Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

9. szám - Dr. Herodek Sándor–dr. Tamás Gizella: A fitoplankton tömege, termelése és a Balaton eutrofizálódása. II. Szigligeti-medence 1974–1975

390 Hidrológiai Közlöny 1978. 9. sz. Dr. Herodek S.—Dr. Tamás G.: A fitoplankton tömege RODHE WINBERB [g C/myév] oligoeu- hipertrbf 10 "n— 10

2 10

3 6. ábra. A Balaton medencéinek helye a tavak trofitási skáláján Puc. 6. TloAOJtceHue 03epHbix 'iám BaAamom Ha uitcaAe mpoifiumHocmu 03ep Fig. 6. Position of the basins of Lake Balaton on the trophity scale of lakes felső vízrétegre korlátozódó fotoszintézis, a hínár eltűnése a mélyebb vízből, a nagy elsődleges termelés mind azt bizonyítják, hogy a Szigligeti-medence az eutrofizálódás kritikus szakaszába lépett, és csak haladéktalan intézkedések biztosíthatják az üdülésre alkalmas minőségű vizet. Összefoglalás A szigligeti kikötőtől 5,5 km-re délre levő ponton 1974 júniusától 1975 júliusáig vizsgáltuk a fitoplankton összetételét, mennyiségét, a vízalatti megvilágítást és 1

4C-módszerrel az elsődleges termelést. Nyáron a Ceratium hirundinella mellett kékmoszatok és ostorosmoszatok uralkodtak. A fitoplankton élősúlya 1974 júliusában elérte a 17 g• m " 3-t, ami a Balatonban eddig talált legnagyobb tömeg. Októbertől márciusig tűalakú kovamoszatok rendkívül erős vízszíneződést okoztak. Decemberben 23 millió alga volt egy liter vízben, ami a Balatonban eddig észlelt legmagasabb egyedszám, és nagyságrenddel múlja felül a hatvanas évek maximumát. Az algásodás okozta fényhiány miatt a mélyebb vízből kiszorult a hínár. A fényhiány miatt az algák fotoszintézise a felső két méteres vízrétegre korlátozódik. A mélyebb vízrétegekben nincs oxigéntermelés, ezért a fenékre hulló planktoneső bomlása anaerob viszonyokhoz és mérgező anyagok keletkezéséhez vezethet. Feltehető, hogy ez okozta az 1975-ös halpusztulást. A legmagasabb napi elsődleges termelés 2,6 g C• m~

2, az éves elsődleges termelés 301 g C-m~

2 volt. A Hübel-féle beosztásokban mindkét érték már a hipertróf tartományba esik. A Szigligeti-medence vizét csak haladéktalan intézkedések tarthajták meg üdülésre alkalmas állapotban. Köszönet Munkánkat a Balatonon Dobos Oyvla és Báthory István hajóvezetők, a laboratóriumban Horváth Borbála asszisztensnő segítették. Segítőkész munkájukat melegen köszönjük. IRODALOM [1] Böszörményi Z.—Cseh E.—Felföldy L.—Szabó E. (1962): A Balatonban C

u-módszerrel végzett fotoszintézis mérés módszertani kérdéseiről. — Annál. Biol. Tihany, 29. 39—63. [2] Herodek S.—Tamás G. (1976): A fitoplankton tömege, termelése és a Balaton eutrofizálódása. Hidrol. Közi. 56, 219—228. [3] Györké O.: A Balaton részében előálló vízmozgások és hordalékvándorlás, különös tekintettel a Keszthelyi-öböl feliszapolódására. — VITUKI V. Főosztály (Kézirat). [4] Kiss I. (1976): A Balaton partjának vízminőségvédelmi kérdései és feladatai. — Balatoni Ankét. [5] Kaurek R.—Kovács Á. (1976): A délbalatoni felszíni vízfolyások minősége különös tekintettel a „berek"-vizekre. — Balatoni Ankét. [6] Schindler, D. W.—

Armstrong, F. A. J .—Holmgren, S. K.

—Brunskill, G. J. (1971): Eutrophication of Lake 227, experimental lakes area, Northwestern Ontario, by addition of phosphate and nitrate. — J ournal of the Fisheries Research Board, Canada 28, 1763—1782. [7] Jolánkai G.—Dobolyi E. (1976): Helyszíni vizsgálatok a Balatont érő növényi tápanyag terhelésekkel kapcsolataban. — Balatoni Ankét. [8] Tóth L.—Oláh J.—Tóth E. (1975): A Balaton foszfor anyagcseréje. — Balatoni Vízvédelmi Bizottság kiadványa. [9] Tóth L. (1976): Vízminőség és biológiai jellemzők. In: Vízrajzi Atlasz Sorozat 21, Balaton, 1, 23—28. 10] Tamás G. (1967): Horizontale Plankton-Untersuchungen im Balaton V. Über das Phytoplankton des Sees, auf Grund dör im Jahre 1975 geschöpften und Netzfilterproben. — Annál. Biol. Tihany, 34, 191—231. 11] Tamás G. (1969): Horizontal plankton investigations in Lake Balaton VII. On the phytoplankton of Lake Balaton, based on scooped samples and filtrates taken in 1966. — Annal. Biol. Tihany, 36, 257—292. 12] Tamás G. (1972): Horizontal phytoplankton studies in Lake Balaton, based on scooped samples and filtrates taken in 1967. — Annal. Biol. Tihany, 39, 151—188. 13] Tamás G. (1974): The biomass changes of phytoplankton in Lake Balaton during the 1960s. — — Annal. Biol. Tihany, 41, 323—342. 14] Tóth F.—Vörös L.—Németh J. (1976): A-klorofillés fitoplankton vizsgálatok a Balatonon. — Balatoni Ankét. 15] Vörös L. (1977): A Balaton fitoplankton ja 1976ban. (Kézirat). 16] Kárpáti 1.—Varga Gy. (1976): A Keszthelyi- és Szigligeti-öböl fitomassza produkciójának mérése. — Balatoni Ankét. 17] Jónasson, P.M. (1969): Bottom fauna and eutrophication. — In: Eutrophication: causes, consequences, correctives. National Academy of Sciences, Washington D. C. 274—305. 18] Jupp B. P.—Spence, D. H. N. (1977): Limitations on macrophytes in an eutrophic lake, Loch Leven. — J. Ecol. 65, 175—186. 19] Oláh J. (1976): Az 1975-ös halpusztulást kísérő szokatlanul nagy bakterioplankton állomány elemzése. — Halászat, 21, 89. 20] Elster H.—,/. (1958): Das limnologischen Seetypensystem, Rückblick und Ausblick. — Verh. Internat. Ver. Limnol. 13, 101—120. 21] Rodlie W. (1958): Primärproduktion und Seetypen. — Verh. Internat. Ver. Limnol. 13,121—141. 22] Rodhe W. (1969): Crystallization of eutrophication concepts in Northern Europe. — In: Entrophication

: causes, consequences, correctives. National Academy of Sciences, Washington D. C. 50—64. 23] UhlmannD. (1975): Hydrobiologie. —

VEB Gustav Fischer Verlag, Jena. 24] Hübel, H. (1971): Primärproduktion des Phytoplaktons. 1

4C-oder Radiokohlenstoffmethode. — In: Ausgewählte Methoden der Waöseruntersuchung. — VEB Gustav Verlag, Jena.