Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

6. szám - Béltelky Lajos: A hazai hévízfeltárás és hasznosítás időszerű kérdései

278 Hidrológiai Közlöny 1978. 6. sz. Bélteky L.: A hazai hévízfeltárás non határán 2000 m-nél kisebb mélységben perfo­rálva lettek kiképezve. 2000 m körüli vízfeltáró fúrást a VIKUV Gyu­lán, Győrben, Szentesen (Árpád mg. tsz-4) és Rábasömjénben mélyített le ezekben az években. A rábasömjéni két fúrás azonban inkább szerkezet­és nyersanyagkutatási célokat szolgált. Földtani kutatófúrást a földtani és a vízügyi fő­hatóság számos helyen mélyített le, melyeknek azonban másodlagos célja hévízfeltárás volt. Eredményes vízföldtani kutatófúrás és hévíz­feltárás volt az 1972—1976 években a békési és a jászsági süllyedék területén Gyulán és Jászkiséren a felsőpannon rétegsort átharántoló 2500, ill. 1700 m-es fúrás. Gyulán 720 l/p 93, Jászkiséren pedig 1000 l/p 72 °C hőmérsékletű hévizet sikerült feltárni. A gyulai 2500 m-es fúrás a békéscsabai hasonló mélységű 1969. évi fúrás eredményeit erő­sítette meg. Jelentősebb fúrások voltak még: [m] [l/P] [°C] 1972-ben Kőtelek mg. tsz 904 700 62 Szentes, Árpád mg. tsz 4. sz. 2303 2160 95 Tiszacsege községi 1294 850 72 1973-ban Győr-3, fürdő 2034 1500 68 Hortobágy községi 1099 580 60 Tiszapolgár községi 960 600 42 Ráckeve községi 1059 1000 43 Visegrád kutatófúrás 1301 580 39 1974-ben Jászladány vízmű 900 850 52 Nagybaracska kutató­fúrás 400 400 36 Vajta kutatófúrás 895 980 40 1975-ben Hajdúdorog mg. tsz 1100 1350 65 Kondoros mg. tsz 1500 1020 70 Lipót II. mg. tsz 1810 1000 61 Vasvár meddő CH fúrás 2190 660 72 1976-ban Kisköre üdülőkörzet 1002 1560 60 Leninváros fürdő 1200 1200 62 Szentes kórház II. sz. 1593 1800 64 A következő helyeken a már évek óta üzemben levő hévízkút mellett, vagy helyette kellett a ter­málvíz ellátás javítása céljából új kutat fúrni: 1972—76-ban Berettyóújfalu, Bük, Püspökladány Szeged partfürdő, a szolnoki Tisza szálló, Végardó, Budapest — Latorca út, Sporttelep, Kiskunhalas, Bükkszék, Sárvár, Cserkeszőlő fürdőjének részére készült még egy hévízkút. Termelési kísérlet Vasváron A vasvári kút tulajdonképpen meddő CH kutató fúrás volt, de 1975-ben lett belőle hévizes kút s azért említésre méltó, mert a hóvízkúttá való kiképzése, ku­tatási és kísérleti célt szolgált s az OVH fedezte a költ­ségeket. Zala megyében és Vas megye DNy-i részén ugyanis több mint 50 olyan meddő CH kutató fúrás van, mely elérte a mezozóos, főképpen triász időszaki repedezett­hasadékos, részben karsztosodott hévíztároló mészkö­vet vagy dolomitot s a fúrás befejeztével a magas tér­szint, ill. a mélyen maradó statikus vízszint miatt a víz­hozamra vonatkozólag csak kanalazással tudtak nagy­jából tájékozódni. Ez pedig kevés ahhoz, hogy meg le­hessen állapítani a vízhozamot, hőmérsékletet és a vegyi összetételt. A vasvári — 80 m körüli statikus vízszintű kútból pl. csak ún. magasnyomású kompresszorral le­hetett vizet termelni a főbb jellemzők meghatározása céljából, hogy érdemes-e a víz hasznosításával foglal­kozni. A kísérletezési munka Vasváron sikerrel járt. A kút és a víztermelés főbb adatai: A kút mélysége 2190 m. A felső triász dolomitot 2149 m-ben érte el a fúrószerszám. A furat hévízterme­lésre ki van képezve. Kompresszorozás után a nyugalmi szintet — 74,3 m­nek mérték. 660 l/p vizet vettek ki a rendelkezésre álló kompresszorral — 55,2 m üzemi szint mellett. A víz hőmérséklete 72 °C, a talphőmérséklet pedig 2116 m-ben 103 °C volt. Nagyobb teljesítményű kompresszorral a vízhozam és a víz hőmérséklete is nagyobb lenne. A VIKUV vegyvizsgálati bizonylata szerint a víz nem ásványvíz, hanem egyszerű termálvíz, melyben az ösz­szes szilárd alkatrész 540,59 mg/l. Sókiválástól, lerakó­dástól tehát nem kell tartani. A vasvári kísérlet eredménye alapján érdemesnek látszik Vas és Zala megye hasonló földtani felépítésű mezozóos karsztos területén levő meddő CH kutató fúrásokat — hasznosítási igény felmerülése esetén — víztermelésre kiképezni és termelési próbának vetni alá. Vasváron hasznosításra szóba jöhet egyrészt kerté­szeti üvegház fűtése, másrészt a szabadtéri strandfürdő. A víz komplex hasznosításra alkalmas: télen fűtésre, nyáron pedig fürdésre. Ebből a szempontból a kút helye is igen kedvező, mert a község felőli oldalon a fürdő, a kút túlsó oldalán pedig a kertészet részére megfelelő terület áll rendelkezésre. A víz kiemelésére elsősorban a búvárszivattyú lenne gazdaságos, mely azonban magas hőmérsékletre alkal­mas kivitelben csakis import útján szerezhető be. Termálvizeink hasznosítása Magyarország első termálvizes fúrt kútjainak vi­zét —- mondhatni kizárólag — balneológiai cé­lokra használták fel, de elég korán kezdetét vette a vizek hőtartalmának fűtésre való felhasználása is. Több vidéki fürdő említhető meg, ahol a fürdő melegvíz ellátásán kívül a közelben levő üvegházak fűtésére is használták a magasabb hőmérsékletű 1. kép Légijelvétel egy mg. tsz hévízzel fűtött kertészeti telepéről ChüMOK 1. AdpOißomOCHUMOK K0AX03H020 OZOpOÖHOZO XO­3nücmea, omannueaeMozo mepMaAbHbiMU eodaMU Photograph 1. Aerial photograph of a vegetable greenhouse heated with thermal water at a farming cooperative

Next

/
Thumbnails
Contents