Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

4. szám - Dr. Andrik Péter: Higiénés vizsgálatok hazánk legnagyobb ivóvízhasznosítású tározóján, a lázbérci tavon. IV. A tározó algáinak vizsgálata

184 Hidrológiai Közlöny 1978. 4. sz. Dr. Andrik P.: Higiénés vizvizsgálatok 4. táblázat Szaprobiológiai indikátor alga taxonok rendszertani és szaprob besorolása Tabelle 4. Systematische und saprobe Einreihung der saprobiologischen Indikator-Algen Szaprobiológiai indikátor taxonok száma Rendszertani csoport oligo oligobétamezo bétamezo bétaalfamezo alfamezo alfamezopoli poli összesen szaprob szervezetek Schizophyta 3 1 3 2 — — 1 10 1 2 1 1 5 1 1 1 Chromophyta 11 11 25 8 4 1 — 60 Euglenophyta — 2 3 3 — — — 8 1 9 17 12 1 1 41 1 17 12 1 1 41 összesen 16 25 49 26 5 2 1 124 5. táblázat Pantle-Buck számok a lázbérci tározóban Mintavételi hely Vizsgálati év Szaprobiológiai vizsgálatra l'antle—Buek-szám Mintavételi hely Vizsgálati év feldolgozott minták száma min átlag max 16a Felszín 1970 4 1,70 1,93 2,31 16a Felszín 1971 1 2,40 16a Felszín 1972 8 1,43 1,67 2,02 16a Felszín 1973 3 1,61 1,78 1,88 16a Felszín 1974 4 2,00 2,15 2,29 16a Felszín 1975 3 1,68 1,71 1,81 16a Felszín 1970—75 23 1,43 1,84 2,40 16a Mélységi 1970—75 27 1,45 1,94 2,57 16b Felszín 1970—75 11 1,60 2,00 2,21 16/c Felszín 1970—75 8 1,50 1,85 2,29 16d Felszín 1970—75 4 1,53 1,86 2,24 16b, 16c, 16d Mélységi minták 1970—75 15 1,36 1,59 1,83 Tározó összesen 1970—75 88 1,36 1,84 2,57 teren volt, a fenéken (kénhidrogén!) a szám alacsony volt. A fitoplankton kovaalgákból állt (Id. a továbbiakra vonatkozóan a 3. ábrát is). 1972. augusztus 2-án a kénhidrogén már 5 méter után észlelhető volt, s az alzat felé haladva menynyisége nőtt. Hasonló volt az ammónium és a mangán viselkedése is. Az algaszám a felszín felől egyenletesen csökkent, 12 méterig. Itteni minimuma és a kénhidrogén maximuma egybeesett. A planktont Chlorophyta és Cyanophyta szervezetek alkották. 1972. augusztus 15-én, alig két hét múlva nagy változás állt be a plankton mélységbeli elterjedésében. Kénhidrogént már a felszín alatt 1 méter mélységben kimutattunk, mennyisége azonban csökkent. Oldott oxigén 4 méterig volt mérhető, innen helyét a CO, foglalta el a vízben. A planktonalgák az oxigéndús epilimnionban tömörültek, 6—7 méter között váltóréteg alakult ki (ezt azonban a hőmérsékletesés nem bizonyította). A hypolimnionban az algaszám elosztása egyenletes volt. A planktont Chlorophytonok, Cyanophytonok és Chrysophyceae szervezetek képviselték. 1974. augusztus 1-én (8. ábra) a plankton vertikális eloszlása az 1972. augusztus 15-i mintáéhoz hasonlított, de összetétele alapjában változott. Kékalgák (Merismopedia spp) domináltak igen magas egyedszámban. A 3—4 méter közötti váltóréteget a hőmérsékletesés jól jelezte, itt csökkent az oxigén mennyisége és az algaszám, s növekedett a szabad C0

2 és a mangán. Kénhidrogén 10 méter