Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

6. szám - Dr. Fekete József: Öntözött réti csernozjom talajok sóforgalmának vizsgálata

270 Hidrológiai Közlöny 1978. 5. sz. Öntözött réti csernozjom talajok sóforgalmának vizsgálata Dr. FEKETE JÓZSEF* Az öntözés jelentős hatást gyakorol a talajra, annak tulajdonságait kedvező, vagy kedvezőtlen irányban változtatja meg. A káros hatások megelőzése érdekében ismerni kell az öntözött talajokban lejátszódó folyamatok irányát és a változások mértékét. Öntözött viszonyok között megváltozik a talaj vízforgalma, amely maga után vonja a fizikai-, kémiai-, biológiai tulajdonságok, s végső soron a termékenység megváltozását. A vízforgalomnak talajra gyakorolt hatása szempontjából 3 fő Vízgazdálkodási típust különböztetünk meg (Viszockij, 1962): Átmosásos típus, amelynél a talajra jutó víz egy része a talajvízbe jut, a talajszelvényben a lefelé irányuló vízmozgás és kilúgzódási folyamatok uralkodnak (pl. erdő talajok). Át nem mosott típus esetében a lefelé szivárgó víz nem éri el a talajvizet, hanem az átnedvesedett rétegben mozog, egyensúlyi állapot áll elő (pl. csernozjom talajok). Párologtató típus, amelyre a felszínre jutó víz és a talajvíz párolgása következtében a felfelé irányuló vízmozgás és a felhalmozódási folyamatok jellemzőek (pl. szikes talajok). Öntözés hatására megváltozik a talajok nedvességforgalma, megnő a lefelé szivárgó víz mennyisége, esetenként megemelkedik a talajvíz. A burkolatlan földcsatornák és tározók szivárgási veszteségei, nagyarányú árasztásos öntözések, túlöntözések, el nem vezetett felületi vizek a vízgazdálkodási típus átalakulását eredményezhetik, amikor másodlagos rétiesedés, mocsarasodás, esetleg láposodás lép fel. A kedvezőtlen kémiai összetételű talajvíz megemelkedése következtében gyakran áll elő másodlagos sófelhalmozódás, szikesedés, mely hazánkban is jelentős területeket érint [Szabolcs (1961), Szabolcs—Darab—Várallyay (1968), Darab —Ferenc (1971), Fekete (1974)]. A másodlagos szikesedés törvényszerűségeinek vizsgálatánál, az öntözési létesítmények tervezésénél rendkívüli jelentősége van a sótartalom változásainak. A sótartalom változásainak jellemzésére több mutatót szoktak alkalmazni. A sóforgalmi hányados a vizsgált időszak végén mért sótartalmat viszonyítja a megfigyelési időszak kezdeti sótartalmához. Ha értéke 1-nél kisebb, akkor kilúgzódás, ha pedig 1-nél nagyobb' sófelhalmozódás következett be. A sómérlegek az oldható sótartalom változásának mennyiségi értékeit fejezik ki. Két időpont sótartalmának különbségeként számolt sómérlegek pontos képet adnak a felhalmozódás, vagy kilúgzódás mértékéről. Segítségükkel megállapítható, hogy milyen sóforgalmi tényezők idézték elő a sótartalom növelését, vagy csökkenését. Ezért jelentőségük rendkívül nagy, mert lehetőséget adnak olyan mesterséges beavatkozás megválasztására, amelylyel a sóforgalom alakulásának kedvező irányt ad* Agrártudományi Egyetem, Talajtani Tanszék, Gödöllő. 1. ábra. Hajdúszoboszlói Állami Gazdaság öntöző telepe 2—7. ábra. Sómérlegek Fig. 1. Irrigated fields of the Hajdúszoboszló State farm Figs. 2—7. Salt balances hatunk. Hazai viszonyok között a szikesedési folyamatok tanulmányozásánál sómérlegeket alkalmazott Darab (1961), Szabolcs (1967), Várallyay (1967), Fekete (1968). A vizsgált talajok Vizsgálatainkat a Hajdúszoboszlói Állami Gazdaság Keleti Főcsatorna melletti réti csernozjom és különböző mértékben szikesedett talajokon végeztük. A vizsgált terület talajai igen változatosak, a domborzati viszonyokkal mutatnak összefüggést. A magasabb részeken réti csernozjom, az alacsonyabban fekvő területeken mélyben sós és mélyben szolonyeces réti csernozjom talajok, a legmélyebb részeken pedig szolonyec és szoloncsákos szolonyec talajok fordulnak elő. A talajok alapkőzete infúziós lösz. A vizsgált szelvények elhelyezkedését az 1. ábra szemlélteti. A 12. és 133. sz. szelvények réti csernozjomok, a 101 sz. és 137. sz. mélyben szolonyeces réti csernozjomok, a 104. sz. szelvény pedig szoloncsákos réti szolonyec talaj. Egy enyhe lejtő irányában találhatók az 1., 2., 4., 5. sz. szelvények, melyek szintén mélyben szolonyeces réti csernozjom talajok, a 3. és 6. sz. szelvények pedig szoloncsákos réti szolonyec talajok. A talajok részletes vizsgálati adatait, nedvességforgalmát, kémiai tulajdonságait korábban már közöltük [(Fekete, (1968)].