Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

4. szám - Szlabóczky Pál: A Bükk-hegység hasznosítható karsztvízkészlete

Szlabóczky P.: A Biikk-hegység hasznosítható Hidrológiai Közlöny 1978. 4. sz. 147 3. ábra. A Bükk hegységből eredő vízgyűjtők vázlatos helyszínrajza és elvi értelmezése Abb. 3. Schematischer Lageplan und prinzipielle Deutung der aus dem Bükk-Qebirge stammenen Einzugsgebiete JELMAGYARÁZAT- ^ •••""••:. A BÜKK hegység hatóra (417 km

1) • \ Lefolyás számításnál figyelembe vett vízgyűjtő határa (1425km

2) • Vízmérce V Számított vízhozam szelvénye 1425 km

2 melhetőnek.* Ehhez még hozzászámítjuk, hogy a Bükk hegység a karsztos mészkőtömeg karsztvízáramlási zónájában legalább 10 mill, m

3 hasznos víztározó térfogattal rendelkezik (100 km

2 vízjáratos * Összehasonlításképpen megemlítjük, hogy Aujeszky O.—

Scheuer Gy. 130 000 m

3/nap forrás-vízkészletet és további 20—25 000 m

3/nap becsült elszivárgó vízhozamot határozott meg [1]. Ennek összegéből levonva a jelenlegi kb. 100 ezer m

3/nap víztermelést, 50 — 55 ezer m

3/nap szabad dinamikus vízkészlet marad. Másfelől ismeretes, hogy a Dunántúli Középhegység kb. 1500 km

2 vízgyűjtő területéről a jelenlegi víztermelés 900 em

3/nap körüli, ami már statikus készlet fogyasztást is okoz. Az összehasonlításnál figyelembe kell venni, hogy a Bükk hegység geomorfológiai ós speleológiai felépítése sokkal nagyol)!) fajlagos víznyelő képességet okoz, mint a Dunántúli Középhegységben. mészkő területen 1%-os hézagtényezővel, 10 m-es mesterséges vízszint ingadoztatási magassággal számolva). Ezen érték minimális víztermelési kapacitása — felszíni és felszín alatti víztározás i Összehasonlításképpen megemlítjük, hogy a hegység három teljesen lefolyástalan, nagy nyelőképességű területe: a Nagy Fennsík, Jávorkúti, Borókási Fennsík, Lófőtisztás, Nádastórét, valamint a Kis Fennsík, összesen 55 km

2. Ezen a területen a téli félévi csapadék szinte teljes egészében elnyelődik. 1. ábra szerint a fennsíkok átlagmagasságára (700 m Tszf-re) a téli félévi átlagos csapadék 300 mm. Ez kereken 16 millió m

3 téli félévi beszivárgást jelent. Ennek legalább harmada a nyári félévi beszivárgás, a lefolyás hiánya miatt. Ezen kívül a jó víznyelő völgyszakaszok vízgyűjtőjének az előbbi területeken kívüli része 30 km

2. Így a lefolyástalan, valamint jól nyelő területek összege 182 km

2. Ez az egész beszivárgási terület 40%-a (3. ábra).