Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

1. szám - Bucsi Szabó László: Sós vízzel elárasztott tengerparti víztároló kőzetek geofizikai kutatásának néhány kérdése

Hidrológiai Közlöny 1978. 4. sz. 17 Sósvízzel elárasztott tengerparti víztároló kőzetek geofizikai kutatásának néhány kérdése* BUCSI SZABÓ LÁSZLÓ** 1. A kutatás célja, a terület rövid hidrogeológiai jellemzése A kutatást megelőző időszakban Beirut város ívóvíz ellátását — a belvárosi, közművesített részeken — 20 db kút biztosította túlnyomórészt. E kutakat ütveműködő berendezésekkel fúrták, 200 mm-nél nagyobb átmérővel, 80—300 m mélységig. A felszínközeiben települt 5—30 m vastagságú negyedkori agyagos-törmelékes kőzeteket a helyszínen hegesztett, folyamatosan süllyeszthető béléscsőrakattal zárták ki. A fő vízadó összlet, a felsőkréta kori cenomán mészkőösszlet csövezetlenül maradt. A kutakat párosával mélyítették : a termelő kút mellett mindig volt egy kisebb átmérőjű megfigyelő kút, s ez utóbbiban rendszeres vízszint, sótartalom észleléseket végeztek a termelt vízmennyiség regisztrálásával egyidőben. Ugyanígy, az általunk végzett mélyfúrási geofizikai műveletek idején is a víztermelés zavartalanul folyt a szomszédos termelő kútban. A város az elmúlt évtizedben ugrásszerűen fejlődött, s növekvő vízigényét elsősorban a már meglévő kutak fokozott termeltetésével elégítették ki (325 l/sec 1969-es adatok szerint). A vízadó, víztároló cenomán mészkő összlet a Libanon-hegység közel É—D irányú antiklinálisának nyugati szárnyán helyezkedik el, dőlése közel nyugati irányú, dőlésszöge 7°—8°. A jura időszaki, hatalmas tömegű karsztos mészkőösszlettől — mely a hegység fő tömegét és magját képezi — vízzáró és alig áteresztő apti és albi márgák, meszes homokkövek választják el keleti irányban, illetve lefelé, a nagyobb mélységekben. Északon és délen tektonikus határai vannak, s ugyancsak vízátnemeresztő kőzetek határolják. Nyugati határa nem ismert, csupán azt tudjuk, hogy harmad és negyed kori, változatos felépítésű szárazföldi és kisebb részben tengeri eredetű kőzetek fedik (1. táblázat) és eltekintve Ras Beirut szikláitól, fokozatosan a tenger alá süllyed. A cenomán mészkőnek, mint víztároló kőzetnek, ilyen jellegű elszigeteltsége [3] okozta, hogy az intenzív megcsapolással nem tudott lépést tartani a szomszédos kőzetekből érkező kevés szivárgási utánpótlás és az egyenetlenül eloszló csapadékból (1. ábra) származó beszivárgás sem. A tároló kőzet „vízkészlethiánya" 1964-ben kezdődött és 1969 végére elérte a 12 X 10

6 m

3-t. Ez a hiány a tengerből pótlódott, és 1969—1970 telén a kutak felében a Cl-koncentráció meghaladtsa a megengedett 250 mg

ß határt [8]. Ebben a jelenségben nemcsak az volt a meglepő a terület gazdái számára, hogy a sósvizes elárasztás * A kutatásban munkatársaim voltak: Fábiáncsics László és Papp Jenő geofizikus mérnökök. * * Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat, Miskolc. egyáltalán elérte a tengertől távoli kutakat is, hanem az is, hogy meglepetésszerű gyorsasággal érkezett, s az újonnan, szűz területen üzembe állított kutak is hamar elszennyeződtek. Ez a tény gyors intézkedést sürgetett, így került sor — első lépésként — az OFKFV szakemberei által, a NIKEX szervezésében végzett geofizikai kutatásra 1972—73. években. A tároló kőzetösszletet és tágabb környezetét is átfogó felmérés vált szükségessé, kb. 40 km

2 területen, melynek a közvetlen sósvíz kutató célon kívül szerkezetföldtani feladatai is voltak. 2. A geoelektroinos módszer sikerei és az értelmezés nehézségei A sósvizes elárasztást tanulmányozó geofizikai szakirodalom jórészt az elsődleges porozitású homok és homokkő tárolókat tárgyalja [5, 6, 9]. Az így felelállított földtani-geofizikai modellek egyszerűsítő feltevésekkel élnek, a nyomukban össze[hónap] JELMAGYARÁZAT: 1. UJ\ IMA 3. • 1. ábra. A csapadék havi eloszlása Beirutban, 1945 után mért adatok szerint Fig. 1. Monthly distribution of rainfall at Beirut, according to data observed after 1945 1. Monthly maxima; 2. Monthly means; 3. Monthly minima