Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

9. szám - Könyvismertetés

428 Hidrológiai Közlöny 1978. 9. sz. Szabó A.—Tóth A.: Aktivációs analízis Activation analysis in water chemistry By Szabó, A. and Tóth, Á. The potential applications of activation analysis in water chemistry are discussed. The principle, unit operations, the radiation sources and measuring instruments of activation analysis are described. The sensitivity of activation analysis is given in tabulated form for some elements of major importance in water chemistry and the elements readily accessible to determination by measurement of the spontaneous gamma radiation are listed. A few papers celected from the recent international professional literature are finally reviewed, in which the authors report on the results obtained by activation analysis applied to water chemistry. Aktivations-Analyse in wasserchemischen Untersuchungen Szabó, A. —Tóth, Á. Anwendungsmöglichkeiten der Aktivationsanalyse in der Wasseranalytik. Prinzip der Aktivationsanalyse mit den wichtigsten Schritten, mit den Strahlenquellen und mit den Messeinrichtungen. Die Empfindlichkeit der Aktivationsanalyse auf einige aus wasserchemischer Sicht wichtigere Elemente wird tabellarisch dargestellt und auch die mit Messung der prompten Gammastrahlung günstig bestimmbaren Elemente werden angegeben. Zum Schluss werden einige Veröffentlichungen der letzteren Jahre kurz besprochen, deren Verfasser über die für wasserchemische Untersuchungen mit Aktivations-Messtechnik erhaltenen Resultate berichten. Könyvismertetés Artúr Boriszovics Avakaján—Vlagyimir Alekszejevics Sarapov: Vodohranyilisa gidroelektrosztancij SzSzSzR (Az SzSzKSz vízerőműveinek víztározói), „Energia" kiadó, Moszkva, 1977. 400 oldal, 41 táblázat, 100 ábra, melléklet: a Szovjetunió tározóinak legfontosabb adatai. A legutolsó 25 évben Földünkön a víztározók száma megháromszorozódott, térfogatban pedig a növekedés ötszörös volt. Hatalmas vízfelületek alakultak ki, és a tározók körzetében is változnak a természeti feltételek. A tározók hatása rendkívül nagy és több ellentétet hordoz magában, ugyanakkor maguk a tározók rendkívül bonyolultak. Ezért a tározók létesítése természeti és gazdasági elemek figyelembevételével, sokoldalú elemzést igényel. A nagy tározók üzemelése komplex gazdasági tevékenység, a népgazdaság több ágát érinti. Az igényeket lehetőség szerint ki kell elégíteni, ugyanakkor a természeti folyamiatok állandó ellenőrzését is lehetőség szerint biztosítaná szükséges. Ezen hatalmas kérdéskomplexumot tekinti át a könyv öt részben (huszonegy fejezetben). Az anyag rendkívül gazdag, ezért a jelen ismertetés csak szűkszavú felsorolása lehet a tárgyalt témaköröknek. Az első rész megismertet a világ legjelentősebb tározóival, majd áttekinti a lefolyásszabályozás legfontosabb kérdéseit. Itt kerülnek megtárgyalásra a táj természeti adottságaiban bekövetkező változások is, valamint magában a tározóban lejátszódó hidrológiai, hidraulikai, biológiai folyamatok. A kérdések köre tág, mert a változások a természet majdnem minden szférájára kiterjednek. Változnak a hidrológiai viszonyok, az éghajlat, a tájkép, a talaj, pusztul a part, új biológiai folyamatok indulnak meg. A második rész tárgyalja a tározók népgazdasági jelentőségét, fejezetenként kiemelve olyan fontos kérdéseket mint a vízminőségre gyakorolt hatás, vízellátás, árvízvédelem ,energetika (víz- és hőerőművek, szivattyús energiatározók), öntözés, halgazdálkodás, közlekedés ós az üdülés. Viszonylag új feladatként jelentkezik a tározók sekélyvizű részeinek a hasznosítása (pl. vadrizs termesztése takarmányozási célokra). A harmadik rész vizsgálja a tározók pozitív és negatív környezeti hatását: az egyik oldalról vízellátottság, árvízvédelem, halgazdálkodás, sekélyvizű részek hasznosítása, a másik oldalról földterületek elfoglalása, talajvízszint emelkedése, partpusztulás. A tározók létesítése nagy változásokat okoz a településszerkezetben. Gyakran sók embert kell áttelepíteni, de általában meggyorsul a környező települések fejlődése. Az ipar, a közlekedés számára új lehetőségek nyílnak meg. A negyedik rész tárgyalja a tározólétesítés és -hasznosítás előkészítő munkáit. A létesítés előkészítése: feltárás, káros hatások elleni védelem biztosítása, a mezőgazdasági termelés áttervezése, népgazdasági objektumok áttelepítése, közegészségügyi előkészítés (malária elleni védekezés, a tározó bögéjének kitisztítása stb.). A hasznosítás előkészítése: szállítás megszervezése, halgazdálkodás bevezetése, sekélyvizű részeken termesztés stb. Ebben a részben található az a fejezet is, amely a tározólétesítés gazdasági aspektusait tárgyalja. Az ötödik rész tárgyalja a komplex hasznosítási célokból történő üzemelés elméleti és gyakorlati kérdéseit. A feladat nehéz, mert gyakran az érdekek ellentétesek. A feladat még bonyolultabb tározórendszerek esetében. Ezen a területen elért legújabb eredmények felhasználásával nyújt segítséget a könyv a feladatok megoldásához. A szerzők magas műszaki színvonalon, sokoldalúan foglalkoznak a tározók bonyolult, több tudományágat érintő kérdéseivel. A fő hasznosítási cél mellett megvizsgálják a többi hasznosítások lehetőségét. A pozitív hatások mellett igen részletesen foglalkoznak a negatív következményekkel is. A könyv igen gondosan szerkesztett, szép kivitelű, sok fénykép teszi változatossá. Ábra- és táblázatanyaga igen szemléletesen tájékoztat. Értékét mi sem bizonyítja jobban, hogy viszonylag rövid időn belül ez a harmadik (átdolgozott, kiegészített) kiadás vált szükségessé, hogy minden érdekeltnek rendelkezésére bocsáthassák. Iritz László