Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

6. szám - Dr. Kovács György: Javaslatok liziméterek egységes típusainak kialakításához

251 Hidrológiai Közlöny 1978. 5. sz. Javaslatok liziméterek egységes típusainak kialakításához Dr. KOVÁCS GYÖBGY» a műszaki tudományok doktora 1. Bevezetés A talajnedvesség zónájában kialakuló hidrológiai folyamatok központi helyzetet foglalnak el a nagy földi vízkörzésen belül. Gyakorlatilag ezek irányítják a hidrológiai ciklus szárazföldi ágát azáltal, hogy megszabják a felszíni lefolyás, a talajvizet tápláló beszivárgás és az evapotranspiráció egymáshoz viszonyított arányát. Az említett folyamatok fontossága indokolja, hogy a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség Nemzetközi Talajvíz Bizottsága kezdeményezte a „Telítetlen Zóna Hidrológiai Vizsgálata" HIUZ/IAHS Project című tanulmány kidolgozását. A Project titkársági teendőinek ellátására, a nemzetközi kutatási eredmények összegyűjtésére és összehangolásra a Szövetség a VITUKI-t kérte fel. A project egyik célja a talajnedvesség zónájában kialakuló hidrológiai egyensúlyt kormányzó folyamatok értelmezésének és mérési módszereinek egységesítése. A kérdéses folyamatok négy csoportba foglalhatók össze: — beszivárgás a felszínen át és a telítetlen zónán keresztül; —- a közvetlen párolgásból és a növények transpirációjából összetevődő evapotranspiráció; — a zónában kialakuló víztározás és a talajnedvesség újra eloszlása, ha külső hatások a dinamikai egyensúlyt megzavarták; — vízcsere a talajnedvesség és a talajvíz között. A liziméterek a legfontosabb mérőberendezések, amelyekkel az említett folyamatok tanulmányozásához szükséges adatok meghatározhatók. Megállapított tény azonban, hogy méretük, szerkezetük és működési rendjük is alapvetően befolyásolja nem csak a mért adatok számértékét, hanem azok jellegét is. Javaslatokat dolgoztunk ki ezért a projectban résztvevő számos szakember véleményének alapján a liziméterek fő típusainak egységesítésére. Arra törekedtünk, hogy kapcsolatot találjunk a különböző liziméter fajtákkal mért adatok között és így biztosítsuk a megfigyelések összehasonlíthatóságát. A HIUZ/IAHS Project egyik eredményeként részletes jelentést állítottunk öszsze a liziméterek alkalmazásáról a telítetlen zóna hidrológiai vizsgálatában, és ezt a IAHS 1975-ben rendezett tokiói szimpozionján mutattuk be (Symposium on The Hydrological Characterization of River Basins). A nemzetközi kutatási munka magyarországi ismertetése érdekében rövid magyar nyelvű összefoglalást készítettünk az említett jelentésből. Úgy véljük ennek közzétételét indokolja a liziméterekkel vizsgált folyamatok különösen nagy jelentősége a nagykiterjedésű és kis esésű síkságok hidrológiai * Országos Vízügyi Hivatal, Budapest viszonyainak alakulásában. így az Alföld lefolyási adottságait, talajvizének alakulását, az öntözés várható hatásait, közvetve tehát mezőgazdasági termelését is csak liziméterekkel gyűjtött adatok alapján tanulmányozhatjuk. Ez a felismerés már korábban megszületett és helyes kezdeményezés történt liziméterhálózatunk kialakítására. A berendezések egységesítéséhez, a gyűjtött adatok értékeléséhez jó segítséget nyújthat ez a nemzetközi tanulmány, amelynek kialakításában magyar szakemberek is jelentős részt vállaltak. 2. A liziméterek adatait befolyásoló folyamatok elemzése A liziméterek a környezetüktől különválasztott talajhasábok. Azon elméleti modell fizikai realizációjának tekinthetjük, amely a telítetlen zóna teljes rendszerének alrendszereit és az azon belül kialakuló folyamatokat szemlélteti (1. ábra). Az ábrán feltüntetett nyilak azokat az inputokat és outpotokat szemléltetik, amelyek a különválasztott hasáb és környezete, illetőleg az alrendszerek közötti és az elkülönítés következtében megszűnt folyamatosságot helyettesítik. Az alrendszerek belső működését külön szimbólumokkal jelöltük az ábrán. A .liziméterek célja a vízháztartás különböző összetevőinek vagy ezek mehatározott csoportjának mérése. Ennek a feladatnak a teljesítése érdekében a berendezést (amely lényegében egy talajhasábból és az ezt magába foglaló vízzáró tartályból tevődik össze) a különböző folyamatok megfigyelésére és szabályozására szolgáló műszerekkel kell felszerelni. A liziméterek nem csak méreteikben (mélység, felszíni terület) különbözhetnek egymástól, hanem szerkezetük és működésük is lényegesen eltérő lehet. A befolyásoló tényezőknek ez az utóbbi csoportja a következő szempontok figyelembevételét igényli: — a felszín típusa (csupasz, vagy növényzettel borított); — a művelt zóna jellege (mélység, szerkezet, gyökér-rendszer); — a talaj fajtája (homogén vagy rétegezett; kohéziós vagy szemcsés); — a talajnedvesség szabályozási módja (a víztükör helyzete; meghatározott tenzió fenntartása a talajhasáb alsó síkján); — a víz táplálásának, illetőleg elvezetésének módja (természetes vagy mesterséges; a második esetben a felszínen át vagy a talajvíztéren keresztül); — a vízmérleg elemeinek mérési módja; stb. Nem állítható, hogy egyik vagy másik szerkezet, illetőleg működési mód előnyösebb a többinél, mert a különböző lehetséges megoldások a mérendő