Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)
8. szám - Dr. Szalay Miklós: Folyók vízhozamadatainak javítása vízállásadatok felhasználásával
340 Hidrológiai Közlöny 1978. 8. sz. Dr. Szalay M.: Folyók vízhozamadatai Q _ ^12^13 1 7 7 / 01 02 03 2/o^12^13 ^01^13 Wl2 ^0lVl3 2/i — V 2"r" Inaltál* Irmlldv y 3 (9) S 2= y0 I" 7 7 7 í/l + ^01^02^03 ^01^12^13 + ^02^12 ^02^23 ^12^23 ^02^12^23 2/2^03^13^23 2/3 3 (12) 7. aim. Jelölések a felszíngörbék másodfokú Lagrangepolinommal történő közeléséhez Fig. 1. Symbols used in the Znd-degree approximation of the surface profile Abb. 1. Zeichenerklärung zur Annäherung der Wasserspiegelkurve durch ein Lagrange'sches Polynom 2. Orades S l=A x\-B 1h 1~C íh z+D í (7) D^A^-B^-CJ, (8) összeadó állandó. Az i. táblázat tartalmazza egy sor hazai vízmérceállomásra vonatkozóan a (7) egyenlet együtthatóinak számértékét. A harmadfokú közelítés jelöléseit a 2. et&ra tartalmazza. Az 1. mérceszelvénybeli felszínesés számításának képlete: 02 12 23 vagy egyszerűbben: =A lh 0- B^ - CjÄ 2 + ]y< 3 + E V (10) ahol ^ 1=A 1r 0-B 1F 1-c 1r 2+D 17 3. (11) Hasonlóképpen, a 2. szelvénybeli felszínesés képlete: vagy egyszerűbben: S^-A^ + B^+C^-D^ + E^ (13) ahol E 2=-A iY 0+B 2Y 1+C iY i-D 2Y 3. (14) A 2. táblázat összefoglalja a (10 és 13) egyenlet együtthatóinak számértékét nagyobb hazai folyóinkra vonatkozóan. Az együtthatók kiszámítása mindkét táblázatban cm-ben helyettesítendő vízállások alapulvételével történt. A mércék közti távolságokat a Vízrajzi Évkönyvben közölt folyamkm-szelvények különbségeként vettük figyelembe. A permanens fokozatosan változó mozgás felszínesése Az (5) egyenlet tárgyalásakor említettük, hogy később kerül sor a permanens fokozatosan változó 2. ábra. Jelölések a felszíngörbék harmadfokú Lagrangepolinommal történő közelítéséhez Fig. 2. Symbols used in the 3rd-degree approximation of the surface profile Abb. 2. Zeichenerklärung zur Annäherung der Wasserspiegelkurve durch ein Lagrange'sches Polynom 3. Orades mozgáshoz tartozó dh 0/dx felszínesés értelmezésére és számításának ismertetésére. Az iménti előzmények birtokában most már ez is elvégezhető. A 3. ábra négy vízhozamgörbe együttesét szinoptikusan ábrázolja. Ehhez az szükséges, hogy mind a négy, egymást a folyón követő szelvény vízhozamgörbéjét közös geodéziai alapsíkra vonatkoztassuk, vagyis Q(h)-görbék helyett velük egybevágó Q(y)-görbéket szerkesszünk. Az ábra szemléletéből is levonható két, egyébként is várható megállapítás: — a meder nem-prizmatikus és nem állandó esésű volta miatt a görbék nem egyenközűek; — bármely függőleges metszék az illető Q vízhozamhoz tartozó permanens felszíngörbe négy pontja határozza^ meg s ezekből a dh 0ldx felszínesés a pillanatnyi eséssel azonos módon kiszámítható. A görbék nem egyenközű volta miatt a dh 0ldx felszínesés a vízállás többé-kevésbé tág határok közt ingadozó függvénye lesz. Ezt grafikusan is szemléltethet j ük. A 4. ábra két dunai mércére, az 5. ábra pedig két tiszai mércére nézve mutatja be a permanens felszínesés vízhozam- (vízállás-) függőségét. Ilyen görbék csak ott szerkeszthetők, ahol négy egymást követő vízmérceszelvény vízhozamgörbéje rendelkezésre áll. Az olvasóban joggal vetődik fel a kérdés, hogy árvizek idején a folyó sodorvonala és így a mércék közti távolság is megrövidül s vajon ez nem érinti-e azoknak a képleteknek az érvényességét, amelyek állandó szelvény távolságok feltételezésére épülnek? A válasz megnyugtató: a legszembetűnőbben a (4) képlet tükrözi azt a tényt, hogy a végrehajtandó vízhozamkorrekció mértékét nem annyira az esések számértéke, mint inkább aránya befolyásolja. Az esések nevezőjében levő vízszintes
