Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

4. szám - Oláh János–Tóth László–O. Tóth Erzsébet: Szokatlanul nagy tápanyag terhelés hatása a Balatonra

164 Hidrológiai Közlöny 197S. 4. sz. Oláh J.—Tóth L.—O. Tóth E.: Szokatlanul nagy tápanyag terhelés nyezhetnek a baktériumokkal lebontásukban. Láttuk, hogy a baktériumok is csak a váratlan, szokatlanul nagy szervesanyag-energia bevétellel felfutott biomasszájukkal tudták 1975 folyamán lecsökkenteni a korábbi évek állandó koncentráció szintjét. Összefoglalás 1. A szokatlanul nagy tápanyag bevételt megelőző és követő év mikrobiológiai és foszfor háztartási viszonyait vizsgálva elemeztük a tóba került nagy mennyiségű tápanyag utóhatását. 2. A tápanyag terhelés hatására a membrán szűrőn számolt bakterioplankton mennyisége hirtelen megnőtt, a közvetlen terhelésnek kitett területen márciusban meghaladta a hétmilliót milliliterenként. Az év második felében a bakterioplankton mennyisége az egész tóban szokatlanul nagy volt. A halpusztulást követő évben, 1976-ban a bakterioplankton mennyisége visszaesett a korábbi évek szintjére. A nátriumkazeinátos táptalajon számolt aerób bakterioplankton mennyisége a tápanyag bevételt követően meghaladta a 3xl0

5-t. A szervesanyag bevétel hatására megjelentek a vasszLilfit agaron fekete színű kolóniát képező obligát anaerób baktériumok is. A terhelést követő évben mind az aerób mind az anaerób baktériumok mennyisége visszaállt a korábbi évek szintjére. 3. Az évtizedes és félévszázados bakteriológiai adatok elemzése szemléletesen mutatja a tó fokozódó tápanyag terhelését. A szokatlanul nagy tápanyag terhelés hatására kialakult nagy baktérium szám azonban kiugrik az évtizedes és félévszázados változást mutató adatsorból is. 4. A szervesanyag terhelés eredményeként megnőtt az oldott össz foszforkoncentráció majd, feltehetően a terhelést követően kialakult nagy bakteriális biomassza hatására lecsökkent. Ezzel párhuzamosan növekedett a formált össz foszfor szerves frakciója. 5. A döntően algákban raktározott, forróvízzel kinyerhető polifoszfát frakció klorofill-a-hoz viszonyított mennyisége a Balaton mind a négy medencéjében kicsi, ami egyértelműen mutatja a foszforhiányos állapotot. Ez az állapot az elsőleges termelés különböző szintjén kialakul. Még a tápanyagokkal legjobban terhelt Keszthelyi-medencében is. 6. A szervetlen foszforhiányos rendszerben az algák alkalikus foszfatáz enzim aktivitása biztosítja a foszforutánpótlást az oldott szerves foszfor frakcióból. Az eddig vizsgált vizekkel összehasonlítva a Balaton-vízben feltűnően nagy a foszfatáz aktivitás. A szokatlanul nagy szervesanyag terhelést követő évben a nagy enzim aktivitás összefüggést mutat a kialakult nagy bakteriális biomasszával. IRODALOM [1] Herman T. (1970): Alkaline phosphatases and phosphorus availability in Lake Kinneret. — Limnol. Oceanogr. 15 : 663—674. [2] Haranghy L. (1941): Beitrage zur Bakteriologie des Balaton. — Magy. Biol. Kut. Münk. 13 : 57—73. [3] Herodek S. and Tamás G. (1975): The prymary production of phytoplankton in the Keszthely-basin of Lake Balaton in 1973—1974. — Annal. Biol. Tihany 42 : 175—190. [4

Jones J. G. (1972): Studies on freswater microorganisms phosphatase activity in lakes of differing degrees of eutrophication. —J

. Ecol. 60 : 777—791. [5] Lesenyei J. és Sz. Muhits M. K. (1953): A Balaton szennyezettségének vizsgálata. — Hidrol. Közi. 33 : 134—148. [6] Oláh J. and Vásárhelyi R. (1970): Comparative nutrient agar studies on the quantitative survey of saprohytic water microorganisms. — Annal. Biol. Tihany, 37 : 235—246. [7] Oláh J

. (1974): Number, biomass and production of planktonic bacteria in the shallow Lake Balaton. — Arch. Hydrohiol. 73 : 193—217. [8] Oláh J. (1975): A Balaton évi energiaháztartása. — Halászat, Tud. Mell. 1 : 2—5. [9] Oláh J. és O. Tóth E. (1976): Az alkalikus foszfatáz enzim szerepe a halastavak foszforforgalmában. — Halászat, Tud. Mell. 2 : 7—11. [10] Papp Sz., Bolberitz K., Gregács MHegyesi L. és Schiefner K. (1976): A Balaton vizének komplex egészségügyi vizsgálata. — Hidrol. Közi. 40 : 304— 315. [11] Pénzes B. (1975): Élet és Tudomány. [12] Reichardt W., J. Overbeck and L. Steubing (1967): Free dissolved enzymes in lake water. — Nature 216, 1345 — 1347. [13] Strickland J. D. H. and T. R. Parsons (1968): A practical handbook of seawater analysis. — Fish. Res. Bd. Canada Bull. 167, Ottawa. [14] Tóth L. (1972): A Balaton hínárosodásának jelenlegi állapotáról. — Res. Wat. Qual. Techn. 2 : 16— 25. [15] O. Tóth E. ós Oláh J. (1975): Halastavak mini foszforraktárai. — Halászat 1975 : 153. [16] Tóth L„ Oláh J. és O. Tóth E. (1977): A Balaton foszfor anyagcseréje. — Balatoni Vízvédelmi Bizottság Kiadványa. [17] ZihS. (1929): Bakteriologische Untersuchungen des Balatonsee-Wassers. — Magy. Biol. Kut. Int. Münk. 2 : 346—354. Effects of extraordinary nutrient load on Lake Balaton By J. Oláh—L. Tóth—E. 0. Tóth 1. The after effects of large nutrient volumes entering the lake have been analysed by considering the microbiology and phosphorus budget during the years preceding and following the extraordinarily large nutrient intake. 2. Under the impact of the nutrient load the counts of bacterioplankton retained on the membrane filter showed a sudden increase, exceeding seven million per millilitre during March in the area directly exposed to the load. In the second half of the year the volume of bacterioplankton was unusually large in the entire lake. In the year following the masse fish decay, in 1976 the counts of bacterioplankton dropped to the level of earlier years. The count of aerobic bacterioplankton on sodium caseinate substrate surpassed 3 X 10

5 following the nutrient uptake. The organic intake resulted in the appearance of the obligatory anaerobic bacteria which form black colonies on iron sulphite agar. In the year following the load, the counts of both aerobic and anaerobic bacteria returned to the level of the earlier years. 3. The analysis of decade and half-century bacteriological data presents a visual picture of the growing nutrient load in the lake. The high bacterial count resulting from the unusually high nutrient load emerges, however, above the data series indicating decadic and semi-secular changes. 4. As a result of organic load the concentration of total dissolved phosphorus increased first, where after it dropped again, probably under the effect of the large bacterial biomass developed following the nutrient intake. Parallel thereto the organic fraction of formed total phosphorus showed an increase.