Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)
4. szám - Szlabóczky Pál: A Bükk-hegység hasznosítható karsztvízkészlete
150 Hidrológiai Közlöny 1978. 4. sz. Oláh J.—Tóth L . —O. Tóth E. : Szokatlanul nagy tápanyag terhelés A Tiiikk hegységi karsztvízszintadatok összefoglalása Tab. 3. Zusammenfassung der Karstwasserspiegeldaten des Bükk-Gebirges 3. táblázat Térképi szám Karsztvíz feltáróhely neve Átlagos üzemi vagy természetes nyugalmi vízszint (m Tszf.] 1. Miskolc-Tapolcai vízmű „olasz"-kút 122—127 2. Miskolii-Tapolca strandi fúrás 128 3. Várhegyi kőbányai kutatóakna 129 4. Nagykőmázsa V—7 fúrás 156 5. Nagykőmázsa-völgyi víznyelő <182 6. Mexikó-völgyi kőbánya 13. fúrás 177 7. DiGÉP fúrás 155 8. Diósgyőri taviforrási vízmű galéria 177 9. Diósgyőr várárki fúrás 178 10. Diósgyőr Szent György-akna 173—189 11. Diósgyőr Szent György-aknai fúrás 173—189 12. Diósgyőr vártetői zsomboly <200 13. Diósgyőr Márton-bányai fúrás 190 14. Bükkszentkereszti mélyfúrás 630 15. Bükkszentkereszti ferdefúrás 610 16. Kisgyőr—2 (9) fúrás <349 17. Kisgyőr—4 (7) fúrás <340 18. Kisgyőr—5 (3) fúrás <257 19. Sály forrásfoglalás 201 20. Kácsi forrásfoglalás 199 21. Hollóstetői forrásfoglalás 550 22. Szinva felsőtáró 385—390 23. Szinva alsótáró 340 24. Szinva-medri víznyelő (5-ös busz végállomásánál) ~320 25. István-barlang (Soltész-kerti kútfolyó) 308—320 26. I'ávai-fóle fúrás 303 27. Anna forrás 264—266 28. Királykút 270 29. Kecskelyuk barlang ~285 30. Flóra forrás 310 31. Felső forrás 340 32. Forrásvölgyi kutatóakna ~280 33. Gyallya forrás 330 34. Honvéd barlang ~420 35. Margit forrás 345 36. Nyavalyáshegyi L—12 fúrás 320 37. Nyavalyáshegyi L—1 fúrás <432 38. Szomorú forrás 309 39. Eszperantó forrás 341 40. Sebesvízi felső forrás 524 41. Garadna főforrás 500 42. Mályinkai tóforrás 340 43. Andókút 360 44. Haricza-források 420 45. Mária forrás 640 46. Szentléleki galéria forrás 660 47. Dédes—3 fúrás* — 48. Dédes—1 fúrás — 49. Dédes—2 fúrás — 50. Tardona—56 fúrás — 51. Tardona—55 fúrás — 52. Nagyszállás-völgyi források 390 53. Csondró-völgyi források 360 54. Dédesi források 420—486 55. Bán patak forrásai 540 56. Szilvásváradi szikla forrás 406 57. Szilvásvárad! Szalajka-forrás 470 58. BCM vízkutató táró 435 59. Bélapátfalva Mária forrás 375 60. Monosbéli karsztakna 358 61. Berva kutatóakna — 62. Berva vízműakna 189—200 63. Berva termelőfúrás 190—200 64. Almár—0. fúrás 236 65. Felsőtárkányi sziklaforrás 238 66. Felsőtárkány dohánygyári forrás 259 67. Nagyegedi A. G. fúrt kút 220 Térképi szám Kunszt víz feltáróhely neve Átlagos üzemi vagy természetes nyugalmi vízszint [m Tszf.] 68. Bikkbérc III—0. fúrás <210 69. Bikkbérc IV—5. fúrás <307 70. Bikkbérc IV—7. fúrás <309 71. Forrókúti forrás 270 72. Egerbaktai diabázbánya 8. fúrás 240 73. Síkfőkúti forrás 310 74. Pénzpat.aki víznyelő >380 75. Istvánlápai barlang =£320 76. Szepesi-barlang «5 385 77. .lávorkúti barlang SS554 78. Bolhá.si barlang =S500 79. Létrási vizes barlang is 482 80. Borókási barlang <450 81. Imókői forrás s=485 82. Bélapátfalva—III/7. fúrás 387 Megjegyzés: A vízszint nélküli feltárási helyeket a peremi üledékekke] eltakart hegységfolytatás vizvezető jelentőségének vizsgálatára tüntettük fel. a Miskolc-Tapolca-i forrásokhoz, vagy a Nagy Fennsík-i „kövek" alól levezethetjük a vízutánpótlást a DNy bükki nagyhozaniú forrásokhoz [ 1]. A hidraulikai feltételek mellett döntően alakítja az áramlási viszonyokat a kőzetvonulatok egymáshoz viszonyított települése és belső szerkezete is. A Bükk hegység szerkezete vízvezetési szempontból olyan vízvezető és duzzasztó kőzetvonulat ívek sorozata, melyek homorú oldalai D felé néznek (5. ábra). Az ívek a hegység K-i és Ny-i végén visszahajlanak D felé. A vonulatokat felépítő kőzetrétegek dőlése viszont általában északias, illetve az ívek domború oldala felé mutat. Lényeges, hogy a Bükk hegységben fakadó források hozamának 80—90%-a kőzet rétegcsapás irányból lép a felszínre, vagyis a legtöbb nagy hozamú forrás rétegvonulat hegységperemi csúcsánál, vagy annak völgyi átvágásánál fakad. A fő vízáramlás tehát a rétegcsapás irányokat követi! Ebben az irányban alakultak ki, a jól karsztosodé mészkövekben, a fő barlangjáratok is (6. ábra). Balogh K. (1964) által közölt nagyszámú kőzetkémiai elemzés feldolgozásából [2] a karsztosodási hajlam, CaO és Si0 2-tartalom között a következő összefüggés adódik: CaO Si0 2 tartalom súly% Jól karsztosodé mészkő Gyengén karsztosodó tűzköves mészkő, dolomit Nem karsztosodó agyagpala, homokkő, eruptívumok 40 — 50% felett 28-54% között 28-30% alatt 2—3% alatt 10 — 20% alatt 35 — 40% felett Néhány nagy forrás utánpótlódási irányítottsága A miskolctapolcai hidegforrások 20—50 ezer m 3/nap vízhozammal a Répáshutától K felé húzódó
