Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

9. szám - Dr. Andrik Péter: Higiénés vizsgálatok hazánk legnagyobb ivóvízhasznosítású tározóján, a lázbérci tavon

Dr. Andrik P.: Higiénés vizsgálatok Hidrológiai Közlöny 1978. 9. sz. 395 szán az év nagyrészében a növényi plankton 80—100%-át kovamoszatok alkotják. A felső szakasz alganépességéről az 1. ábra alapján tájékozódhatunk. Az 1972. VII. 13.-i vizsgálat a 2. sz. mintavételi ponton (a Szalajka-völgyi halastavak után) a kovaalgák mellett jelentős számú zöldalgát is jelez. Ugyanezt tapasztaltuk a 4. és 5. pontokon is, Szilvásvárad és Nagyvisnyó községek után. A lázbérci tározó előtti szelvényben már a kovaalgák domináltak. Az 1973. IV. 26.-án, a 9. sz. mintavételi ponton észlelt Chlorophyta dominancia 6 év alatt csak ebben az egy esetben fordult elő. Érdekes, hogy a 3. sz. ponton télen is (1975. I. 27.) gyakoriak voltak zöldalgák. A 77 Bacillaryophyceae taxon közül a következő fajok, változó egyedszámban bár, de a vizsgálatok nagyrészében előfordultak a Bán-patak vízében: Acímantes lanceolata Bréb. et minutissima Kütz., Diatoma vulgare Bory, Gomphonema olivaceum Kütz., Navicula cryptocephala Kütz. et rhynchocephala Kütz., Navicula gracilis Ehrbg., Nitzschia sygmoidea W. Sra., Synedra acus Kütz. et ulna Ehrbg. A felsorolt taxonok a Bán patak egész hossz-szelvényéből kimutathatók voltak, mellettük a vízfolyás felső szakaszán (1.—4. sz. mintavételi pontok között) gyakran megtaláltuk a Nitzschia acicularis W. Sm., Cymbella ventricosa Kütz., Cyclotella comta Kütz. taxonokat. A Bán-patak mellékágai közül Kemesnye-patakot vizsgáltuk rendszeresen, különös tekintettel a lázbérci tározóhoz való közelségére (Dédestapolcsány felett ömlik a Bán-patakba). A Kemesnye-patakból vett 16 vízmintában az algaszám 1000— 112 000 egyed/liter értékek között változott. Eltekintve az egyetlen 100 000 egyed/l feletti számtól, a vízfolyás oligo-mezotrofikus. Algaszáma minden vizsgálat időpontjában kevesebb volt a Bán-patak 6. és 7. pontján mért algaszám értékektől. A fitoplankton tömege és összetétele évszakosan alig változik. A fajszegény planktonban jórészt csak kovaalgák fordulnak elő, szórványosan zöldmoszatok is megjelennek. Béta-mezoszaprob jellegű vízfolyás. Vízhozama mintegy 1/4—-1/5-e a Bánpatakénak, feltehetően arra jelentős hatást nem képviselhet. 2. Gsernely-patak A Csernely-patak algaszámát a vizsgálati időszakban 23 100—1 540 000 egyed/liter között határoztuk meg. 64 vizsgálatból 5 alkalommal 1 millió feletti, 13 alkalommal 100 000 alatti algaszámot mértünk 1 liter vízre vonatkoztatva. Az algaszámok többsége a százezres nagyságrendbe esett. A 3. ábrán a Csernely-patak 13. sz. mintavételi pontjáról származó vízminták algaszámának éves átlagát közöljük. 1970—75 között az átlagos algaszám csökkent, az 1 liter vízre vonatkozó átlagos algaszám 1970-ben: 723 000, 1975-ben: 220 000. A Csernely-patak trofitásszerinti minősítése: 1970, 1971 és 1973: eutrof; 1972, 1974, 1975: mezoeutrof [5]. Ha eltekintünk a ritkán jelentkező milliós egyedszámoktól, a Csernely-patak jellemzően a mezo-eutrofikus kategóriába sorolható. A 4. ábráról az algaszám szezonális változása olvasható le. A legmagasabb algaszámok április—június hónapok között mérhetők (némileg későbben, mint a Bán-patakban), majd a nyári népesség-csökkenés után szeptemberre ismét megnő a fitoplankton tömege. Télen az algaszám általában 100 000 egyed/liter alatt marad. Az 1. ábrán 2 vizsgálati időpontban, a Csernelypatak 11. sz. és 13. sz. mintavételi pontján meghatározott algaszámokat ábrázoltuk. 1972. IX. 11.én az algaszám Uppony község előtt és után hasonló volt, 1973. II. 13.-án a település alatt némileg növekedett. A minőségi planktonkép a községi partszakaszon változatlan maradt. Szaprobiológiai vízminősítést 64 vízminta közül 54-ből végeztünk. A Pantle-Buck szám abszolút értéke a Csernely-patakban 1,81—2,55 közötti volt, a vízfolyás tartósan béta-mezoszaprob minőségű. 2,50 feletti szaprobiológiai indexet kétszer mértünk, a 13. sz. mintavételi ponton 1970. VI. 24.-én és 1970. XI. 6.-án. A Pantle-Buck szám hatéves átlaga a 13. sz. ponton 2,15 volt, az átlagértékek 1970-től (2,27) 1975-ig (2,12) csökkenő tendenciát mutattak. A Csernely-patakból meghatározott 122 alga taxon közül 68 indikátorszervezet segítette elő a szaprobiológiai vízminősítést. A taxonok indikátor értéke a következő volt: poli-alfamezoszaprob: 2 taxon alfamezőszaprob: 4 taxon alfa-bétamezoszaprob: 12 taxon bétamezoszaprobs 28 taxon /oligo-bétamezoszaprob: 14 taxon oligoszaprob: 11 taxon Az indikátor fajok többsége béta-mezoszaprobhoz közeli vízminőséget jelzett. A Csernely-patak vízéből 54 vizsgálati időpontban vett, 64 vízmintából 122 alga taxont mutattunk ki, az alábbi rendszertani csoportosításban: CYANOPHYTA 4 taxon CHRYSOPHYTA Chrysophyceae 3 taxon Bacillaryophyceae 89 taxon PYRRHOPHYTA 1 taxon EUGLENOPHYTA 7 taxon CHLOROPHYTA 18 taxon A kékalgák közül a Chroococcus minutus Näg., a zöldostorosokból a Trachelomonas volvocina Ehrbg. fordult gyakran elő. Zöldalga speciesek, nagyobb egyedszámban, nyáron élnek a vízben, egyéb évszakokban megjelenésük szórványos (Chlamydomonas, Scenedesmus spp.). Az alganépesség jellemző és domináló szervezetei kovaalgák. Arányuk az össznépesség százalékában 90—100%. A fitoplankton meglehetősen egyhangú, a jellemző taxonok jórészt megegyeznek a Bán-patak vezéralakjaival. A Bán-patakban ritkán előforduló Gyrosigma acuminatum Rabh. fajt szinte minden vizsgálati időpontban megtaláltuk a Csernely-patak vízében. Uppony községben ömlik a Csernely-patakba a Bótai-patak oldalág. Kis vízhozamú, erősen szeny-