Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)
6. szám - Dr. Kovács György: Javaslatok liziméterek egységes típusainak kialakításához
258 Hidrológiai Közlöny 1978. 6. sz. Dr. Kovács Gy.: Javaslatok liziméterek 52 az 5 típusnak az a változata, amikor a talajvíz szintjét szabályozzuk vagy állandó szinten tartva azt, vagy előre meghatározott évszakos program szerint (és mérjük a kívánt szinttartást biztosító vízelvonást, illetőleg adagolást); 6 az elvont vagy adagolt víz mennyiségének és a talajnedvességnek rendszeres mérése; 61 a 6 típusnak az a változata, amikor a talajvíz szabályozása meghatározott vízmennyiség elvonásával vagy adagolásával történik az 51 típushoz hasonlóan; 62 a 6 típusnak az a változata amikor a talajvíz szintjét szabályozzuk úgy, mint az 52 típus esetében. A táblázatban használt legtöbb jelölést feltüntettük és értelmeztük az 1. ábrán. Néhány kiegészítő jelölés értelmezését az alábbiakban adjuk meg: D a liziméter vízszintes felületéhez viszonyított vízmennyiség mm-ben kifejezve, amelyet a berendezésből szabadon kifolyni engedünk, onnan szabályozás érdekében elvonunk vagy oda adagolunk a vizsgált időszakban (értéke negatív ha vízelvonást jellemez, táplálás esetében pedig pozitív); A a liziméter vízszintes felülete m 2-ben; y a víz fajsúlya kp/dm 3-ben; M a talajvíz nélküli liziméterekben vizsgált talajhasáb magassága mm-ben; Pl a növények súlynövekedése a vizsgált időszakban egyenértékű vízoszlop mm-ben mért magasságaként kifejezve; G(t) a liziméternek a vizsgált t időpontjában mért súlya; V(t) a telítetlen zóna szabad tározókapacitása a vizsgálat t időpontjában amelyet úgy határozhatunk meg, hogy teljesen telítjük a talajhasábot és mérjük az ehhez szükséges vízmennyiséget. A táblázat utolsó oszlopában (Megjegyzések) feltüntetett számok jelentése a következő: 1. csapadékhullás idején; 2. száraz (csapadék nélküli) időszakban; 3. ellenőrzés; 4. ha nem mérjük a növények súlyának változását a két-két mérés közötti időszaknak rövidnek kell lennie, hogy a Pl érték elhanyagolható legyen. 4. Következtetések Értékelve a vízmérleg összetevőinek azokat az eltérő csoportjait, amelyek a különböző lizimétertípusokkal közvetlenül és összevontan mérhetők, a liziméterek szabványosítása javasolható formáinak kifejlesztésével kapcsolatosan a következő megállapítások tehetők: — A lizimétereket mindig ki kell egészíteni olyan műszerekkel vagy felszerelésekkel, amelyek lehetővé teszik a talajnedvesség függőleges eloszlásának rendszeres mérését a vizsgált talajhasábban. — Meg kell oldani a nedvességtartalom (vagy a tenzió) szabályozásait a talajhasáb alsó síkján ha az állandó talaj víz teret nem modelezzük a liziméterben. — A növényzettel fedett liziméterek vízháztartását jellemző adatokat mindig ki kell egészíteni olyan információkkal, amelyek a művelés módról, valamint a növények fajtájáról és állapotáról kellően tájékoztatnak. — Feltételezve, hogy az adatgyűjtés által szolgált cél elérhető talajvíz nélküli liziméterekkel, a súlyliziméterek alkalmazása javasolható (csupasz liziméter esetében LA 4, ha a növényzet hatását is vizsgálni kívánjuk LC 4). Hálózatban, ha több lizimétert építünk a hálózat egyes pontjain LA e vagy LC 6 típust is alkalmazhatunk, figyelembe véve az ennek olcsóbb kivitelezésével járó előnyt. — Ha a talajvíz modellezése szükséges, a súlyliziméter használata csaknem teljesen kizárt, mert a súlymérés pontossága a teljes súllyal arányos és így a megkívánt érzékenység biztosítását a magas talajoszlop nagy súlya akadályozza. Az LB 6 vagy LD 6 típus ezért a megfelelő berendezés, amely csaknem ugyanannyi információt ad mint a súlyliziméter, csak az intercepció értékéről nem tájékoztat. — Folyamatosan változtatható víztükrű liziméter műszaki megoldása nehéz és költséges. Az tanácsolható tehát, hogy a lizimétert vagy állandó vízmennyiség adagolásával illetőleg elvezetésével üzemeltessük (LB 6 1 és LD e l típusok) vagy állandó talajvízszintet tartsunk a berendezésben (LB 6 2 és LD 6 2 típusok). Ilyen esetben a talajnedvesség zónájának teljes jellemzése liziméter-csoport kialakítását igényli, amelynek minden tagját másmás vízmennyiséggel csapoljuk vagy tápláljuk (ha LB 6 1 vagy LD 6 1 típusú lizimétereket alkalmaztunk) illetőleg a talajvízszintet minden liziméterben más mélységben állandósítjuk (abban az esetben ha a telep berendezései LB 6 2 vagy LD 6 2 típusúak). * * * Az ismertetés összefoglalójaként rövid áttekintést adunk a Magyarországon működő liziméterek számáról. Minthogy sokféle szervezet keretében működnek ilyen berendezések, lehet, hogy a gyűjtött adatok nem adnak teljes információt, nagyságrendileg azonban nem tévesek. A rendszeresen észlelt hálózat 12 állomásból áll. A hálózat célja az, hogy tájékoztatást adjon a különböző növényfajták vízfelhasználásáról. Egyegy állomáson átlagban 10 liziméter található, amelyek csak a felületüket borító növények fajtájában különböznek egymástól, illetőleg mérések ismételését szolgálják ha a növénytakaró is azonos. A hálózaton kívül 8 olyan kutatóállomás van hazánkban, ahol liziméteres megfigyelést is alkalmaznak hidrológiai folyamatok vizsgálatára. A hidrológiai elemzések közvetlen célja legtöbbször eltérő (a talajvíz táplálásának, a mélység ée a táplálás közötti kapcsolatnak a jellemzése, vízinövények vízfogyasztásának meghatározása,
