Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

5. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

240 Hidrológiai Közlöny 1978. 5. sz. Hozzászólások Hembach K. cikkéhez forgalmasabb útvonaltól távoleső, külső terület a levegő filteren történő szűrése nélkül is biztosíthatja. A közegészségügyi kívánalmak megfogalmazása csak a rendelkezésünkre álló szerény ismereteket tükrözi. A felsoroltakon kívül természetesen egyéb tényezők is szerepet játszhatnak a kedvezőtlen hálózati vízminőség kialakulásában. Véleményem szerint a közegészségügyi kívánalmak pontos meghatározásához a kutatás és adatgyűjtés nélkülözhetetlen. A vízminőség és környezeti tényezők, valamint a másodlagos szennyeződések kialakulása közötti összefüggések feltárását célzó kutatásokhoz alapadatként szükség lenne például a jelenleg levegőztetett ivóvizek vízműkútjainak tárolómedencéinek, hálózatának hőmérsékleti, kémiai, illetve bakteriológiai, a szellőztetéshez használt levegő átlagos bakteriális szennyezettségének adataira. A megelőzés és védelem csak ezen adatokra alapozott kutatás és modell kísérletek során alakítható ki. Összefoglalás A levegőztetés során bejutó baktériumok utószaporodását az ivóvízben technológiai megoldásokkal (pl. levegő szűrés) kell megelőzni. A baktériumok utószaporodását és így a védelem mértékét számos tényező befolyásolja. Ezen tényezők összefüggéseit adatgyűjtéssel és kutatással kell feltárni. Számolni kell ugyanakkor azzal is, hogy a nagy szervesanyag tartalmú, meleg mélységi vizek másodlagos szennyeződésének nemcsak a levegőztetés lehet az egyedüli forrása. ( Folytatás a 228. oldalról) A Hidraulikai és Műszaki Hidrológiai Szakosztályának az Árvízvédelmi- és Belvízvédelmi Szakosztálylyal közösen 1978. február 9-én megtartott előadó ülésén dr. Vágás István a Tisza árvizeiről adott elő. Az előadás rámutatott, hogy a Tisza negyvizei az 1876—1975. évszázadban statisztikai egyöntetűséget igazoltak. Meghatározható volt a téli-tavaszi, a későtavaszi-nyári, valamint az őszi árhullámok gyakorisága. Ezt követően az előadó a száz éves időszak 35 legnagyobb tiszati árhullámok levonulását mutatta be a grafikus menetrendhez hasonló tetőzési vonalak elemzésével. Megállapította, hogy a Tiszán az a kivételes, ha ezek a tetőzesi vonalak szabályosak, azaz, ha az árhullám tetőzése az időben folyamatosan vonul lefelé. Gyakoribb az, hogy az árhullám két, vagy több ágból indul, az egyesült árhullám az Alsó-Tiszán ismét kettészakad, sőt az sem ritka, ha a Maros hatása miatt az alsó vízmércéken hamarabb bekövetkezik a tetőzés, mint a felsőkön. Felkért hozzászólóként dr. V. Nagy Imre, további hozzászólóként dr. Szalay Miklós és Lukács László egészítette ki az elhangzottakat. A Közgazdasági Szakosztály 1978. február 13-i előadó ül.ísén Tóth György: „A vízgazdálkodás a népgazdasági statisztikai rendszerében" c. előadása hangzott el. A Szegedi Területi Szervezet 1978. február 14-i előadó ülésén dr. Kováts Gábor és Nagy Ferenc a számítógépes termelésprogramozás Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóságnál történt bevezetésének tapasztalatairól adott elő. Az előadók rámutattak, hogy a munkák nagy szervezettséget kívánnak meg ahhoz, hogy a számítógépes programozás meghozza a kívánt eredményeket. A Keletmagyarországi Vízügyi Építő Vállalatnál nyert további tapasztalatokról számolt be hozzászólásában Karvaly Elemér (Debrecen) is. A Bajai Területi Szervezet 1978. február 15-i előadó ülésén Major Pál a felszín alatti vizek vízháztartásának meghatározásáról tartott előadást. Az Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Szakosztály a Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztállyal közösen 1978. február 16-án tartott előadó ülésén Ambrus Lajos: „A drénezés elméleti és gyakorlati kérdései a franciaországi tanulmányutak tapasztalatai alapján'' c. előadásá hangzott el. Az előadó beszámolt az Antony-i Központi Kutatóintézetben végzett, a talajcsövezés tervezési módszereinek kidolgozására, a műanyagcsövek és szűrők vizsgálatára és a szivárgási tényező meghatározására vonatkozó kutatásokról, továbbá az Arrou-i kísérleti telepen végzett megfigyelésekről. Felkért hozzászólóként dr. Kocsondy József (Keszthely) szólt a hallottakhoz. A Vízgazdálkodási Szakosztály 1978. február 15-én tartott előadó ülésén dr. Szesztay Károly a vízigény és a vízminőségszabályozás alakulásáról és távlatairól adott elő. Az előadó egyes történelmi adatok ismertetése után szólott a szolgáltatási, készletgazdálkodási és igény-szabályozási tevékenységről, valamint a vízigény szabályozás cél- és eszközrendszeréről. A Balneotechnikai Szakosztály a Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztállyal közösen 1978. február 16-án előadó ülést rendezett, amelyen Ákoshegyi György az úszó- és versenymedencék tervezési kérdéseiről adott elő. Az előadás — különös tekintettel a vízforgatásos medencék peremkialakítására — a különböző konstrukciós megoldások eltéréséből származó hátrányok kiküszöbölését célozta. Egységes tervezési szemléletet és az uszodaépítések tipizálását javasolta. Ugyanezen az ülésen került sorra Pálhidy Attila: „Hazai gyártású vízforgató berendezéssel működő fürdő-létesítmények tapasztalatai" c. előadása is, amely a hazai és külföldi vízforgató berendezések műszaki-gazdasági összehasonlítása után szólott a hazai tervezés és kivitelezés kérdéseiről, s beszámolt néhány ilyen, már működő berendezés közegészségügyi és vízminőségi tapasztalatairól. Felkért hozzászóló volt: Rajna Vilmos (Dunaújváros). A Magyar Hidrológiai Társaság Vízellátási Szakosztálya és a Gépipari Tudományos Egyesület Áramlástechnikai Gépek Szakosztálya 1978. február 17-én közösen rendezte előadó ülését, amelyen dr. Fáy Csaba a vízellátásban alkalmazott szivattyúk fejlesztési kérdéseiről adott elő. V. I.