Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

7. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

334 Hidrológiai Közlöny 7.978. 7. sz. Közgyűlési beszámoló összhangban a cselekvési programjával — kiemelt helyet biztosítson a vízkészletek és vízigények tartós egyensúlyát biztosító munkák, a vízgazdálkodási nagylétesítmények, valamint a különböző ágazatok vízigényét, továbbá a lefolyásszabályozás és az árvízi biztonságot növelő létesítményrendszerek korszerű kialakítása társadalmi úton történő segítésének. 8. A Társaságnak a vízgazdálkodási tevékenység kellő tudományos megalapozása érdekében egyrészt növelnie kell az interdiszciplináris munkát, másrészt a Társaság saját tudományterületeinek egvre nagyobb mélységig való művelését. 9. A közgyűlés az Elnökséget tisztségéből felmenti és az új Elnökséget — 3 évi időtartamra — megválasztotta. I)r. Illés György elnök a közgyűlést az alábbi gondolatokkal zárta be: A Magyar Hidrológiai Társaság célja a magyar vízgazdálkodás társadalmi úton való támogatása. Az Országos Vízügyi Hivatal elnökének előadása felvázolta a vízgazdálkodás állami feladatait. A Magyar Hidrológiai Társaság valamennyi szervének, központi szakosztályainak, területi szervezeteinek az a feladata, hogy felsorakozzanak ennek a programnak a támogatására, ki-ki a saját területén, a saját szakmájában. Fontos feladat, hogy a tervek megismerése vagy a tervek előkészítésében való részvétel a Társaság részéről lehetővé váljék. Ez a kapcsolat nemcsak az állami vezető szervek és a társadalmi szervek között fontos, döntő jelentőségű, hogy kapcsolatainkat erősítsük a termelőüzemek irányában is. A vízgazdálkodásnak egyik fő feladata, hogy a fokozott víztermeléssel a növekvő vízigényeket kielégítse. Ugyanakkor a korszerű vízgazdálkodás alapvető feladata az is, hogy az üzemek okszerű gazdálkodásán keresztül magát a vízfogyasztást is mérsékelje. A környezetvédelem súlyos feladatai a vízgazdálkodásnak új irányt adnak. Természetesen a vízkárelhárítás változatlanul nagy feladat, csakúgy, mint a városok korszerű arculatának alakítása a vízgazdálkodás eszközeivel, a vízi közművekkel. Ugv ítéljük meg, hogy ez a sokarcú feladat, amelyről említést tettem, a Társaság jelenlegi szervezetével képes ellátni. A területi szervezetekkel való együttműködés lehetővé teszi, hogy a vízgazdálkodás területi komplex feladatait a Társaság hatékonyan tudja támogatni. A másik tartalékunk az MTESZ tagegyesületei közötti oldottabb együttműködés. Az együttműködést olyan formában kell megvalósítani, hogy az ne legyen öncélú, népgazdasági összfeladattá váljék. Azt a bizalmat, amelyet mi most a közgyűléstől kaptunk, igyekszünk a gyakorlati élet munkájával kiérdemelni és azt hiszem, abban az esetben, ha az ágazati vezetés, a tanácsi szervek, a politikai és a társadalmi testületek olyan szorosan és olyan segítőkészen fognak mögénk állni, mint a múltban, a bizalomnak eredményesen fogunk megfelelni. Ezekkel a gondolatokkal szerettem volna a fő feladatokat vázlatosan elmondani, megköszönöm a küldöttgyűlés minden résztvevőjének az aktív közreműködést, a bizalmat és a közgyűlést bezárom. Egyesületi és műszaki hírek Rovatvezető: Dr Vágás István Dr. Lászlóffy Woldemár külföldi tudományos kitüntetése A párizsi ,,Société d'

Encouragement pour la Recherche et V

Invention" (A kutatási és feltalálói tevékenységet előmozdító társaság) 1975. április 25-én dr. Lászlóífy Woldemárt — évtizedekre kiterjedő kutatói munkássága elismeréseként — aranyozott-ezüst érmével tüntette ki. Az ünnepi ülésen dr. Lászlóffy Woldemár érdemeit Fontaine professzor, az Academie des Sciences természettudományi osztályának elnöke méltatta. A kitüntetést Rudapesten, 1977. július 12-én nyújtották át. Dr. Salamin Pál tiszteleti tagsága l)r. Salamin Pált a Magyar Hidrológiai Társaság tiszteleti tagját 1978 folyamán a Magyar Meteorológiai Társaság és a Magyar Földrajzi Társaság is tiszteleti tagjává választotta. A Dunántúli Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat Üzemi Szervezete 1978. március 1-én Siófokon rendezett előadó ülésén dr. Papp Ferenc: „A környezetvédelem időszerű kérdései a Balaton térségében", valamint Rózsavölgyi Imre és Palánki János: „A lápi szennyvíz elhelyezésével kapcsolatban felmerült problémák és ezek elhárítására tett intézkedések" c. előadása került sorra. A Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály a Szennyvíz Szakosztállyal, továbbá a Környezetvédelmi Bizottsággal közösen 1978. március 2-án előadóülést rendezett, amelyen először Raum László titkár számolt be a Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály 1977. évi munkájáról s ismertette az 1978. évi munkatervet. Ezt követően Budavári Kurt a kommunális szennyvizek és szennyvíziszapok mező- és erdőgazdasági területeken történő elhelyezéséről tartott előadást. Az előadó megadta az elhelyezés indokolását, majd szólott a vízmenynyiségekről és n szennyező anyagokról is. Végül elemezte a létesítéssel és az üzemeléssel kapcsolatos költségeket. Az előadáshoz Tóth László (Kecskemét) szólt hozzá. Az ülés második előadója Urbányi György volt. Előadásának címe: ,,Olajipari iszapok mezőgazdasági hasznosítása". Az előadó egyes kísérleti eredményeket ismertetett a mezőgazdasági elhelyezés indokolására. Kelkért hozzászóló volt: Szinay Miklós, Kránitz Erzsébet és Mucsy György. V. I.