Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)
6. szám - Dr. Fekete József: Öntözött réti csernozjom talajok sóforgalmának vizsgálata
274 Hidrológiai Közlöny 1978. 6. sz. Dr. Fekete J.: Öntözött réti csernozjom 1.S2. k 2 -0+ 2 4 2.sz. 16 4 4 120 2-0+2 u «7 [t/na] J— i i i_i j Tényleges — Sokévi átlag 1973 ím 10 -0 10 Globális sómér/eg (mu-m.x/i) 5. ábra 4 #H <-7,2 80120 2520 10 -0 10 20 25 [t/hal i—i 1 1 t_i J >•21,3 ksz. 4 2-0+2 4 10 -0 10 Globális sómér/eg (WM.-WUM) 6. ábra 5.SZ. 2 -0+ 2 [t/ha] Csapadék Szelvényen belüli sómozgós Kilugzódós Felhalmozódás + ^ Szelvényen belüli ^ KNNx l sómozgós Kilugzódós Felhalmozódás 20 io -o io 20[t/ha] Csapadék 1 1 [mm]. 150Tényleges — Sokévi átlag 1973. 1974. +1,9 1974-ben összesen 690,7 mm csapadék hullott le a helyszínen elhelyezett csapadékmérővel mérve. A csapadék 30 éves átlaga 524 mm. Az öntözésre berendezett területen a talaj a vizsgált időszakban végig a szántóföldi vízkapacitás 70—100%-áig volt telítve. Sőt a mélyebb fekvésű helyeken hosszabb ideig víz állt. így a lehullott csapadékvíz jelentős hányada a talajvízig szivároghatott, s elsősorban ez határozta meg a sóforgalmi változásokat. A lefelé szivárgó víz az oldható sókat a mélyebb szintekbe, vagy a talajvízbe szállítja. Ilyen kilúgzódást tapasztaltunk a mély fekvésű, a vizsgált időszakban gyakran vízállásos helyek szelvényeinél (137., 3., 6. sz.). A sófelhalmozódás elsődleges oka is a csapadékviszonyokra vezethető vissza. A felhalmozódás közvetlen magyarázatát azonban a talajvíz megemelkedése adja. A mélybe szivárgó vizek a talajvizet elérik, annak szintjét megemelik. A megemelkedő talajvízből az oldható sók kapilláris úton emelkednek fel és növelik meg az egész szelvény sótartalmát. Ez jellemző a vizsgált talajok zömére. A vizsgált időszakban jelentősen megemelkedett a talajvíz szintje, melynek adatait a 2. táblázat mutatja be. Egyes szelvényeknél (12., 4., 5. sz.) a lehullott csapadék és a mért talajvízállás mellett nem követ, kezett be a sótartalomban lényeges változásA kilúgzódás és sófelhalmozódás mint egymással ellentétes irányú folyamatok csaknem egyensúlyi helyzete állt elő. Természetesen ennek az egyensúlyi helyzetnek kialakulásában a párolgási viszonyok is közrejátszanak. A bemutatott példák azt bizonyítják, hogy a csapadék és talajvízszint változások viszonylag rövid idő alatt is a talaj sóforgalmának alakításán keresztül jelentős környezeti hatásokat idézhetnek elő. Az ilyen hatásoknak hosszabb idő alatt maradandó következményei lehetnek a talaj tulajdonságaira. A vázolt folyamatokat a felületi vizek időben történő levezetésével tudjuk kedvező irányban befolyásolni.
