Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

4. szám - Dr. Andrik Péter: Higiénés vizsgálatok hazánk legnagyobb ivóvízhasznosítású tározóján, a lázbérci tavon. IV. A tározó algáinak vizsgálata

Dr. Andrik P.: Higiénés vízvizsgálatok hogy az év egyre nagyobb részében kell számolnunk kékalgák tömeges előfordulásával a tóban. Egyéb algacsoportok megjelenésében évszakos periodicitás nem észlelhető. c) Utalva az algaszám fluktuációjára, összegezhetjük, hogy a tavaszi nagy algaszaporodást a ßacillariophyta csoport idézi elő. A május— június hónapokban észlelt állomány gyérülés a ßacillariophyta—Chlorophyta átmenetre esik. A június—júliusi népességgyarapodást Chlorophyta szervezetek okozzák, nyár közepétől egyre nő a kékalgák egyedszáma. Az ősz végi algaszám csökkenés a planktonstruktúra megváltozásával jár, eltűnnek a kékalgák, s megjelennek ismét a kovamoszatok. A 4. és 5. ábrákon a lázbérci tározóban leggyakrabban és tömegesen előforduló algákat számszerűen is bemutatjuk. A Cyclotella comta Kütz. 1970—75 között minden évben jelentkezett (1971. év hiányzik). 1970ben májusban és októberben, 1972-ben augusztusban, 1973-ban júniusban és szeptemberben, 1974ben márciusban, 1975-ben ismét márciusban ért el csúcsértéket. Gyakorisága és egyedszáma 1974—75. években emelkedett. Az Asterionella formosa Has. 1972 április és szeptember hónapokban magas számban élt a vízben, majd 1975-ig „eltűnt" a tározóból. 1975. február és április hónapokban ismét jelentős planktontaggá vált. Microcystis aeruginosa Kg. speciest 1970—74. években a tározó vizében nem találtunk. 1975 júliusában robbanásszerűen, milliós literenkénti egyedszámmal jelent meg. Az 5. ábrán mutatott 5 Chlorophyta faj (Tetraedron minimum Hansg., Scenedesmus ecornis (Ralfs) Chod. et var. disciformis Chod., Oocystis borgei Snow, et lacustris Chod.) minden vizsgált évben együtt jelent meg és változott a planktonban. Közülük az Oocystis spp érték el a legmagasabb egyedszámot. Előfordulásukra jellemző a kétcsúcsú maximum görbe, melynek egyik csúcsa júliusaugusztusra, a másik októberre esik. Január— április között nem élnek a vízben. E zöldalga taxonok planktonösszetételt meghatározó előfordulása a további években is várható. A 6. ábrán a tó különböző vizsgálati területein meghatározott fitoplankton együttest hasonlítjuk össze néhány mintavételi időpontban. 1970. április 29-én a 16/a, 16/b és 16/c pontok fitoplankton ja hasonló volt, de a Bán-patakhoz közeli 16/b ponton kimutathatók voltak Euglenophyta szervezetek, mint a Bán-patakban is. 1972. szeptember 11-én a tározó egész területén hasonló volt a plankton összetétele. 1973. március 11-én meglepőek voltak a mintavételi helyek közötti algaszámbeli differenciák. Az algaszám a tározó négy pontján 51 000—14 000 000 között változott. A kovaalgák előfordulása miatt, a 16/b pont a Bán-patak, a 16/d pont a Csernely-patak planktonjához hasonlított. 1973. június 28-án a növényi szervezetek eloszlása az egész tóban hasonló volt. 1974. július 22-én az upponyi ágban és a „deltában" (16/d és 16/c) az algák száma alacsonyabb volt a másik két ponton mértnél. A 16/c helyen kékalgákat nem Hidrológiai Közlöny 1978. 4. sz. 178 6. ábra. A fitoplankton összetétele a tározó különböző pontjain (algaszám 10

3 egyed/liter) Abb. 6. Zusammensetzung des Phytoplanktons in den verschiedenen Punkten des Speichers (Algenzahl 10

3 Individuen/Liter ) találtunk, míg másutt igen. 1974. november 18-án a tározó minden pontján alacsony volt a népesség. Az upponyi ágban élő algák a Csernely-patak vegetációjával egyeztek meg, a patak hatása még a 16/c ponton is észlelhető volt. Hasonlóképpen, a dédestapolcsányi ágból származó minta planktonegyüttese a Bán-patakhoz mutatott közeledést. Mind mennyiségi és mind minőségi szempontból elkülönült más tószakaszoktól a gát előtti víztest fitoplanktonja. Megemlítjük, hogy a mintavétel árvizes időben történt, feltehető, hogy a nagy vízhozam miatt a tározó patakok felőli ágaiban nem szűnt meg a vízmozgás, s nem alakult ki állóvízi plankton. 1975. május 18-án az egész tározót ßacillariophyta népesség jellemezte, de a vezéralakok különböztek a tápvizek alga taxonjaitól. 1975. július 28-án a tó vizsgálati területein a planktonstruktúra hasonló volt, de a patakok felőli oldalon kovaalgák is előfordultak. Összefoglalva, a tározó különböző területein a fitoplankton kvalitatív összetétele általában hasonló, de időszakosan a tó tápvizekhez közeli ágaiban a patakok behatása is érződik. 4. Algafajok A lázbérci tározóból 1970—75. években összesen 234 algafajt határoztunk meg. * * A 2. táblázatban a taxonok rendszertani megoszlását tüntettük fel, egyben jeleztük, hogy a tározó szervezetei közül hány fordult elő a Bán- és a Csernely-patakban. A víztározó és a tápvizek számos közös fajt tartalmaznak, ennek többsége Bacillariophyta. A Csernely-patakban talált 89 kovaalga közül 66, a * * A részletes fajlista a szerzőnél megtekinthető.