Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)
1. szám - Márfai László: A vízellátás szellőztetési, levegőztetési és levegőbekeverési kérdései
Márfai L.: A vízellátás szellőztetési, levegőztetést Hidrológiai Közlöny 1978. 1. sz. 43 A feldolgozott statisztikai adatok homogenitását a Szmirnov—Kolmogorov-módszerrel, az 1892—1931 közötti és az 1932—1971 közötti 40 éves időközök összehasonlításával ellenőriztük. Az ellenőrzés eredménye az volt, hogy a vizsgált adattömeg 95%-os szignifikancia szinten homogénnak nyilvánítható. A két, egymástól független, a szolnoki és a makói vízmércéken tapasztalt tetőzési együttjárás most már közvezett módon lehetővé teszi azt is, hogy eredményeinket a Maros torkolati szelvényére, vagy ami ezzel egyenértékű: a Tisza szegedi vízmércéjére vonatkoztathassuk. A közvetlen vizsgálat ugyanis itt azért nem lett volna célravezető, mert a Maros nagyobb árhullámai Tiszaugig is képesek visszaduzzasztani a Tiszát és így azon a szakaszon megzavart állapotot hoznak iétre. A közvetett vizsgálat lényege, hogy a Maros által nem zavart tiszai árhullámok esetében megállapítjuk a Szolnok—Szeged közötti árhullám-tetőzés időkülönbségét (t Szolnok-Szeged) , majd a Tisza által nem zavart marosi árhullámok esetében a Makó— Szeged közötti árhullámtetőzés időkülönbséget [tMakó-szeged)- Erre — szintén a 80 éves adatsor értékelése után — a következő számadatokat kaptuk: tSzolnok-Szeged = 3 nap t'Makó - Szeged = 1 1 1 ^ Ezekből a AT értékét Szegedre úgy vonatkoztathatjuk, hogy annak jelentése most a Marosból érkező árhullám és a Tiszából érkező árhullám tetőzésének szegedi időkülönbsége. ATSzeged TMaros— TTisza = (T Makó + 1) —(TSzolnok + 3) — AT—2 (2) Mindez azt jelenti, hogy a makói és szolnoki árhullám-együttjárásra vonatkozó gyakorisági ábránk abszcisszáját két nappal el kell tolnunk, hogy az árhullámok szegedi találkozását jellemezhessük (1. ábra). Ebből következik, hogy a leggyakoribb eset Szegeden az, hogy a Maros 2 nappal hamarabb érkezik, mint a Tisza, de az 5 nappal való hamarabbi érkezés és az 1 nappal való későbbi érkezés időköze is jelentős, és számításba veendő gyakorisági értékeket ad. A gyakorisági ábrának képletszerű, matematikaistatisztikai függvényhez történő közelítése eddig nem|járt eredménnyel, tekintve, hogy az elosztás szemmel is láthatóan ferde. Ha a pontos összetalálkozást és az 1 napos eltéréseket tekintjük az árhullámok gyakorlati egymásra futásának, úgy megállapítható, hogy ennek relatív gyakorisága Szegeden 87/403 = 0,22. Összefoglalás A tanulmány 1892—1971 között előfordult 403 árhullám adata alapján igazolja, hogy a Tisza és a Maros árhulláma Szolnokon, illetve Makón az 1. ábrán látható törvényszerűség szerinti időeltolódásban tetőzik. Leggyakoribb az az eset, amikor Szolnokon és Makón egyidejű a Tisza ill, a Maros tetőzése. Szeged vonatkozásában ebből az következik, hogy a Maros árhulláma a leggyakrabban két nappal előzi meg a Tiszáét, de széles intervallumban előfordulhatnak a megelőzés és a következtetés esetei is. IRODALOM [1] Kardos Imre (szerk.): Szeged árvízvédelmi rendszere. VIZDOK, Budapest, 1975. 23—42. old. [2] Vágás István (szerk.): Az Alsó-Tisza vidéki nagy árvízvédekezés, 1970. VIZDOK, Budapest, 1972. ül—73. old. [3] V. Nagy Imre : Hidrológiai— III. Műegyetemi jegyzet, Budapest, 1975. Koinzidenz der Kulminationen der Hochwässer der Tisza und Maros Márfai, L. Die Abhandlung bestätigt aufgrund der Daten der zwischen 1892—1971 vorgekommenen 403 Hochwässer, dass die Hochwässer der Tisza und Maros in Szolnok bzw. in Makó gemäss der in Abbildung 1 veranschaulichten Zeitverschiebung kulminieren. Der häufigste ist jener Fall, wenn in Szolnok und Makó die Tisza und die Maros zur einundderelben Zeit kulminieren. In Bezug auf Szeged folgt hieraus, dass das Hochwasser der Maros meistens mit zwei Tagen jenem der Tisza vorausgeht, aber in einem breiten Intervall auch die Fälle des Vorangehens und der Folgung vorkommen.