Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

1. szám - Dr. Andrik Péter–dr. Takács Sándor–Cseh Péter: Higiénés vízvizsgálatok hazánk legnagyobb ivóvízhasznosítású tározóján, a lázbérci tavon V. Mélységi vízvizsgálatok 1976. évben

Dr. Andrik P., dr. Takács S., Cseh P.: Higiénés vízvizsgálatok Hidrológiai Közlöny 1978. 1. sz. 41 vegetáció, s kb. az 1972-es méretet érte el. Ugyan­akkor viszont nőtt a fenékközeli víztömeg károso­dása ammónium ion, kénhidrogén, szervesariyag­tartalom és mangán ion vonatkozásában. így a tá­rozó vízminőségének javulásáról 1976-ban nem be­szélhetünk, talán inkább a biológiai és kémiai fo­lyamatok mélységbeli állandósulásáról. 6. A lázbérci víztározó 1976. évi keresztszelvény vizsgálati eredményei közül eutrof jelenségként ér­tékeltük az algák tömeges (tízmilliós egyed/liter nagyságrendű) elszaporodását, néhány algafaj ál­tal előidézett népességmaximumokat, a kékalgák nagyszámú megjelenését, s a hypolimnion nyári minőség romlását. A felsorolt vízmisőségi károk, valamint a másodlagosan jelentkező organolepti­cs elváltozások (szín, szag és íz) súlyos gondot je­lentettek ebben az évben is a víztisztító mű számá­ra. Csak a hatékony vízkezelési technológiának (Cyclofloc rendszerű derítés) volt köszönhető, hogy az üzem a lázbérci víztározóból minden szempont­ból megfelelő minőségű ivóvizet szolgáltatott a la­kosságnak. 7. A vizsgálatok bebizonyították, hogy a lázbér­ci víztározó (és feltehetően minden hasonló adott­ságú mesterséges tározó) biológiai és kémiai folya­matainak megértése és pontos követése csak folya­matos és részletes (vegyi, bakteriológiai és hidrobi­ológiái) keresztszelvény ellenőrzés útján lehetséges. Vizsgálatainkat ebben az irányban kívánjuk foly­tatni és elmélyíteni. IRODALOM [1] Andrik P.—Takács S.—Cseh P.: Higiénés vízvizsgá­latok hazánk legnagyobb ivóvízhasznosítású táro­zóján, a lázbérci tavon. I. Víztározó a Bán-patak völgyében. Bakteriológiai vizsgálatok. Hidrológiai Közlöny. 57. 88—96. (1977) [2] Andrik P.—Cseh P.—Takács S.: Higiénés vízvizs­gálatok hazánk legnagyobb ivóvízhasznosítású tá­rozóján, a lázbérci tavon. II. Kémiai vizsgálatok. Hidrológiai Közlöny. (Közlés alatt.) [3] Andrik P.: Higiénés vízvizsgálatok hazánk legna­gyobb ivóvízhasznosítású tározóján, a lázbérci ta­von. III. A tápvizek algavizsgálata. Hidrológiai Közlöny. (Közlés alatt.) [4] Andrik P.: Higiénés vízvizsgálatok hazánk legna­gyobb ivóvízhasznosítású tározóján, a lázbérci ta­von. IV. A tározó algáinak vizsgálata. Hidrológiai Közlöny. (Közlés alatt.) [5] Sebestyén 0.: Bevezetés a limnológiába. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1963. [6] Ivóvíz kémiai vizsgálata. MSZ 448—55. [7] KGST Egységes Vízvizsgálati Módszerek. Kémiai módszerek I— II. VITUKI, Budapest, 1968. (Kéz­irat ) [8] Ivóvíz bakteriológiai vizsgálata. MSZ 22901—71. [9] Standard Methods for the examination of water and wastewater. APHA, AWWA, WPCF, Was­hington, 1971. p. 660—771. [10] Geldreich, E. E.: Handbook for evaluating water bacteriological laboratories. US Environm. Protec­tion Agcy, Cincinnatii, 1975. [11] Ivóvízvizsgálat. Mikroszkópos vizsgálat. MSZ 448/ 36 J (Kézirat) [12] Felföldy L.: A biológiai vízminősítés. Vízügyi Hid­robiológia. 3. VIZDOK, Budapest, 1974. (Kézirat) [13] Felföldy L.: A kékalgák kishatározója. Vízügyi Hid­robiológia 1. VIZDOK, Budapest, 1972. (Kézirat) [14] Felföldy L.: (szerk.) A zöldalgák (Chlorococcales) rendjének kishatározója. Vízügyi Hidrobiológia 4. VIZDOK, Budapest, 1976. (Kézirat) [15] Fott, B.: Algenkunde. G. Fischer Verl., Jena, 1959. [16] Starmach, K.: Flora slodkowodna Polski. Tóin 2,6. Warszawa, 1966. [17] Uherkovich, G.: Hidrobiológiái gyakorlatok I—II. Tankönyvkiadó, Budapest, 1966. (Kézirat) [18] Korsikov, O. A.: Viznacsnik prisznovodnich vodo­rosztei URSZR. V. Protococcinae. Vidav. Akad. Nauk. Ukr. R.SZ.R., Kiev, 1953. [19] EüM.—OVH.: Ágazati szabványtervezet. A felszíni vizek minőségi osztályozása. EüSZ—OVHSZ 141 T/72. VIII. Budapest, 1312. (Kézirat) [20] Cseh P.: Felszíni víztározók vízminőségének válto­zása és annak kihatása a víztisztítás technológiájá­ra. Vízgazdálkodás ós Környezetvédelem. 1974, 3. p. 15. Wasserhygienieuntersuchungen am grössten Trinkwassorspeiclier Ungarns, am Speichersee Lázbőrc. V. Tiefcnwasseruntersuchungen im Jahre 1976 Dr. Andrik, P. —Dr. Takács, S.—Cseh, P. Die Verfasser haben die komplexen Untersuchungen des Speichersees Lázbórc bereits in mehreren Arbeiten besprochen. In vorliegender Veröffentlichung berichten sie über die Tiefenwasseranalysen. Monatlich wird die Änderung der chemischen Zeiger und der bakteriologischen Kennwerte der Tiefenwässer im vertikalen Profil vor der Talsperre gewertet (Abb. 1., 2., 3.). Es wurde festgestellt, dass aufgrund der un­tersuchten Indexzahlen der Speicher Oberflächenwasser I.—III. Klasse enthält, die schlechteste Qualifizierung ist der hohen Algenzahl zuzuschreiben. Ähnlich zu den früheren Jahren trat auch im Sommer 1976 die charakteristische Wärmeschichtung des Spei­chers auf. Im 16 m tiefen See ist das Epilimnion 3 — 5 m dick und wird durch reichliche Sauerstoffversorgung und üppigem Phytoplankton gekennzeichnet. Im Metalim­nion sinkt plötzlich die Temperatur und die gelöste Sauerstoffkonzentration, das Plankton wird spärlicher. Im Hypolimnion ist der freie Kohlendioxydgehalt hoch, der Sauerstoffverbrauch nimmt zu und in Sohlennähe kann der Anwuchs von Ammonium, Schwefelwasser­stoff, Mangan beobachtet werden. Die hygienischen bakteriologischen Zeiger verändern sich nicht charakte­ristisch mit der Tiefe. Infolge des Gesagten verhindern im Sommer hohe Temperatur und massenhafte Algen­vermehrung die Entnahme von Rohwasser entsprechen­der Qualität für Trinkwasseraufbereitungszwecke aus den oberon Wasserschichten des Speichers. Die untere Wassermenge (unter 8 m Tiefe) hingegen wird durch die aus den an der Sohle in Zersetzung begriffenen organi­schen Stoffen stammenden Reduktionsprodukte beein­trächtigt. Die optimale Tiefe der Wasser gewinnung wäre das jeweilige Metalimnion, dessen Feststellung häufige Untersuchungen erfordert. In dem Sommer­monaten gestalten sich auch die organoleptischen Eigen­schaften des gespeicherten Wassers ungünstig, für ihre Vermeidung bietet sich nur in der Reinigungstech­nologie Gelegenheit. Aufgrund der Vergleichung des die ausdrücklichste Schichtung zeigenden August-Zustands (Abb. 4.) über mehrere Jähre verringerte sich — im Verhältnis zum Jahre 1974 — die Sonuner-Algenvegetation, gleichzeitig nahm aber die Verunreinigung in den sohlennahen Was­serschichten zu. Die Verfasser lenken die Aufmerksamkeit daraus, dass die Studierung des Lebens der Wasserspeicher, die Auswahl der optimalen Tiefe des Wasserentnahme­niveaus, die Wassergüteregulierung des Speichers, nur über ständige und eingehende Querprofiluntersuchungen ermöglicht werden kann.

Next

/
Thumbnails
Contents