Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

10. szám - Nagy L. Dénes: A szennyvíziszap hasznosításának és elhelyezésének lehetőségei

Nagy L. D.: A szennyvíziszap hasznosítása Hidrológiai Közlöny 1978. 10. sz. 447 hatású ipari műtrágyák kiszórása technikailag rendkívül magas színvonalon történik. Ezen a területen a gépesítettség (traktoros és önjáró célgépek, helikopter stb.) foka a mezőgazdaságon belül is kiemelkedő. A mezőgazdaság a rendelkezésére álló — egyébként egyre csökkenő — munkaerő-ellátottság mellett nagy tömegben csak akkor tud szennyvíziszapot befogadni, ha az iszapot mint anyagot, olyan állapotban kapja meg (standard minőség stb.), hogy a rendelkezésére álló eszközökkel azt ki tudja adagolni (trágyaszórókkal, öntöző művekkel stb.). A műszaki megoldások elvei a szakemberek körében ismertek. Az egyes részkérdések azonban még tisztázatlanok és műszaki-fejlesztési, sőt kutatási feladatokat is meg kell még oldani. A feladat sürgősségére tekintettel célszerűnek egy bevált külföldi megoldás honosítása látszik. Végezetül szólni kell a feltételrendszerhez tartozó szabályozási — kiemelten a hatósági szabályozási — kérdésekről. Szigorúan véve a hatályos jogszabályainkat, vízvédelmi, talajvédelmi, köz- és állategészségügyi előírásainkat, jelenleg nem is lehetne szennyvíziszapot Magyarországon elhelyezni. Gyakorlatilag minden idevonatkozó hatósági előírásunk túlzó, vagy legalábbis a későbbi jövőben realizálható megkötéseket tartalmaz a mai gazdálkodás számára. A szabályozási rendszer ellentmondásait a belőlük fakadó fejlődést akadályozó tényezőket és a népgazdasági károkat a VITUKI egy 1976. évi tanulmánya vízminőség-szabályozás keretei között már részleteiben feltárta. Ezen a helyen csak annyit jegyzek meg, hogy a vonatkozó jogszabályokat és előírásokat felül kell vizsgálni abból a szempontból, hogy indokolatlanul túlzó kikötéseket ne tartalmazzanak. Ez semmiképp sem lehet a mezőgazdasági termelő ágazat, vagy adott esetben, a csatornázási művek feladata. A felülvizsgálatot és a módosítást maguknak a jogszabályt alkotó szerveknek kell elvégezni, úgy hogy a megoldás útjából ez az akadály is elháruljon. GERENCSÉR ÁRPÁD (Országos Vízügyi Hivatal) Egységesítési törekvések és kihatásuk Hazánkban számos korszerű, jól működő szennyvíztisztító telep üzemel, amelyek alapjául szolgálhatnak a tömeges alkalmazásnak. Sajnos, alapvető ágazati problémánk, hogy a kutató-fejlesztő és műszaki tervező munka során a hazánkban alkalmazott technológiák és létesítmények műszaki-gazdasági értékelése az elmúlt időszakban elmaradt, és ennek alapján azok szelekciója nem valósult meg. Szinte ahány létesítmény, annviféle megoldás, ami rendkívül nehéz feladat elé állítja az üzemelőket és a megvalósításnál lehetetlenné teszi a korszerű, termelékeny építéstechnológia alkalmazását, valamint a gépészeti, irányítástechnikai berendezések nagyohb sorozatú gyártását. A vízellátás és csatornázás fejlettségében fennálló és egyre növekvő feszültség feloldása pedig azt kívánja, hogy a szennyvíztisztító telepek tömeges létesítésének feltételeit a lehető legrövidebb időn belül megteremtsük. Vizsgálva az elmúlt 25 év vízellátási és csatornázási beruházásaink fejlődését azt látjuk, hogy 1965 és 70 között közel kétszer annyit fordítottunk csatornázási beruházásra, mint az azt megelőző 15 évben. A IV. ötéves tervidőszakban pedig a III. ötéves tervhez viszonyítva, majdnem háromszoros beruházási keret állt rendelkezésre e szakterületen. Ebben az időszakban már jelentős nehézségek jelentkeztek a megvalósítás terén. Világossá vált, hogy a tömeges építés feltételei nincsenek biztosítva. E tervidőszakban és a következő tíz évben a népgazdaság a gyors ütemű fejlesztés pénzügyi feltételeit biztosítja. Legfontosabb ágazati feladatunk, hogy a megvalósítás feltételeit is megteremtsük. Ennek legfontosabb feladatai: — a vízkezelés technológiáinak és létesítményeinek egységesítése és tipizálása; — a sorozatgyártás és a korszerű építés technológiáinak alkalmazása; —• a szükséges ipari háttér kapacitásának jelentős fejlesztése. Ennek megvalósítására ágazati kutatás-fejlesztési célprogramot indítottunk el, amelynek keretében a vízkezelés — ivóvíz, lakossági és néhány ipari szennyvíz — technológiáinak és létesítményeinek egységesítését tűztük ki célul. A szennyvízkezelés korszerű megoldását —- licenc és knowhow vételekkel — pedig ágazati feladati célprogram keretében a tervidőszakban valósítjuk meg, kapcsolódva az egységesítési munkához. A vízkezelés-egységesítési munkánál a következő alapelveket vesszük figyelembe: — egységesítésre csak a gyakorlatban bevált, megfelelő referenciával rendelkező — építők, üzemelők és kutatók véleményére építve — többször ismétlődő tisztítási, technológiai műtárgy és berendezés kerülhet; — a tisztítótelep-nagyságok, valamint a műtárgyak és berendezések méretsorának meghatározásánál az építőkocka elv érvényesüljön; —- a korszerű építéstechnológia alkalmazható legyen (modul méretsor, előregvártás, táblás zsaluzat, előregyártott acélháló armatúrák stb.). E nagy munkát csak akkor tudjuk eredményesen megvalósítani, ha az e területen dolgozó kutatók, fejlesztők, műszaki tervezők, kivitelezők és üzemelők összefognak. E fórumon is kérem a kollégák aktív segítségét. DR. CSANÁDY MIHÁLY (Országos Közegészségügyi Intézet) Az iszaphasznosítás egészségügyi feltételei A szennyvíztisztítási technológiák lényeges eleme az, hogy a szennyvízben levő oldott és kolloid (tehát nem ülepíthető) szennyezéseket ülepíthetővé tesszük, vagyis iszappá alakítjuk, mivel így már elválaszthatók a víztől. Ebből következik, hogy a