízrendezési Szövetség speciális vitaülése. Az ülés témája az volt, hogy milyen lesz az öntözés a 2000. évben? Előre kell bocsátani, hogy még nem dolgoztunk ki olyan jövőkutatási módszereket, amelyek az öntözés fejlesztését nemcsak a társadalmi igények oldaláról vizsgálnák, hanem a mezőgazdaság komplex növekedésén belül a természeti erőforrás* Agrártudományi Egyetem, Gödöllő. rendszer jövőbeli alakulását — légkör, föld felszín, hidrológiai ciklus — összefüggésében és kölcsönhatásában is megpróbálná prognosztikáim. A teheráni vita mégis érdekes felvetéseket és számos általánosítható megállapításokat tartalmazott. Ezek egy részét a hazai öntözések várható fejlesztésénél, illetve a fentebb említett természeti erőforrások jövőkutatásához is beépíthető elemként és szempontként fel lehetne használni. Űgy véljük, hasznos a hazai szakembereket is vázlatosan megismertetni az említett nemzetközi vita, elsősorban Magyarországon is figyelembe vehető néhány fontosabb megállapításaival. Az öntözések világméretű fejlesztésének jelenleg feltételezett irányáról, mennyiségi és minőségi problematikájáról, még akkor is, ha ezek közül néhány esetben nem alakult ki egyhangú álláspont a vitában tanulmányokkal vagy felszólalásokkal részt vevő szakemberek között. » A fejlesztés íőbb tendenciáiról Világszerte az öntözött területek lényeges növekedésére lehet számítani. Ennek mértékét azonban az egyes országok olykor lényegesen különböző módon ítélik meg, attól is függően, hogy az egyes országok mekkora anyagi erőforrást tudnak vagy remélnek e célra felszabadítani. A fejlesztés igen jelentős része a fejlődő országokban valósul meg. Ezek konkrét helyére és méretére vonatkozóan azonban nincs elegendő és megbízható információ. A harmadik világban 1975-től 1985-ig cca. 23 millió ha új öntözéssel és kb. 46 millió ha régi öntözés korszerűsítésével számolnak. Ennek anyagi igénye jelenlegi áron számolva 38 milliárd illetve 21 milliárd dollárra becsülhető. Ezeket az összegeket az illető országok csak részben tudják előteremteni. Az öntöző módszerek megválasztásával kapcsolatosan egyöntetű tendenciának látszik — a ma még elmaradottabb öntözési színvonalú országokban is —, hogy az olyan öntözési módszereknek az arányát kell lényegesen növelni, amelyek: — a fajlagos élőmunka-szükségletet csökkentik, — javítják az öntözés minőségét, — könnyítik, humanizálják az öntözők munkáját, és ugyanakkor — energiaszükségletük mérsékelt. Az öntözésre alkalmas vízkészletek korlátozott nagysága miatt általános igény, hogy lényegesen csökkenteni kell a fajlagosan (m 3/ha) felhasznált öntözővíz mennyiségét anélkül, hogy az öntözés növénytermesztési hatékonysága romlana. Különös figyelmet érdemelnek az úgynevezett mikroöntözési módszerek és alkalmazásuk, elterjedésük feltételeinek javítása. Különösen kedvező perspektívája van az arid vidékeken ültetvény
