Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

4. szám - Oláh János–Tóth László–O. Tóth Erzsébet: Szokatlanul nagy tápanyag terhelés hatása a Balatonra

Oláh J.—Tóth L.—O. Tóth E.: Szokatlanul nagy tápanyag terhelés Hidrológiai Közlöny 1978. 4. sz. 161 11. ábra. Az anaerob bakterioplankton mennyiségének alakulása az elmúlt félévszázadban Fig. 11. Changes in the count of anaerobic bacterioplankton during the past half decade Abb. 11. Gestaltung des anaeroben Bakterioplanktons im vergangenen halben Jahrhundert kor az üledék aerób baktérium mennyisége négy nagyságrenddel volt nagyobb a korábbi éveknél. Meghaladta az egy milliárdot egy gramm száraz üledékre számítva. Az 1976. évi részletes vizsgálataink szerint az üledék baktérium tartalma alapján a Keszthelyi, Fonyódi és Szemesi medencék már alig különböznek egymástól. Egyedül a Siófokimedencében alacsonyabb szignifikánsan az üledék baktérium tartalma, de lényegesen, két-három nagyságrenddel meghaldva a húszas, harmincas évek adatait. Mindez egyértelműen mutatja a Balaton ekoszisztémájában bekövetkezett alapvető változásokat. Jelenleg egyedül a befolyó vizek hatását legkésőbb érző, legkevesebb allochton energiát és anyagot kapó Siófoki medence, annak is csak a vize képes bizonyos fokú változatlanságot mutatni. A külső hatásokat felhalmozó üledék azonban már egyértelműen jelzi itt is a felszín alatt zajló kedvezőtlen folyamatokat. A Siófoki-medence napjainkban még viszonylag kedvező minőségű vize tehát egy nagyon túlterhelt, előbb-utóbb mobilizálható tápanyag készlettel rendelkező üledéken nyugszik. Változás a foszfor anyagcserében 1969 és 1974 között a Balaton mind a négy medencéjére kiterjesztett, kilenc mintavételezési területet magába foglaló foszfor kutatási program keretében részletesen vizsgáltuk a különböző foszfor formák elterjedését, a foszfor áramlási útjait a tóban. Az eredmények, adatok összegezésével, elemzésével elsőnek készítettük el a tó foszfor anyagcseréjét sokoldalúan bemutatva a foszfor hiányos társulás anyagcserét. A foszfor formák között nagyon feltűnő a foszfát ion alacsony koncentrációja és a tóvízben oldott össz foszfor viszonylag nagy mennyisége. Az össz oldott foszfor nagyobb részét szerves vegyületekhez kötött foszfor képezi és az eddigi vizsgálati adataink szerint, koncentrációja évenként alig változott a négy medencében. A halpusztulást megelőző szokatlanul nagy tápanyag bejutás után az össz oldott foszfor koncentrációja jelentősen megemelkedett (12. ábra). Az év hátralevő hónapjaiban azonban az össz oldott foszfor koncentrációja nagyon lecsökkent. A lecsökkenés különösen feltűnő, ha a megelőző évek lényegesen magasabb és állandó koncentrációját tekintjük. A változás feltehetően a rendkívül nagy bakterioplankton biomasszával hozható összefüggésbe. Miután éves összehasonlításban az oldott össz foszfor mennyisége korábban meghelehetősen állandó volt, a tóvízben oldott szervesanyag már nehezebben lebontható, mobilizálható, bizonyos mértékig humifikált, fosszilizálódott frakciójához kötődhetett. Korábban már említettük, hogy a szokatlanul nagy tápanyag bevétel hatására rendkívül nagy bakteriális biomassza tápanyag utánpótlás hiányában a nehezebben bontható szervesanyag frakció egy részét is lebontotta. Ezzel magyarázható az oldott szerves foszfor koncentráció ilyen jelentős mértékű csökkenése is. Az oldott össz foszfor csökkenésével párhuzamosan tovább nőtt a formált össz foszfor koncentrációja. Különösen a Keszthelyi és Fonyódi medencékben (13. ábra). Miután sikerült szétválasztanunk a formált össz foszfort szervetlen és szerves frakciókra, megállapítható, hogy a növekedés egyértelműen a szerves frakció növekedését jelenti. A formált össz foszfor szerves frakciójának, azaz a bakterio- és fitoplankton mennyiségének növekedése legszembetűnőbb szintén a Keszthelyi ós Fonyódi medencékben. A Siófoki-medencében, ahol a helyzet legkevésbé változott, jól látható, hogy 15 °C vízhőmérséklet alatti periódusban a formált össz foszfor szerves frakciója kicsi, és elsősorban a késő őszi és kora tavaszi erős szelek idején nő meg jelentősen a szervetlen frakció. A szervetlen frakció növekedését az üledék felkavarodása okozza. A Siófoki-medencében jég alatt mindkét frakció nagyon alacsony. A Siófoki-medencétől a Keszthelyi-medencéig haladva gyorsan és fokozatosan megváltozik a korábban egész tavunkat jellemző helyzet. A szerves frakció a hidegvízi periódusban is nagy lehet és gyakran még a jég alatti víz formált szerves foszfor frakciója is nagy. 1975-ben vizsgáltuk először a formált össz foszfor forró vízzel kinyerhető frakcióját. Az adatok azt mutatják, hogy a Siófoki-medencétől a Keszthelyi medence felé haladva a formált szerves frakció növekedésével teljesen összhangban, gyakran emelkedik a forróvízzel kinyerhető frakció is, vagyis az algasejten belül raktározott polifoszfátok mennyisége (1. táblázat). Ha a klorofillra vonatkoztatott