Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

7. szám

292 Hidrológiai Közlöny 1978. 7. sz. Dr. Gergely 1.: A vízgazdálkodás lagában ne romoljon, hanem tovább fejlődjön. Hasonlóan fokozott figyelmet fordítunk a Velencei-tó fiatalítására, a ráckevei Duna-ág és a Fertő-tó fejlesztésére is. A vízkészlet-gazdálkodás szorosan összekapcsolódik a víz-minőségvédelemmel, mert a vízigények csak jó minőségű vízzel elégíthetők ki. Ezért gondoskodni kell a felhasznált vizek ártalommentes visszavezetéséről a természet vízháztartásába. A víz-minőségvédelem jelentősége a jövőben tehát egyre nő és — a környezetvédelmi szempontokhoz igazodva — egyre inkább közérdekű társadalmi üggyé válik. A vízgazdálkodás műszaki célkitűzéseihez szervesen kapcsolódik a vízügyi államigazgatási munka fejlesztése is. A vízgazdálkodás társadalmi, gazdasági kapcsolódásainak bővülésével tökéletesítenünk kell a hatósági tevékenységet. Ennek során fokozzuk a hatósági engedélyek teljesülésének ellenőrzését, a vízügyi felügyeletet. Arra törekszünk, hogy az államigazgatási eljárás bürokrácia és a felesleges zaklatásoktól mentessé váljon, ugyanakkor hatékony eszköze legyen céljaink elérésének. Terveink végrehajtásának módja és feltételei Napjaink sürgető, megoldásra váró gazdaságpolitikai célkitűzése a népgazdaság gyors ütemű, intenzív fejlesztése. Ennek indítékai közismertek. A világ műszaki-gazdasági haladásának tendenciái viszonylag szerény nyersanyag- és energiahordozókészleteink, lényegében kimerített munkaerő-tartalékaink egytől-egyig ezt indokolják. Ahhoz, hogy továbbra is emelni tudjuk népünk életszínvonalát, hogy eredményesen részt vehessünk a nemzetközi munkamegosztásban, fokozni kell a munka termelékenységét, nagyobb súlyt kell fordítani anyagi és szellemi kapacitásaink és eszközeink hatékonyabb kihasználására. Mindezek érdekében gyorsítani kell tudományos-műszaki előrehaladásunkat. A párt- és kormányhatározatok — e körben — egyértelműen megszabják terveink valóra váltásának útját-módját. Ezek értelmében intézkedéseket tettünk a vízügyi ágazat szervezettségének növelésére, a beruházási tevékenység, az állami irányítás és ellenőrzés érdemi javítására. A rendelkezésre álló fejlesztési eszközök gondos felhasználása mellett fokozzuk 100 milliárdos eszközállományunk kihasználását és a munka termelékenységét. A gazdálkodás minden területén érvényesítjük az élő- és holtmunka felhasználásában a takarékosságot, valamint a munka- és költségtakarékosabb, de korszerű, tipizált, tömegesen előregyártható műszaki megoldások elterjedését. Az V. ötéves terv irányelveivel összhangban változatlan létszám mellett a vezetés, valamint a munka- és üzemszervezés színvonalának emelésével növeljük termelési eredményeinket. Ismeretes az is, hogy a szocialista demokrácia fejlődése, kiteljesedése fontos feltétele előrehaladásunknak. A közéleti demokrácia kiszélesedésének természetszerű velejárója a társadalmi funkciók szerepének növekedése, a társadalmi erők részvétele a népgazdaság fejlődését érintő kérdések megvitatásában és megoldásában. Céljaink megvalósításában sem nélkülözhető a műszaki-tudományos élet képviselőinek cselekvő részvétele, a tanulni és tanítani vágyó szakembereket tömörítő műszaki és természettudományi egyesületek segítése. Ezt a hivatását a 60 éves Magyar Hidrológiai Társaság megítélésünk szerint magas szintű, jól szervezett munkával, céltudatos elkötelezettséggel töltötte be. Meg kell mondani azonban azt is, hogy növekvő fel adatainkból, feszített terveinkből adódóan tovább kell fejlesztenie a tevékenységét, aminek most csupán három fontos részét kívánom kiemelni. Ezek: a gyakorlati munkával való kapcsolat, a tudományos kutatás segítése és eredményeinek mind szélesebb körű megismertetése, valamint a vízügyi szakemberképzés. Az Országos Vízügyi Hivatal „viselkedési programjában" első helyen szerepel, hogy közös szemléletmóddal, egységes, szervezett csapatmunkával illeszkedjen a vízügyi szolgálat társadalmunk, népgazdaságunk egészébe. A gyakorlati munka során a társaság számára is ez a követelmény. Ismerjék meg terveinket, vegyenek részt azok kidolgozásában és a végrehajtás időszakában az előadások, vitaülések, konferenciák során, a bizottsági munkában, a társaság szaksajtójában, így közös terveink fő irányai és arányai tükröződjenek. A társaság sajátos eszközeivel összpontosítsa erőit a gazdasági feladatok megoldásának elősegítésére. Az imént említettem, hogy tevékenységünk színvonala nagymértékben függ attól is, hogy milyen hatékonyan használjuk fel szellemi erőforrásainkat. Ebben lényeges szerep jut a tudományos kutatásnak és a műszaki fejlesztésnek. Bár a társaság munkájának eddig is fontos részét, szinte gerincét képezte ez, mégis — ha lehet — még többet kell tenni a tudomány társadalmi szolgálatba állításáért. A kutató-fejlesztő munka fő irányainak meghatározásában, a tudományos kutatási programok megvalósításában, nem kevésbé a tudomány és gyakorlat szorosabb kapcsolatának kialakításában széles lehetőségek kínálkoznak még. És ennek fontosságát szeretném alátámasztani azzal is, hogy mi úgy látjuk tevékenységünk egyik bázisa a vízgazdálkodás-tudomány. Tudósainknak, fejlesztőinknek nem a ma, hanem a jövő korszerűségét kell megálmodni, hogy létesítményeink évtizedek múltával is jól szolgálják az akkori célokat is. A tudományos kutatáshoz és a gyakorlati munkához szorosan kapcsolódó kérdés az oktatás, képzés, továbbképzés. Mérnökeink, technikusaink szakmai tudatának és magatartásának formálása, a speciális és a komplex ismeretek elsajátítása és az alkalmazási készség rendszeres fejlesztése szükséges ahhoz, hogy biztos szakismerettel fogjanak hozzá feladataik megoldásához. A feladat itt is a vízügyi szakemberkepzés társadalmi hatékonyságának növeléseként áll előttünk. S ez csak egységes képzési-továbbképzési rendszerben valósulhat meg, melyben számítunk a Hidrológiai Társaságra is.