Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

3. szám - Dr. Dobolyi Elemér–Dobos Ferencné: A fordított ozmózis elvének gyakorlati alkalmazása a vízgazdálkodásban

Dr. Dobolyi E.—Dobos F.-né: A fordított ozmózis Hidrológiai Közlöny 1978. 3. sz. 123 Tabelle 1. Einsatzbereiche verschiedener Abtrennungsverfahren biakban a teljesség igénye nélkül — de a közérthetőség által megkívánt mértékig —• néhány alapfogalom tisztázása után, azokat a kísérleti eredményeket mutatjuk be, amelyeket a VITUKI tulajdonában levő fordított ozmózis elvén alapuló külföldi berendezéssel értünk el. 3. A membrán anyaga és kialakítása Ahhoz, hogy a fordított ozmózis elve a gyakorlatban alkalmazható legyen, olyan membránt kell kialakítani, ami a vizet (oldószert) átengedi, de az oldott anyagokat visszatartja. Ezenkívül a membránnak ellenállónak kell lennie az alkalmazott üzemi nyomással szemben, megfelelően hosszú élettartammal kell rendelkezzék, és célszerű alakban kiképezve, kis térfogatban nagy aktív felülete kell legyen. Az általánosan ismert féligáteresztő membránok, mint amilyen a marhahólyag, állati bőr, vagy impregnált porózus kerámia, nem felelnek meg erre a célra. Csak a Reid és Breton [ 1] által bemutatott cellulózacetát membrán alkalmasságának felismerése után fordítottak különböző intézmények és kutatóhelyek nagy összegeket a jobb és tökéletesebb membránok kutatására és előállítására. Ennek eredményeképpen, a mai napig, két alkalmas típust, a cellulózacetát és a poliamid alapú membrán típust alakították ki. A cellulózacetát, mint minden észter, különösen a lúgos pH tartományban, hidrolizál. A pH 2 és pH 7 értékek között viszonylag állandó. A hidrolízis sebességének 4,5 pH értékénél minimuma van. A membrán élettartama azonban nemcsak a pHtól, hanem a hőmérséklettől és a bakteriális tevékenységtől is függ. A két utóbb említett ok miatt a kezelendő víz hőmérséklete a 30 °C-ot nem lépheti túl. A poliamid membrán a bakteriális hatásra kevésbé érzékeny és viszonylag szélesebb pH tartományban (4—11 pH) állandó a hidrolízissel szemben. A kialakítás szempontjából ez idő szerint a következő membrán típusokat állítják elő: sík membránok csőalakú (tubuláris) membránok spirál alakú membránok üreges szál alakú (kapilláris) membránok Míg az első hármat túlnyomó részben cellulózacetátból, addig az utolsót főleg poliamidból készítik. A legintenzívebb kutatást a spirál alakú és az üreges szál alakú membránokra irányították, mivel az iparilag előállított membránok közül ez a két forma terjedt el a legjobban. A különböző típusú membránokból készíthetnek modult. Modulnak nevezzük a membránokból összeállított azt a legkisebb egységet, amellyel a berendezés még működőképes. A különböző modulok néhány jellemzőjét a 2. táblázatban foglaltuk össze. Fischer [12] szerint 1975 közepéig a fordított ozmózis segítségével 700 000 m

3/nap vizet dolgoztak fel, amely a különböző membrántípusok alkalmazását tekintve a következőképpen oszlik meg: spirál alakú membránon 76%, üreges szál membránon 20% és egyéb típusú membránon 4%. A cellulóz acetát membrán oldott-anyag visszatartó képességét a 3. táblázatban mutatjuk be. 4. A rendelkezésre álló készülék Az Országos Vízügyi Hivatal anyagi támogatásával, 1972-ben a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet IV. Főosztálya megvette az amerikai Ajax Vállalat