Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)
9. szám - Papp Gábor–Kalina Ernő: A Duna vízerő-hasznosítása
400 Hidrológiai Közlöny 1978. 9. sz. Papp G.—Kalina E.: A Duna vízerő-hasznosítása A part menti országok részesedése a dunai vízgyűjtőből és vízerőkészletből Taőji. 7. JJoAeeoe yuacmue npuCopeitcnbix cmpaH eo eodocöopHOü nnoufadu u eudpopecypcax JJyHan 1. táblázat Table 1. The shares of the riparian countries of the river basin and the power potential of the Danube Jel Ország Országhatár a partok szelvényeiben km Parthosszúság km „ , ReszeseKesze- ,, ,, des az sedes a országTS" területé- i 2 nek 11 •/1<[• T11 Az egyes országok részesedése a hasznosítható vízerőkészletből Távlati részesedós 1970-ig megvalósult részesedés jobb bal jobb bal %-ban MW N NSZK 2223 2202 627 648 54 22 430 A Ausztria 1873 1880 350 322 83 99 2432 CS Csehszlovákia 1850 1708 23 170 73 57 539 M Magyarország 1433 1433 417 275 93 100 439' JU Jugoszlávia 846 587 358 185 71 1475 BG Bulgária 374 472 — 50 45 580 R Románia 134 374 941 234 93 1805 SZ Szovjetunió — 134 42 0,2 — Energ. mill. kWh/év Telj. MW Energ. mill. kWh/év 2 703 14 629 2 520 291 1258 7 700 1025 A Duna összes vízi erőkészlete: Magyarország részesedését L. még a 4.3. pontban. 3 400 9 600 7700 42 402 1025 3599 1760 7619 5000 5000 19 379 Száva és a bal parti Tisza vízjárása határozza meg. Különösen jelentős a 26 000 km 2 kiterjedésű, nagyrészt kopár vízgyűjtőjű (átlagos lefolyási tényező 77%) teljesen alpesi vízjárású Inn befolyása. Középvízhozama a torkolatnál 800 m 3/s, míg a Dunáé közvetlenül felette csak 600 m 3/s. A vízgyűjtő átlagos lefolyási tényezője Pozsonynál 47%, Mohácsnál 34%, míg torkolatnál 29%. Az említett csapadék- és lefolyásviszonyok alapján a Duna vízjárásában ismét három jellegzetes szakaszt lehet megkülönböztetni. Az Inn folyó torkolata feletti viszonylag kiegyenlített, az Inn és a Dráva-torkolat közötti erősebben ingadozó ^ízjárású (a legnagyobb és a legkisebb vízhozamok aránya Linznél 29, Budapestnél 15), valamint a Dráva-torkolat alatti, ismét kiegyenlítettebb vízjárású (a szélső vízhozamok aránya 9) szakaszt. Az Inn és a Dráva-torkolat közötti szakaszon kétféle típusú árvíz szokott kialakulni: az egyik a kora tavaszi (február—március), amely a vízgyűjtőterület alacsonyabb részeinek a hóolvadásából ered, a másik a kora nyári árvíz, az ún. zöldár (május—június), amely az Alpok csapadékát hozza le. A tavaszi árvizek alacsonyak és csak akkor jelentenek veszélyt, ha az áradás közvetlenül a jéglevonulás után jön és még a jégtorlódásoktól felduzzasztott vizet találja maga előtt. A nyári árvizek magasabbak, mint a jégmentes tavasziak. Ilyenek voltak az utolsó száz év alatt 1897, 1899, 1926, 1954 és 1965 években, amikor mindegyik az előzőnél vagy magasabb vagy tartósabb volt. A Dráva, a Tisza, és a Száva úgy változtatják meg a folyam vízjárását, hogy 2. táblázat A villamosenergia-termelés és a vízerőművek, valamint a szivattvús-tározós erőművek termelésének fejlődése 1950 és 1970 között a KGST-országokban és a JSZSZK-ban Taön. 2. Poem ebipaöomKU 3AeKmpo3iiepeuu, Table 2. Development between 1950 and 1970 of power SbipaGomKU TSC u PASC Mewdy 1950 u 1970 zz production, hydroelectric power and output of pumped e cmpaHax-tJieHax C9B u C&PIO stor a° e schemes in th e COME A member countries and r in Yugoslavia 1950 1970 Ország Összes termelés millió kWh millió kWh Vízerőművek és szivattyús-tározós erőművek termelése Összes termelés Vízerőművek ós szivattyús-tározós erőművek termelése az összes termelés %-ában [millió kWh] 1970/50 millió [kWh] 1970/50 az összes termelés %-ában BNK 730 280 38,4 19 515 26,7 2 159 7,7 11,1 MNK 2 791 70 2,5 14 242 5,2 88 1,3 0,6 NDK 19 500 400 2,1 67 650 3,5 1 251 3,1 1,8 LNK 9 408 500 5,3 64 530 6,9 1 886 3,8 2,9 RSZK 2 113 169 8,0 35 088 16,6 2 773 16,4 7,9 SZU* 91 200 12 700 13,9 741 000 8,1 124 000 9,8 16,7 CSSZK 9 300 1 100 11,8 45 163 4,9 3 670 3,3 8,1 JSZSZK 2 408 1 175 48,8 26 023 10,8 14 741 12,5 56,6 * A SZU összes termelése
