Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

7. szám - Tevanné Bartalis Éva: A Duna Rajka–Nagymaros közötti szakaszának biológiai vízminősége

314 Hidrológiai Közlöny 1978. 7. sz. Tevanné, Bartalis É.: A Duna vízminősége Összes algaszám és a-klorofill évszakos változása 1975. évben a Duna hossz-szelvényében Duna Rajka, 1848 fkm Győrzámoly, 1806 fkm Dunaalmás, 1752 fkin Esztergom, 1717 fkm —02. hó) rasz —05. hó) ír —08. hó) 1. 2. 1. 2. 1. 2. 1. 2. 1,09 5,46 1,17 6,05 1,23 4,82 1,34 7,52 13,82 33,06 18,11 40,73 18,28 39,50 22,75 51,90 6,37 22,68 7,52 27,38 6,52 27,20 7,88 34,52 6,99 23,53 8,28 34,31 8,74 30,96 11,42 40,46 Tél (12. Tav (03. Nys (06. Ősz (09.—11. hó) 1. = összes algaszám X 10

6 ind/l 2. = a-klorofill mg/m

3 szonyoktól függ. Száraz, napsütéses szeptemberben újabb népességmaximum alakulhat ki. Október második felétől a napfénytartalom és hőmérséklet csökkenésével párhuzamosan fokozatosan csökken a fitoplankton mennyisége és november végéig eléri a téli időszakra jellemző szintet. A késő őszi periódust az alacsony egyedszám mellett nagyfokú fajszegénység is jellemzi, amely elsősorban Chlorococcales fajokat érinti. Minőségi analíziseinkben néhány Scenedesmus, Closterium faj képviseli a zöldalgákat. Két év vizsgálati anyagából és a korábbi évek tapasztalatából egyes jellegzetes vízminőségi állapotok előrejelzését már megtudjuk adni. Ilyen jellegzetes vízminőségi állapot alakul ki a kora tavaszi időszakban. Márciustól—májusig a hidrometeorológiai viszonyoktól függően a tél folyamán fel nem használt növényi tápanyagok feldúsulása következtében a megváltozott fényviszonyok mellett nagymértékű alga-túlszaporodás várható. Ilyenkor a Duna-vízből a szokásos technológiával megfelelő minőségű ivóvíz nem nyerhető, és különleges víztisztítási technológiák bevezetése válik szükségessé. A Duna menti felszíni vízkivételi műveknél tehát február végétől fel kell készülni a nagy algatömeg levonulására. A tápanyagtartalékok felhasználása után az év többi részében már ilyen nagymértékű algatúlprodukciótól nem kell tartanunk, bár kisebb népességmaximum még a nyár végén, és kedvező ökológiai feltételek mellett csapadékmentes kora őszi időszakban is kialakulhat. Hossz-szelvényvizsgálataink azt mutatják, hogy a folyó trofitási viszonyait csak a nagy mennyiségű szennyvizek módosítják. A nagy szennyvízbevezetések körzetében (Bécs, Pozsony, Mosoni-Duna, Vág-torkolat) a planktonszervezetek egy része károsodik, ami számuk és az a-klorofilltartalom csökkenésében, ill. stagnálásában jelentkezik. E 3. ábra. A Rotatoria népesség változása a Duna rajkai (1848 fkm) és esztergomi (1717 fkm) szelvényében. 1974—1975 Abb. 3. Änderung der Rotatoria-Population im Donauprofil bei Rajka (Flusskm 1848) und bei Esztergom (Flusskm 1717) in 1974—1975 Í000300070001000600~ JELMAGYARÁZA

T Esztergom (1717

fkm) Rajka (1848 fkm)