Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)
5. szám - Dr. Molnár B.–Kuti L.: A kiskunsági Nemzeti Park III. sz. területén található Kisréti-, Zabszék- és Kelemenszék tavak keletkezése és limnogeológiai története
Dr. Molnár B.— Kú ti L.: A kiskunsági Nemzeti Park Hidrológiai Közlöny 1978. 5. sz. 219 3. ábra. Néhány példa a Kiskunsági Nemzeti Park III. sz. területén jeltárt földtani képződmények, laboratóriumi szemcseösszetételi elemzési eredményeiből A: Áthalmozott lösz szemcseösszetételi görbéi, 1. 14 sz. f. 0,5—1,0 m, 2. 1,0—1,5 m, 3. 17 sz. f. 1,1—1,5 m, 4. 22 sz. f. 0,9—2,2 m, 5. sz. f. 0,0—1,0 m, 6. 31. sz. f. 0,»—0,5 m B: /. 14 sz. f. 0,0—0,5 ro, 2. 0,5—1,0 m, 3. 1,0—1,5 m, 4. 1,5—2,1 m, S. 2,1—4,0 m, 6. 4,0—6,0 m C: 1. 16 sz. f. 0,5—1,0 m, 2. 1,0—1,5 m, 3. 1,9—3,0 m, 4. 3,0—4,0 ni, .5. 4,0—6,0 m D: 1. 27 BZ. f. 0,0—1,0 m, 2. 1,0—2,0 m, 3. 2,0—3,0 m, 4. 3,0—4,0 m, 5. 4,0—5,0 m, 6.0 6,-7,0 m Puc. 3. HecKOAbKO npuMepoe U3 Aa6opamopHbix~ uccAedoeamiü o6pa3tfoe ipynma c meppumopuu HatiuonaAbnoeo napna KuuiKyHwae. ( Kpuebie zpaHyA0Mempu>iecK0Z0 cocmaea nopod) A: rpaHyjTOMeTpHwecKoe Kpnnbien epeiwemeHBbix neccoH. 1. CKBawcHHa K) 14 0,5—1,0 M. 2. 1,0—1,5 M. 3. CKBawHHa K> 17 1,1—1,5 M. 4. CKBÍ0220,9—2,2 M. 5. 0,0—1,0 M. 6. CKB. /O 31 0,3—0,5 M. B: 1. CKB. ÍO 14 0,0—0,5 M. 2. 0,5—1,0 M. 3. 1,0—1,5 M. 4. 1,5—2,1 m. 5. 2,1—4,0 M6. 4,0—6,0 M. C: 1. CKB. K) 16. 0,5—1,0 M. 2. 1,0—1,5 M. 3. 1,9—3,0 M. 4. 3,0—4,0 M. 5. 4,0—6,0 M. Ű: 1. CKB. HD 27. 0,0—1,0 M. 2. 1,0—2,0 M3. 2,0—3,0 H. 4. 3,0—4,0 M. 5. 4,0—5,0 M. 6. 6,0—7,0 M Abb. 3. Einige Beispiele der Laboratoriumsanalyse der Kornzusammenstzungen der auf dem Gebiet Nr. III. des Kiskunsági Nationalparks auf geschlossenen geologischen Formationen A: Kornzusammensetzungs des umgehäuften Löss, 1. Bohrung Nr. 14 in 0,5—1,0 m, 2. in 1,0—1,5 m, 3. Bohrung Nr. 17 in 1,1—1,5 m, 4. Bohrung Nr. 22 in 0,9—2,2 m, 5. in 0,0—1,0 m, 6. Bohrung Nr. 31. in 0,3—0,5 m Tiefe B: 1. Bohrung Nr. 14 in 0,0—0,5 m, 2. 0,5—1,0 m, 3. 1,0—1,5 m, 4. 1,5—2,1 m, .5. 2,1—4,0 m, 6. 4,0— 6,0[m. Tiefe C: 1. Bohrung Nr. IB. 0,5—1,0 m, 2. 1,0—1,5 m, 3. 1,9—3,0 m, 4. 3,0— 4,0 m, S. 4,0—6,0 m Tiefe D: 1. Bohrung Nr. 27. 0,0—1,0 m, 2. 1,0—2,0 m, 3. 2,0—3,0 m, 4. 3,0— 4,0 m, 5. 4,0—5,0 m, 6. 6,0—7,0 m Tiefe Egy-egy szelvény, illetve fúrás üledékének szem- tükröz vissza. Ilyen ülepítő közeg a folyók árterén cseösszetételbeli változását a laboratóriumi szem- megjelenő víz, valamint a tavak vize, az üledék tecseösszetételi elemzések is jól mutatják. Grafikus hát itt is hasonló közegben rakódott le. ábrázolás után egy-egy fúrás esetében lehetőség A 4. ábra a vízzáró rétegek vastagságát mutatja. szerint nyilakkal jeleztük a változás, illetve az üle- A térkép a következő elvek alapján készült. Minden dék durvulásának az irányát. Ez az irány egyben fúrásban a finom homoknáffinomabb szemcseösszeaz üledéket lerakó energia változását, jelen eset- tételű üledék vastagságot összegeztük, majd a kaben a csökkenését, illetve a csökkenés mértékét is pott értéket a térképre vittük. Azokon a helyeken, mutatja. mint pl. az I.—II. sz. szelvény Ny-i részén is, ahol A 14., 16., 22., 27., 29. sz. fúrásoknál a kezdeti na- a finomabb szemcseösszetételű üledék között végyobb energia, vagyis a legdurvább üledék lerakó- kony, finom homokréteg települ, a finom homokot a dása után azonban, a legkisebb értékű energiát el- vízzáró rétegekhez számítottuk. Ez a finom homok érve újra növekszik az energia és ez a megnöveke- ui. igen rosszul osztályozott, durva kőzetliszt tardett energia megint durvább üledéket rak le, sőt talma igen jelentős, így a jól osztályozott finom hoa 14., 29. sz. fúrásnál kétszer ismétlődik ez meg (3. moknál lényegesen rosszabb a vízáteresztőképesábra B, C, D,). sége. Ahol azonban a finom homok a finomabb A homoküledékhez viszonyítva a finomabb szemcseösszetételű üledék alatt jelenik meg, mint szemcseösszetételű üledék térben gyorsan váltó- pl. a VI. sz. szelvény 25. vagy 26. sz. fúrásában zik. A rétegek gyorsan kiékelődnek, így egymás ott nem számítottuk be a vízzáró rétegek közé. Ez mellett és felett változatos az üledék kifejlődése. a finom homok ugyanis közvetlenül vízáteresztő A gyorsan változó szemcseösszetétel és a lencsés homokrétegekkel érintkezik, így a vizet a vele kifejlődés, kis energiájú, lassú üledékképződést érintkező rétegeknek könnyebben átadja.
