Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

7. szám - Dr. Gergely I.: A vízgazdálkodás időszerű kérdései

282 Hidrológiai Közlöny 1978. 6. sz. Bélteky L.: A hazai hévízfeltárás Ott, ahol a hasznosítás csak idényszerű, az idény befejeztével a kutat le kell zárni, s csak a fűtés megkezdése előtt kell megnyitni. Azzal — természetesen — számolni kell, hogy a vízoszlop lehűtése és gáztalanodása következtében a termelés közben pozitív (önkifolyó) kút negatívvá válik, a statikus vízszintje esetleg 30—40 m mélységben helyezkedik el s a kutat a lehűlt vízoszlop leemelése céljából szivattyúval vagy kompreszszorral kell megindítani. A felesleges víztermelés megakadályozása azonban igen sokat jelent vízgazdálkodási szempontból, s ennek haszna a népgazdaság részére pénzben alig kifejezhető, annyi azonban biztos, hogy sokszorosa annak a legfeljebb tízezres nagyságrendű költségnek, amibe a kút időnkénti megindítása kerül a hasznosító üzemnek. Azt is több helyen lehetett észlelni, hogy a kút lezárása alatt a rétegnyomás kiegyenlítődik s ez a vízhozam növekedésében is mutatkozott. A kutak idény végén történő lezárása igen jelentős problémája a hévízgazdálkodásnak, mivel jelenleg a téli és nyári idényben való hasznosítás csak kb. 30 termálkútnál van megvalósítva. Hévizeink kihasználtsága Újabban mind gyakrabban emlegetik, hogy hévizeink nincsenek kihasználva. Százalékos adatok is szerepelnek. Ezek azonban nem ellenőrizhetők a termelési adatok hiányában. A kitermelt hévizek mennyiségét s ebből a hévizek kihasználtsági fokát legfeljebb csak becsülni lehet. Az üzemeltetők elég nagy része ugyanis a hévízkutak üzemi naplójának másolatát, melynek a vízhozamot és a napi üzemidőt tartalmaznia kell — annak ellenére, hogy ezt a 8/1970 OVH sz. rendelet előírja — nem küldi be a rendeletben megnevezett szervnek s azonkívül a 2/1971 sz. OVH rendelet értelmében kötelező időszakos műszeres méréseket sem végezteti el. A műszeres vizsgálatok, mérések a kút alapadataira vonatkoznak, mint vízhozam, statikus és üzemi nyomás, rétegnyomás, vízhőmérséklet és a gáz—víz viszony (gvv). Ezeket az alapadatokat 6. kép. Használaton kívüli kút a hortobágyi csárda mellett CHUMOK 6. He ucnoAb3yeMaa CKeaytcuHa eo3Ae xapieenu na Xopmoöade Photograph 6. Unused well in the vicinity of the Hortobágy Inn a kút elkészültekor műszeres mérésekkel állapítják meg a kútszabvány előírásainak megfelelően. A hidrodinamikai mérések időnkénti megismétlése annak megállapítása céljából is szükséges, hogy az első mérés adataihoz viszonyítva csökkent-e a vízhozam, ennek mi lehet az oka, szükség van-e valamilyen művi beavatkozásra a kút biztonságos üzemének fenntartásához. A mérések kiértékeléséhez és a változási tendencia megállapításához fontos lenne, ha mérési idősor állna rendelkezésre, amelyhez azonban több éven keresztül végzett mérések szükségesek. Csoportosan telepített kutak műszeres (hidrodinamikai) felülvizsgálatát Szegeden, Szentesen és Szolnokon végezték el s ezeknek és a kút elkészültekor végzett hidrodinamikai mérési adatok alapján meg lehetett állapítani, hogy 1 millió m

3 víz kitermelése mellett a nyomások 0,15—0,25 at-tal csökkentek. Ennek megfelelő méretű rétegenergiacsökkenés mutatható ki Debrecenben és Hajdúszoboszlón is, ahol a több mint 40 év alatt kitermelt összes vízennyiség 26, ill. 50 millió m

3-re tehető. Hajdúszoboszlón a túlfolyó termálkutak egy kivételével negatívra váltak, Debrecenben a kezdetben is negatív kutak nyugalmi szintje szállt megfelelően mélyebbre. Az ottani, 1968-ban a kertészet részére fúrt kifolyó vizű kút is már negatív lett. Ezek a jelenségek arra engednek következtetni, hogy még ha van is a hévíztárolóknak vízszintes vagy függőleges utánpótlása, a hévízkészlet kimerülésével, ill. csökkenésével általában előbbutóbb számolni kell. A kitermelhető vízkészlet, az ún. nyitott víztároló réteg esetén az utánáramlási és a termelési ütem függvénye. Ahol nagy a termelési ütem, ott esetleg rövidesen megszűnik a túlfolyásos termelés és rá kell térni a búvárszivattyúval, vagy kompresszorral való és esetleg mint pl. Hajdúszoboszlón történik, a segéd gázos termeltetésre. A hévizek kihasználatlansága még inkább abban az esetben kifogásolható, ha a kút vize hasznosítás nélkül folyik el a befogadóba. Ez joggal nevezhető vízpazarlásnak, mely büntetést érdemel. A kutak vízhozamának csökkenése A hévízkutak vízhozama a rétegnyomás, rétegenergia változásán kívül azonban más okból is csökkenhet. Ilyen pl. a kutak homokolása, melynek következtében a furat homokkal feltöltődik annyira, hogy a szűrő alsó szakaszán már nem tud a víz beáramolni a kútba, vagyis a szűrő aktív felülete s ennek következtében a kút vízhozama kisebb lesz. Ezzel kapcsolatos a víz hőmérsékletének és vegyi összetételének esetleges megváltozása is. Még gyakoribb oka lehet a vízhozam csökkenésénak a sókiválás és sólerakódás okozta csőszűkülés a kút felső szakaszán. Ez a jelenség okozza a legnagyobb nehézséget mind a kútban, mind a vízszintes elosztó hálózatban és a fűtőtestekben. A vízhozam csökkenésének tényleges okát azonban a legtöbb esetben csak mélységi műszeres vizsgálatokkal lehet kétséget kizáróan megállapítani.