Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

10. szám - Dr. Szigyártó Zoltán: Alapfeltevések és egyszerűsítések a nyíltfelszínű, permanens vízmozgás felszíngörbéinek a számításánál

Dr. Szigyártó Z.: Alapfeltevések és egyszerűsítések Hidrológiai Közlöny 1978. 10. sz. 4-35 kaszokat célszerű egy határszelvénnyel egymástól elválasztani, s az azonos érdességű szakaszokra a felszíngörbét külön-külön meghatározni. A konstansokat az integráljel elé kiemelve meg­állapítható viszont az, hogy ezek után az integrál­jel alatt már csak a szelvények geometriai viszo­nyait tükröző adatok maradnak. Ezeket tehát in­dokolt „geometriai tényező"-ként egyetlen olyan s{H, l) = ­f\H, l)-R^{H, l) (39) szimbólummal jelölni [8], amely a hidraulikai gya­korlatban széles körben használt K = k Pl 3 p2/3 vízhozammodul ussal (40) (41) módon fejezhető ki. Így kapjuk tehát végeredményként azt a ii alakot, amely az ál L — — (42) (43) „számítási alaptávolság"-gal elosztott ós beszor­zott — r ( Q Y f s(H, l) h v\2 = L (llí L dl (44) formájában jól mutatja azt, hogy értékét a két szelvény közötti távolság, a vízhozam és a meder­érdesség tényezőjének hányadosa, továbbá az s(H, l) függvény adott szakaszra vonatkoztatott st(H, l) -f­s{ H, l) L ál (45) középértéke határozza meg. Ez indokolja tehát azt, a nem túlzottan nagy szelvénytávolságok (pontosabban az s(H, l) hossz­menti lineáris változása) esetén alkalmazható meg­oldást, hogy az s*(H, l) értékét a gyakorlatban s k(H, /) = S l(H, l)+s 2(H, l) (46) módon a két határszelvényre érvényes függvényérték középértékeként számítsuk. Összefoglalásként megállapíthatjuk tehát, hogy ha az 1. és a 2. szelvény között L távolság nem túlzottan nagy, s a szakaszon a mederérdesség állandó, úgy a két határszelvény közötti energia­vonal-esés számítható a megfelelő behelyettesíté­sek után adódó h VIZ = L muri. UJ 2 [f*.R* s+ 1 B*i* fl-X'i*) (47) képlettel. összefoglalás A tanulmány egy olyan sorozat első, önálló ré­sze, amely a permanens felszíngörbék számítását terhelő hibák elemzését, becslését tűzi ki célul. Ennek keretében az itt ismertetett anyag az alap­képletek levezetése során tett alapfeltevésekkel foglalkozik. Az 1. ábra jelöléseit és a valószínűségelmélet fo­galmait és eljárásait felhasználva, kimutatja, hogy turbulens vízmozgás esetében két szelvény perma­nens vízszintjeinek a különbségére levezethető egy olyan összefüggés, amely bár végső formájában azonos az eddig használt összefüggések alakjával, mégis (időben és térben átlagolva) szabatosan ér­telmezhető a két szelvény közötti teljes víztestre [(25) képlet]. A képlet levezetése tovább fejleszti a Coriolis­tényező fogalmát [(22) és (31) képlet], s szabatosan értelmezi az áramvonalak összességére vonatkoz­tatott átlagos energiaveszteséget. E levezetésekre támaszkodva megállapítható, hogy a gyakorlati számítások alapjául szolgáló (25) képlet a következő feltevéseken alapszik: 1. A tömegerő egyedül a gravitációs erővel azo­nos. 2. A vizsgált két szelvényben a légnyomás érté­ke azonos. 3. Az egyik szelvény adott pontjából kiinduló pillanatnyi áramvonalak a másik szelvényben csak olyan mértékben térnek el az áram vonal átlagos helyzetének megfelelő ponttól, hogy azon belül a pontonkénti középsebességek és a turbulencia­viszonyok állandónak tekinthetők. 4. A vizsgált két szelvényben sem álló víztest, sem a fő folyás irányával ellentétes visszaáramlás nincs. 5. A módosított Coriolis-tényező értéke mindkét szelvényben azonosan 1. A tanulmány az energiaveszteség számítására szolgáló (47) képlet levezetésének a bemutatásával zárul. Ebből kitűnik, hogy érvényességével kap­csolatban a következő megszorítások vannak: 1. Az úgynevezett sebességképletek (a megfele­lő tartományban) szabatosan csak prizmatikus mederben lezajló, permanens áramlásra értelmez­hetők. 2. A (47) összefüggés szabatosan csak akkor ér­vényes, ha a két szelvény között a (39) összefüg­géssel definiált „geometriai tényező" változása li­nearis. IRODALOM []] Szesztay K.: Szovjet kutatók eljárásai a természe­tes vízfolyások felszíngörbójének meghatározására. Vízügyi Közlemények, Budapest, 1951. k sz. 44—59. o. [2] Karádi O.: Mosztov M. A. eljárása a változó víz­mozgások számítására. Hidrológiai Közlöny, Buda­pest, 1952. 1—2. sz. 39—40. o.

Next

/
Thumbnails
Contents