Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

8. szám - Buzás Kálmán: Tározóműtárgyak térfogatának meghatározása egyesített rendszerű és csapadék csatorna hálózatokban

Búzás K.: Tározóműtárgyak térfogata Hidrológiai Közlöny 1978. 8. sz. 359 nyomás alá került szelvények vízszállítása növek­szik. E hidraulikai folyamat eredményeként a hálózat a mértékadó csapadékból származó lefo­lyásnál nagyobb hozamok elszállítására is alkal­mas. A hasonló elvek alapján méretezett tározó­műtárgy ilyen többlet teljesítményre képtelen. Megfontolandó, hogy a túlterhelés okozta rongá­lódás és kiöntés kárai is jelentősek. Célszerű ezért az átfolyásos és túlfolyásos medencék tervezése­kor a hálózatméretezésnél alkalmazottnál hosszabb visszatérési idejű csapadékot figyelembe venni [10, 11]. 2.12 A tározó legnagyobb vízkibocsátása A tározókból a szennyvíztisztító telepre veze­tett hozam több szempontból is meghatározó sze­repű. Túlságosan kicsire választott hozam esetén olyan mértékben növekedhet a tározótérfogat, hogy a gazdaságossági és elhelyezési problémák mellett az üzemeltetési nehézségek is fokozódnak. A kiürülés ideje elhúzódik, ami egyesített rendsze­reknél a vízminőség romlását eredményezi, kedve­zőtlenül befolyásolva ezzel a szennyvíztisztítás fo­lyamatát is. Ha ez tervezési, kivitelezési hibák folytán rossz áramlási viszonyokkal párosul, a le­rakodó iszap anaerob bomlása tovább rontja a helyzetet. Á lcfolyáshullámok csúcsértékeinek nagymér­tékű csökkentése nemcsak a tartózkodási időt nö­veli, hanem azoknak a csapadékoknak a számát is, amelyek a medence részleges feltöltéséhez és ebből kifolyólag gyorsabb feliszapolódásához ve­zetnek. Ez a hatás különösen akkor jelentős, ha a medence öntisztító képessége csak a maximális töltés közelében érvényesül. Ugyanis a lebegő anyagok kiülepedése önmagában nem kedvezőt­len, sőt a túlfolyásos medencéknél kívánatos is, de csak abban az esetben, ha azok rövid időn belül tovább haladnak a szennyvíztisztító telep felé és a medence kiürülésekor maradéktalanul eltávoznak. A túlságosan hosszú kiürülési idő az átfolyásos tározó üzembiztonságát is veszélyezteti, mivel mé­retezés során feltételezik, hogy a következő csapa­dék kezdetén a tározótér már üres. A kivezethető hozamot alapvetően a hálózat tehermentesítési igénye határozza meg. Meglevő csatornahálózatoknál ez adottság. Üj hálózatok tervezésénél gazdaságossági számítások szolgál­tatják a célszerű hozamértéket, melyet az előbbi szempontok figyelembevételével esetleg módosí­tani kell. 2.2 Az átfolyásos medencék térfogatának meghatározása 2.13 Mértékadó csapadékidőtartam A tározó térfogata az előzőek alapján egyszerű módon meghatározható, ha ismert a mértékadó csapadék időtartama. Ez általában a csapadékvíz lefolyásának és a kivezetett hozam integrálgörbé­jének segítségével történik. Nehézséget az okoz, hogy előre nem adható meg a mértékadó csapa­dék-időtartam. Ezért a feladatot munkaigényes próbálgatással kell megoldani. A következőkben ismertetett eljárás ezt a munkát teszi egyszerűvé, meggyorsítva az egyes tervezési változatok össze­hasonlítását. csapadék időtartama, t — az összegyülekezési idő. Ennek figyelembevételével az árhullámok a t esetekben trapéz, T=r esetekben pedig há­romszög alakúak (18. ábra). A racionális módszer­nél mértékadónak tekintett T = x állapot vizsgá­lata a medencék térfogatának meghatározásához Ilyen típusú medencék térfogatának meghatá­rozására alkalmas nomogramok viszonylag nagy számban ismeretegek, elsősorban a német nyelvű szakirodalomból. Alkalmazásuk azonban, tekin­tettel a kidolgozásuknál felhasznált csapadékfügg­vényekre, nem ajánlatos. E nomogramok a Rein­hold-féle csapadékfüggvényeken alapulnak, me­lyek — amint azt a 8. ábra is mutatja — különösen a hosszú visszatérési idejű és időtartamú csapadé­koknál jelentős intenzitás eltéréseket adnak a ha­zai csapadékfüggvényekhez viszonyítva. Így indo­koltnak látszott olyan nomogramok kidolgozása, melyek a hazai, szabványban rögzített csapadék­függvényeken alapulnak [10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18]. ' A méretezés elvi alapjai részben megegyeznek a racionális csatornaméretezésével, amely közismer­ten csak téglalap alaprajzú, egyöntetű fedettségű vízgyűjtő esetén szolgáltat helyes eredményeket. Másképpen fogalmazva, a részvízgyűjtők bekap­csolódásának, illetve a vizsgált szelvényen átfolyó vízhozam növekedésének idő függvénye a < ÄT és a T?st?s(T+t) időtartományban lineáris. T — a 8. ábra. Százalékos eltérés a magyar és a Eeinhold-féle csapadékfüggvények intenzitásértékei között Puc. 8 Abb. 8. Prozentuale Abweichung zwischen der Regen­intensitäten der ungarischen und Reinholdschen Regenfunk­tionen W 160 180 A csapqdék Időtartama, T [mm] JELMA6YARÁZAT: n » Visszatérési idd [év] i„- Csapadékintenzitás, az OVHMl-167 alapján [l/S/ha] i„ - Csapadékintenzitás, a : Reinhold­-féle csapadékfüggvény alapján [l/S/ha]

Next

/
Thumbnails
Contents